fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2024. július 15., hétfő

A pszilocibin liberalizációja főként a fiatalokat fenyegeti

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

Az USA toxikológiai központjainak adatai szerint 2013 és 2022 között jelentősen nőtt a pszilocibinmérgezések száma. A meredek növekedés 2019-ben kezdődött, miután a pszilocibin használatát több városban és államban dekriminalizálták és legalizálták.

A pszilocibin a „varázsgombákban” található vegyület, döntően ez a molekula felelős a varázsgomba-fogyasztással járó pszichedelikus élményért. A pszilocibin használata megváltoztathatja a tér- és időérzékelést, pszichózist, hallucinációkat, téveszméket is előidézhet. A pszilocibin (valamint a vele rokon pszilocin) Magyarországon a kábítószerek közé tartozik. A két anyagot az 1961-ben elfogadott nemzetközi Egyéges Kábítószeregyezmény az orvosi hasznosítás nélküli kábítószerek közé sorolta, ennek megfelelően a világ legtöbb országában, így az USÁ-ban is a kábítószerek közé tartoztak.

A pszilocibinnel számos klinikai vizsgálatot végeztek az utóbbi években. A depressziótól az alkoholizmus gyógyításáig sok mindenre kipróbálták a varázsgombákat és hatóanyagaikat. Felfokozott lelkesedés és várakozás alakult ki a pszilocibinnel kapcsolatban, sokan olyan betegségek enyhítésében, gyógyításában is hatásosnak vélik a szert, amelyekkel kapcsolatban szinte alig kezdődtek el a kutatások. A helyzet kísértetiesen emlékeztet arra, amit a kannabisz és a kannabinoidok esetén már megtapasztalhattunk: bár vannak hasznos és alátámasztott gyógyhatások, az elvárások jóval nagyobbak, és nagyon sokan használnak irracionális célokra is kannabinoidokat. Ráadásul a gyógyászati és az élvezeti célú alkalmazással kapcsolatos érvek és viták teljesen összemosódnak, ami nehezíti az értelmes párbeszédet.

Hasonló van kibontakozóban a pszilocibinnel kapcsolatban is. A pszilocibint először a coloradói Denverben dekriminalizálták 2019-ben (ugyanebben a városban legalizálták elsőként, még 2005-ben a kis mennyiségű marihuána birtoklását). Azóta más nagyvárosokban (Detroit, Washington D.C., Seattle) is sor került erre, és több helyen ugyanilyen változások zajlanak. Ez azt jelenti, hogy bár használata, kereskedelme nem legális, a hatóságok nem ellenőrzik és nem indítanak eljárásokat ilyen ügyekben. Jelenleg két USA-tagállamban lehet legálisan varázsgombát vásárolni, birtokolni és termeszteni is: Oregonban, ahol 2020-ban legalizálták a pszilocibint, és Coloradóban, ahol 2 évvel később került sor erre.

Egy nemrég megjelent cikk toxikológus szerzői az amerikai adatokat elemezve arra jutottak, hogy a pszilocibinmérgezések számának növekedése összefügg a vegyület jogi státuszával és az attitűd változásával. A mérgezési esetek száma a fiatalkorúak körében kifejezetten gyorsan nő. A vizsgált 10 éves időszakban alatt 4055 pszilocibinnel kapcsolatos esetet jelentettek 13 és 25 év közötti fiatalok körében. 2013 és 2018 között, a denveri dekriminalizációt megelőzően a pszilocibinnel kapcsolatos esetek száma stagnált. A 13-18 évesek körében a dekriminalizációval egy időben, 2019-ben kezdődött az esetek számának jelentős éves növekedése, a 19-25 évesek körében pedig 2020-tól gyorsult fel a növekedés. A serdülők körében két év alatt megháromszorozódtak, a fiatal felnőttek körében több mint kétszeresére nőttek a pszilocibines esetek 2018-hoz viszonyítva. A mérgezést szenvedők zöme férfi volt.

A bejelentett esetek több mint 70%-a orvosi ellátást igényelt, beleértve a kórházba vagy pszichiátriai intézménybe való beutalást. A leggyakoribb tünetek közé tartoztak a hallucinációk, téveszmék, izgatottság, gyors szívverés és zavartság. Mindez tulajdonképpen nem meglepő: hasonló jelenséget figyeltek meg az 1990-es évek közepén az USÁ-ban, a kannabisz dekriminalizálásának/legalizálásának kezdetén. A szabályozás enyhítése nemcsak a jogalkalmazás fellazulásával jár (olyan tagállamokban is megengedőbb az ellenőrzés, ahol még nem lépett életbe a legalizálás), hanem a szerrel kapcsolatos attitűdre is. Ha kevésbé tartanak veszélyesnek egy anyagot, kisebb odafigyeléssel használják, s bár fiatalkorúak (elvileg) nem vásárolhatnának pszilocibint tartalmazó terméket, a toxikológiai adatok ennek ellenkezőjét igazolják. Hogy mindebből milyen következtetést vonnak le az európai törvényhozók és hatóságok, majd az idő eldönti…

Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!

Szakmailag lektorálta: dr. Csupor-Löffler Boglárka
Kép forrása: aap.org

Legfrissebb cikkek