[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A koronavírus-oltásokkal szembeni bizalom nagyban azon is múlik, mennyire nyilvánosak és átláthatóak a hatásosságukkal és biztonságosságukkal kapcsolatos adatok. Bár mindegyik oltásról elérhetőek a szakirodalomban ilyen eredmények, azokat különböző vizsgálatokban nyerték, így nem teljesen összehasonlíthatóak.
Ma viszont napvilágot látott egy adatsor, amely hazánkban nyert hatásossági és biztonságossági adatokat, azonos szempontok alapján összegez. A Magyarországon eddig használt 5 vakcina adatait összesítették két szempont alapján: az oltottak közül hányan betegedtek meg és hányan hunytak el. Ha ezeket a számokat 100 000 oltottra vetítik ki, az adatok összehasonlíthatóak, még akkor is, ha a beoltottak száma oltásonként igen eltérő.
Az adatok igen kedvező képet mutatnak: 100 000 oltottból 95-700 betegszik meg Covid-19-ben. Az oltás tehát nem nyújt 100%-os védelmet, de a védelem mértéke figyelemre méltó: az oltottak 0,095-0,7%-a (átlagosan 0,408%-a) betegszik meg. A 0,408%-os megbetegedési arány súlyozott (azaz nem az egyes oltásoknál feltüntetett fertőződési arányok átlaga), ugyanis ezt összes beoltott és az ezek közül összes megbetegedett adataiból számítják.
Ugyanilyen módon számítják a beoltottak közül elhunytak arányát, amely oltástól függően 0,001-0,032% (átlagosan 0,02%). És ami fontos ahhoz, hogy ezeket a számokat korrekt módon értelmezzük: ezek a halálesetek nem a védőoltás következtében, hanem követően történtek – nem ok-okozati, hanem időbeli egybeesésről van szó. Ugyanez a helyzet egyébként az első adatsornál is: az esetek egy részében a beoltás pillanatában már fertőzött lehetett az a beteg, akinél az első tünetek a vakcináció után jelentkeztek. Ilyen esetben az oltás már nem feltétlenül alkalmas arra, hogy megakadályozza a betegség kialakulását.
Az adatok mélyebb elemzése a részletek ismerete nélkül nem lehetséges, azonban a hatásosság és biztonságosság értékelésénél azt is figyelembe kell venni, kik kapták az adott oltásokat: ha egy vakcinánál az oltottak között nagyobb arányban voltak a fokozott kockázati csoportok (pl. krónikus betegek, idősek, vagy az egészségügyben dolgozók), nem lenne meglepő, ha annál a védőoltásnál némileg rosszabb adatokat látnánk.
De ami a legfontosabb: körülbelül 1 500 000 oltottból 273-an haltak meg (köztük olyanok, akik az oltás előtt fertőződhettek meg), míg a megfertőzöttek közül közel 26 ezren. Ehhez képest szomorú tény: a fertőzöttek 2-3%-a meghal a Covid-19 következtében, a felgyógyult, ám maradványtünetekkel rendelkezők száma pedig szintén hatalmas.
A most közölt adatok alapján a Magyarországon használt oltások hatásosnak és biztonságosnak tűnnek. Ugyanakkor ez az adatsor alkalmatlan arra, hogy megállapítsuk, melyik vakcina a “legjobb“. Ennek számos oka van: például az, hogy eltérő betegcsoportokat oltottak a vakcinákkal; egyes oltásokkal korábban elkezdtek oltani, így azoknál a beoltás után hosszabb időszakra vonatkoznak az esetleges megfertőződési adatok. Az adatnyilvánosság mindenesetre segíthet megnyugtatni azokat, akik a környezetükben tapasztalt egyedi esetek alapján a valóságosnál rosszabb képet alkotnak a vakcinákról.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
