[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Napjainkban igen elterjedt kifejezéssé vált a szuperélelmiszer. Az interneten böngészve rövid idő alatt is rengeteg szuperélelmiszerként reklámozott zöldséget és gyümölcsöt találunk; szinte bármelyik növényi vagy állati eredetű élelmiszerre – kis irodalmi utánajárást és esetleg némi ferdítést követően – rá lehet fogni, hogy kifejezetten egészséges a fogyasztása.
Mik azok a szuperélelmiszerek?
Érdemes tisztázni, hogy a szuperélelmiszer kategória sem jogilag, sem tudományos szempontból nem definiált fogalom. Nincsenek olyan elfogadott paraméterek, amelyek alapján egy élelmiszerről egyértelműen megállapítható lenne, hogy az szuperélelmiszer. Az elnevezés onnan eredhet, hogy „szuper fogyasztani” az adott élelmiszert.
Az első szuperélelmiszer a banán lehetett, amelynek egészségre gyakorolt előnyös hatásait egy gyümölcsimporttal foglalkozó amerikai vállalat, a United Fruit Company (ma Chiquita Brands International) reklámozta igen intenzíven az 1900-as évek elején. Ekkor ugyanis az USA banánimportjának 80%-a a vállalat kezében volt. Ahhoz, hogy eladják a banánt, reklámozni kellett, ezért különböző rövid brossúrák és leírások jelentek meg a banánról, például Points About Bananas és Food Value of the Banana címen. Ezekben a banán kedvező tulajdonságainak széles spektrumát vonultatták fel, kezdve attól, hogy a banán olcsó, tápláló és könnyen emészthető. Praktikus természetes csomagolásban érkezik és így mindenhol fogyasztható, főzve vagy főzés nélkül is ízletes. A vállalat recepteket is közreadott, ezekben a reggeli gabonapehelyhez, ebédre salátába, vagy vacsora után sütve ajánlották. De nemcsak szakácsokat bíztak meg a ’banán projekttel’, hanem kutatókat is, akik különböző cikkeket jelentettek meg a banán előnyös hatásairól. Bár az eredmények azóta meghaladottá váltak, napjainkban is megfigyelhető, hogy egy-egy élelmiszer szuperségét tudományos közleményekkel támasztják alá. Persze ezek nem minden esetben szponzoráltak, de úgy is lehet manipulálni, hogy kiragadott eredményeket új kontextusba helyezünk.
Érdekesség, hogy a banán az amerikai kontinens nem minden lakója számára volt szuperélelmiszer. A United Fruit Company banánimportját elsősorban Costa Rica, Honduras, és Guatemala kizsákmányolt munkásai biztosították. A banánköztársaság elnevezés már 1904-ben megjelent és olyan országokat takart, amelyeknek fő exportcikke a banán volt és politikailag meglehetősen instabilak voltak. A banán több dél- és közép-amerikai országban is erőszakhoz és radikális politikai változásokhoz vezetett. A kolumbiai erőszakhullám (El Bogotazo, La Violencia) előzményének többek között azt a sztrájkot tekintik, amely során a magasabb bért követelő banánültetvényen dolgozó munkások közé lőttek. Az eseményt később Gabriel García Márquez is megörökítette Száz év magány című regényében.
Mire jó a banán?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján napi 400 g gyümölcs bevitele javasolható. A banán pedig az egyik leggyakrabban fogyasztott növény a rizs, kukorica és búza után. Már több mint 10 000 éve ismert növény, amelyben számos értékes anyag található, úgymint különböző fenolos vegyületek, karotinoidok, flavonoidok, biogén aminok és szterinek. Ásványi anyagokban (pl. kálium, vas) és vitaminokban (pl. A-vitamin) is gazdag. Az éretlen banánban nagy mennyiségben található úgynevezett rezisztens keményítő, amely nem bomlik le a gyomor-bélrendszerben, így a gyümölcs kevésbé érett állapotában (zölden) fogyasztva a cukorbetegek étrendjébe is beilleszthető. A főzőbanán Magyarországon kevéssé ismert, viszont a közép-amerikai gasztronómia szinte elképzelhetetlen nélküle. Fogyasztása nemcsak jó íze miatt, hanem alacsony szénhidráttartalma miatt is ajánlható. Az éretlen főzőbanán pedig a benne található leukocianidin miatt előnyös lehet fekély esetén. Jelenleg kutatások folynak a még hulladékként kezelt banánhéj hasznosítására vonatkozóan.
Miért éppen a fekete áfonya?
