A rákos daganatokban számos gombafaj tenyészhet, és ezek jellemzően tumortípusonként eltérőek – derült ki egy elemzésből, amelyben 35 különböző humán daganattípussal végeztek vizsgálatokat. A kutatás keretében összesen 17 401 szövet-, vér- és plazmamintában vizsgálták a rákos mikobiomot. Minden daganattípusban kimutatták gombák jelenlétét, amelyek néha a sejtek közötti térben, gyakrabban pedig a daganatsejteken belül szaporodtak.

Ezek a meglepő megfigyelések jelentős változásokat hozhatnak a daganatos betegségek diagnosztizálásában és kezelésében. A gombák eloszlása, a daganatokban élő gombafajok minősége és a gombák immunrendszerrel való kölcsönhatása előre jelezheti a betegség prognózisát, valamint befolyásolhatja azt is, hogy milyen kezelést alkalmaznak az adott beteg esetén. Attól függően, hogy a daganatban milyen gombafajt mutatnak ki, a kezelés sikeressége, beleértve a modern immunterápiákat is, eltérő lehet.

A rák és a mikróbák (elsősorban vírusok és baktériumok) közötti összefüggések kutatása nem teljesen új terület, de a daganatok és a gombák kapcsolatával kapcsolatban kevés az adat. Ismert, hogy egyes vírusok fokozzák a daganatos sejtek szaporodását, és vannak olyan baktériumok, amelyek az áttétképződést és a terápiára adott választ befolyásolják. A mostani kutatás értékét az adja, hogy nagyon nagy mintán a gombák lehetséges szerepével kapcsolatban végeztek megfigyeléseket.

Egyes baktériumok és gombák a bőr felszínén és a bélrendszerben egyaránt megtalálhatóak, az egészséges ember mikrobiomjának részei. Az azonban meglepő, és még magyarázatra vár, hogy milyen szerepet töltenek be a daganatsejtekkel „kooperáló” gombák. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy összefüggés volt kimutatható egyes gombák jelenléte és a kezelés sikeressége között. Azoknál az emlőrákos betegeknél, akiknek a daganatában Malassezia globosa – egy, a bőrön természetesen megtalálható gomba – volt jelen, alacsonyabb volt a túlélési arány, mint azoknál, akiknek a daganatában nem volt kimutatható ez a gomba. Bizonyos gombák (pl. Cladosporium sphaerospermum) gyakrabban fordultak elő az idősebb betegek melldaganataiban, valamint más volt a gombamintázat a dohányosok és a nemdohányzók tüdődaganataiban, valamint az immunterápiára reagáló és a nem reagáló melanomás daganatokban is.

Az egyik legizgalmasabb kérdés az, hogy a specifikus gombafajok jelenléte egyes daganatokban csak „egyszerű” korreláció, vagy ezeknek oki szerepe is van a betegségek kialakulásában. Egyes esetekben ez már bizonyítást nyert: a Malassezia globosáról már korábban kimutatták, hogy fokozza a hasnyálmirigy-daganat kockázatát, ám az emlőrákban betöltött szerepe még nem ismert.

Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!

dr. Csupor Dezső

Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.