fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2021. július 24., szombat

Együnk a magas vérnyomás ellen

Tudtad?

dr. Tóth Barbara
Gyógynövénykutató gyógyszerész, egészségügyi szakfordító-tolmács. Főbb kutatási területe a gyógynövények hatásosságának, biztonságosságának és tartalomanyagainak vizsgálata. Évek óta részt vesz gyógyszerész- és orvostanhallgatók egyetemi oktatásában és egészségügyi szakemberek továbbképzésében. Több fórumon és módon is közreműködik a nagyközönség hiteles és szakszerű tájékoztatásában, az érdeklődők számára elérhetővé és megérthetővé téve a legfrissebb tudományos eredményeket.

vérnyomás

A szív-érrendszeri betegségek legfontosabb kockázati tényezője a magas vérnyomás (hipertónia). A kezeletlen magas vérnyomásnak súlyos, akár az életet is veszélyeztető következményei is lehetnek, éppen ezért kiemelten fontos, hogy a beteg kövesse az orvos által előírt terápiát és betartsa a számára javasolt életmódbeli változtatásokat.

A vérnyomást rendszerint valamelyik felkaron mérik, otthoni használatra is alkalmas, mandzsettával rendelkező eszközökkel. A mérések során kapott nyomás értékét higanymilliméterben (Hgmm) kapjuk meg. Az első, per jel előtti magasabb érték az úgynevezett szisztolés vérnyomás értéke, ez a nyomás a szív összehúzódásakor alakul ki a kari verőérben. A második, alacsonyabb érték a diasztolés nyomás, ez a nyomás a szívösszehúzódások között mérhető nyomás értéke.

A vérnyomással kapcsolatos határértékek nem tekinthetőek kőbe vésettnek. Az ajánlások folyamatosan változnak attól függően, hogy milyen vérnyomásérték esetén van tudományos bizonyíték arra, hogy az már veszélyezteti az egészséget. A 2015-ben kiadott hazai ajánlás 130/85 Hgmm alatt tekinti a vérnyomást normálisnak vagy optimálisnak, e fölött emelkedett-normális vérnyomásról vagy magas vérnyomásról beszélhetünk. Az amerikai kardiológusok ajánlása ennél szigorúbb: a 120/80 Hgmm alatti vérnyomást tekinti normálisnak.

A felnőttkorú népesség 30-45%-ának magas a vérnyomása, és a gyakoriság az életkorral nő, így a 60 évesnél idősebbek legalább 60%-át érinti ez a betegség. A hipertóniás betegek száma globálisan 1,13 milliárd, és 2025-re várhatóan 1,5 milliárd lesz. A hipertónia azért jelent komoly kockázatot, mert az erek falára folyamatosan kifejtett magas nyomás károsítja azokat, és hosszú távon jelentősen nő a szív-érrendszeri betegségek, például az agyvérzés kockázata.

A magas vérnyomás kezelésére számos, különböző hatásmechanizmus szerint működő gyógyszer áll rendelkezésre, amelyek közül az orvos a beteg állapotának figyelembevételével tudja kiválasztani a legmegfelelőbbet. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek mellett a megfelelően kialakított, a szív-érrendszer egészségét támogató étrend is hasznos lehet a kívánt vérnyomásértékek eléréséhez. A magas vérnyomás több tényező hatására kialakuló betegség. így kezelésében az életmód- és étrendbeli változtatásoknak is fontos szerepe van.

Közismert, hogy a túlzott sófogyasztás hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához, de vannak olyan ételek, amelyek kifejezetten hasznosak lehetne a magas vérnyomással küzdők számára.

Humán vizsgálatok alapján a citrusfélék fogyasztása jótékony hatással lehet megemelkedett vérnyomás esetén. Egy Japánban végzett vizsgálat alapján a naponta fogyasztott citromlé és a mindennapos séta kombinációja csökkentette a résztvevők szisztolés vérnyomását, ami az eredmények alapján nemcsak a testmozgásnak, hanem a citrom értékes hatóanyagainak (flavonoidok) is köszönhető volt. Más vizsgálatok során a narancs- és grapefruitlének is kimutatták a vérnyomáscsökkentő hatását. Érdemes azonban tudni, hogy a grapefruit és a grapefruitlé fogyasztása befolyásolhatja egyes gyógyszerek, így a vérnyomáscsökkentők hatását is, ezért ennek túlzott (rendszeres) fogyasztását kerüljük.

