[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Koronavírus és magas koleszterinszint – mi az összefüggés?

Már statisztikai tények is bizonyítják, hogy a világban jelenleg zajló COVID-19 járvány sokkal súlyosabb tünetekkel jelentkezik az időseknél és bizonyos krónikus betegségekben (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák) szenvedőknél. Megemelkedett halálozási ráta jellemző az elhízott és dohányzó személyek esetében is, de a betegség általában enyhébb lefolyású a gyermekekben és a fiatalabb népesség körében. Ugyanezt a jelenséget figyelték meg az évekkel ezelőtt megjelent, súlyosabb kórlefolyású SARS (angolul Severe Acute Respiratory Syndrome. magyarul súlyos akut légzőszervi szindróma) betegség esetében, aminek a hátterében a jelenlegi világjárványt okozó vírushoz nagyon hasonló koronavírus, a SARS-CoV állt.

Bár rengeteg kutatás folyik a témában, a különböző korcsoportokban és krónikus betegségekben tapasztalt eltérés oka és molekuláris mechanizmusa jelenleg még nem pontosan ismert. Egy, a közelmúltban elvégzett vizsgálat a COVID-19 kórlefolyásának súlyosságát a tüdő, illetve egyéb szervek sejtjeinek koleszterinnel való telítettségének mértékéhez köti.

Már bizonyítást nyert, hogy a bizonyos sejtek, és ide tartoznak a tüdősejtek is, nagy mennyiségű koleszterint vesznek fel a vérből akut vagy hosszabb távon fennálló krónikus gyulladás esetén is. Emellett az életkor előrehaladtával, illetve az állati eredetű zsírok fokozott bevitelével a sejtek koleszterinfelvétele szintén megnő. Állatkísérletek során kimutatható volt, hogy a felnőtt korú egerek tüdősejtjeiben 22%-al több koleszterin volt található a fiatal egerek tüdősejtjeihez viszonyítva. Ez a különbség ugyanakkor elérte a 40%-ot a felnőtt korú, de magas koleszterintartalmú diétával táplált, elhízott egerek esetében.

A kísérletet folytatásaként laboratóriumi körülmények között tenyésztett sejteken megvizsgálták, hogy a sejten belüli magas koleszterintartalom miként befolyásolja a SARS-CoV-2 (vagyis a COVID-19 megbetegedésért felelős vírus) fertőzőképességét. Kiderült, hogy a sejtekben tárolt nagy mennyiségű koleszterin kifejezetten elősegíti a vírus sejtekbe jutását és fertőzőképességét, ugyanis a SARS-CoV-2 háromszor akkora intenzitással fertőzte meg azokat a sejteket, amelyekben sok koleszterin halmozódott fel.

Ismert jelenség, hogy a SARS-CoV-2 vírus sejtekbe való bejutásához egy, a sejt felszínén elhelyezkedő fehérje, az angiotenzin-konvertáló enzim 2, azaz ACE2 is szükséges. A kísérlet következő lépéseként megállapították, hogy a sok koleszterint felhalmozó sejtekben majdnem kétszer annyi ACE2 helyeződött ki a sejtmembrán vírus belépését elősegítő területeire. Ha sok koleszterin van a sejtekben, megnő a sejtmembrán koleszterintartalma is. Ismert, hogy a koleszterin sejtfelszínre történő kihelyeződésével közös folyamat során ACE2 is érkezik a membránba. A folyamat szemléltethető úgy is, hogy az ACE2 fehérjét a koleszterin „húzza magával” a sejtfelszínre, teret biztosítva ezzel a SARS-CoV-2 fokozott behatolásának.

Ugyanez a jelenség megfigyelhető volt egerek esetében is, a tüdősejtek sejtmembránjában található ACE2 mennyisége körülbelül 1000%-kal nőtt meg a felnőtt korú, elhízott egerekben (a fiatalokéhoz viszonyítva) a SARS-CoV-2 ismert sejtfelszíni belépőpontjain.

Mivel a vírusok a sejten belül intenzív szaporodásba kezdenek, a vizsgálat folytatásaként megfigyelték, hogy a koleszterin hogyan befolyásolja a már megfertőződött sejtekben a vírusok kifejlődését. Az eredmények szerint a sok koleszterint felhalmozó sejtekben fertőzőképesebb, az ACE2-fehérjéhez erőteljesebben kötődő vírusok jöttek létre.

Mindezeket összegezve elmondható, hogy a nagy mennyiségű koleszterin jelenléte a sejtekben több mechanizmussal is támogatja a SARS-CoV-2 fertőzőképességét. Bár a sejtekben levő koleszterin mennyisége nem áll egyértelmű összefüggésben a vérben mért koleszterinszinttel (ezt szokták mérni laborvizsgálatok során), az állatkísérletes és a betegeken végzett megfigyeléses vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a helytelen életmód miatt kialakuló magas koleszterinszint, ami a legtöbb krónikus betegség előhírnöke, kifejezetten kedvez a súlyos, akár halállal végződő COVID-19 betegség kialakulásának.

Forrás:

Wang és mtsai: The role of high cholesterol in age-related COVID19 lethality

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]