A lazac és más zsíros tengeri halak kiváló forrásai lehetnek a szív-érrendszert kiemelten támogató ω-3 zsírsavaknak. Ha nem szeretjük a halakat, akkor közvetlenül is fogyaszthatunk ω-3 zsírsav tartalmú készítményeket, ezek ugyanis a vérnyomást és a szív-érrendszeri betegségek kockázatát is képesek csökkenteni.

A tökmag, amilyen kicsi, olyan gazdag értékes tartalomanyagokban. A tökmag nemcsak a prosztataproblémák enyhítésében lehet előnyös, de a vérnyomásra is kedvező hatással van. Vérnyomáscsökkentő hatásához hozzájárul magnézium-, kálium- és arginintartalma is. Az aminosavtípusú arginin az erek elernyedését eredményező nitrogén-monoxid képződéséhez szükséges. A tökmagolaj vérnyomáscsökkentő hatását humán vizsgálatokban is igazolták. Egy vizsgálat során napi 3 g tökmagolaj 6 héten keresztüli fogyasztása a szisztolés vérnyomás jelentős csökkenéséhez vezetett.

A mángold, egy hazánkban talán kevéssé ismert zöld leveles zöldség, amely rendkívül gazdag a vérnyomáscsökkentését elősegítő ásványi anyagokban. Egy csésze párolt mángold fedezi a napi káliumszükséglet 17, napi magnéziumszükséglet 30%-át. Magas vérnyomással küzdők esetén minden 600 mg plusz kálium 1 Hgmm-rel csökkentheti a szisztolés és 0,5 Hgmm-rel a diasztolés vérnyomást. Egy csésze (kb. 145 g) mángold körülbelül 790 mg káliumot tartalmaz. A mángold magnéziumtartalma szintén hozzájárul a növény vérnyomáscsökkentő hatásához.

A bogyós gyümölcsök (pl. áfonya, málna) egészségre gyakorolt hatásai rendkívül szerteágazók. A kedvező hatásokhoz nagyban hozzájárulnak a gyümölcsök antioxidáns vegyületei. Egyes anyagok, például az úgynevezett antocianidinek fokozzák az értágító hatású nitrogén-monoxid felszabadulását, ezáltal fejthetnek ki vérnyomáscsökkentő hatást.

Az újabban egyre szélesebb körben ismertté váló álgabona, az amaránt kiemelkedő magnéziumtartalmának köszönhetően szintén vérnyomáscsökkentő hatású lehet. Egy összefoglaló tanulmány szerint napi 30 g amaránt fogyasztása 8%-al csökkenti a magas vérnyomás kialakulásának a kockázatát.

A répa, a zeller, a cékla és a paradicsom is segíthet karban tartani a magas vérnyomást. Mind a négy növény gazdag olyan tartalomanyagokban, amelyek elősegíthetik az erek elernyedését és így vérnyomáscsökkentő hatásuk lehet. Kutatások alapján általában kifejezettebb hatás várható a nyers zöldségek fogyasztásától. A paradicsom különösen gazdag likopinban, amely fogyasztása csökkenti a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázatát. A céklafogyasztás hatásait számos vizsgálatban tanulmányozták már. Egyes eredmények alapján mind a céklalé (napi 250 ml), mind a főtt cékla (napi 250 g) hatásosan csökkenti a magas vérnyomásban szenvedők vérnyomását már 2 hetes fogyasztást követően. Más vizsgálatok ugyanakkor megkérdőjelezik a cékla hosszú távú hatásait. A céklához hasonlóan a spenót is gazdag nitrátokban, emellett számos antioxidáns hatású anyagot, valamint magnéziumot és káliumot is bőségesen tartalmaz. Kutatások alapján a spenót a vérnyomás csökkentése mellett az artériák merevségének mérséklésével is segíti a szív munkáját.

A bab- és lencsefélék fogyasztása szintén kedvezően hat a vérnyomásra. A hatás hátterében elsősorban a növények rost-, magnézium- és káliumtartalma áll. A hüvelyesek vérnyomáscsökkentő hatását számos vizsgálatban igazolták, és egy 554 személy adatait feldolgozó összefoglaló tanulmány során megállapították, hogy a táplálkozás során rendszeresen fogyasztott bab és lencse mind magas, mind normál vérnyomás esetén csökkenti a szisztolés értéket.

A pisztácia szintén gazdag a szív-érrendszert támogató ásványi anyagokban (pl. kálium). Ahhoz azonban, hogy a pisztáciafogyasztás kedvező hatásai érvényesülni tudjanak sótlan terméket kell fogyasztani.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz - most ingyenes kiszállítással!

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!

error: A tartalmat szerzői jog védi, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha szeretnéd átvenni írásunkat.