Kétségkívül az egyik legismertebb szuperélelmiszer az áfonya. Bár nehéz pontosan visszakövetni az áfonya népszerűségének pontos okát, a folyamat egyik gócpontja egy egyesült államokbeli kutatás lehetett. Az államilag finanszírozott kutatás során egy antioxidáns kapacitást mérő eljárással (ORAC teszt) vizsgáltak sok száz élelmiszert; a lista élén a kék áfonya végzett. Mivel az antioxidáns-kapacitást sokan egyértelmű betegségmegelőző és gyógyító hatással kötötték össze, nem meglepő, hogy a kék áfonya és a lista élén végzett növények hamar hatalmas népszerűségre tettek szert, sőt sokan mindent gyógyító panáceaként kezdtek rájuk hivatkozni. Bár az 1991-es kutatási eredményt azóta visszavonták, mivel az antioxidáns hatás nem mérhető kizárólag az ORAC teszttel, a kék áfonya népszerűsége töretlen, az USA-ban az áfonyatermelés évről évre rekordot dönt.
Az áfonya élelmirostban gazdag, számos antioxidáns hatású anyag és vitamin (pl. A-, B-, C-, E-vitamin) található benne. Ásványianyag-tartalma (szelén, cink, vas, mangán) is jelentős, és több kedvező hatású másodlagos anyagcsereterméket (lutein, zeaxantin, flavonoidok, antocianidinek) tartalmaz. Bár sok értékes anyag található az áfonyában, csodás élettani hatásokkal nem rendelkezik.
A szuperélelmiszerré válás útján
A szuperélelmiszerré válás folyamata a globalizációnak köszönhetően felgyorsult. Egyre több egzotikusabb növény vált elérhetővé Európában, a messziről jött gyümölcsökről pedig könnyű elhitetni, hogy sokkal egészségesebbek, mint az őshonos társaik. Általában azokat az élelmiszereket látják el a „szuper” jelzővel, amelyeknek nemcsak a tápértékük magas, de más egyéb kedvező élettani hatással is rendelkeznek jól felszívódó, jó biológiai hasznosulású, farmakológiailag aktív vegyületeiknek köszönhetően. A leggyakrabban hivatkozott vegyületek közé tartoznak az ω-3 és ω-6 zsírsavak, flavonoidok, vitaminok, ásványi anyagok, esszenciális aminosavak, poliszacharidok, és különöböző enzimek. A kedvező élettani hatások listája azonban évről évre bővül.
Szuper- vagy funkcionális élelmiszer?
Bár a szuperélelmiszer kifejezés csak marketingfogás, a funkcionális élelmiszerek valóban definiálható csoport. A funkcionális élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyek fogyasztása élettanilag előnyös, és/vagy amelyek fogyasztása csökkenti az egyes betegségek kialakulásának a kockázatát bizonyos tápanyagok hozzáadásával vagy elhagyásával. Az Európai Bizottság szerint a funkcionális élelmiszer olyan élelmiszert jelent, amely a megfelelő táplálkozás-élettani hatásokon felül más pozitív hatást is gyakorol a szervezetre. A funkcionális élelmiszer fogalom először az 1980-as években jelent meg Japánban. Leggyakrabban tehát azok az élelmiszerek említhetők így, amelyek az átlagosnál nagyobb mennyiségben tartalmaznak egy vagy több emberi szervezetre pozitív hatással bíró komponenst. A funkcionális élelmiszerek lehetnek dúsított élelmiszerek is, de funkcionális élelmiszernek tekinthető a paradicsom is, amely magas likopintartalmának köszönheti előnyös hatásait. A két fogalom között az a különbség tehát, hogy míg szuperélelmiszernek a reklámozó bármit kikiálthat, addig a funkcionális élelmiszerré válásnak vannak kritériumai.
Szuperélelmiszer, mint státuszszimbólum?
Egy felmérés alapján az emberek hajlandóak többet fizetni az egészségesnek tartott élelmiszerekért, és minél több kedvező állítás kering a médiában egy-egy termékről, annál magasabb áron lehet azt eladni. Ebből egyértelműen következik, hogy a szuperélelmiszerek közös jellemzője a profitnövelő hatás.
Egy nemrégiben közzétett szocioökönómiai kutatás arra kereste a választ, vajon a szuperélelmiszerek fogyasztása összefügg-e a társadalmi-gazdasági státusszal, illetve a kulturális életben való részvétellel. Mivel a kulturális életben való részvétel nem kapcsolódik feltétlenül össze a szuperélelmiszerek fogyasztásával, ezért a kettő akár egymástól függetlenül is alakulhat.
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
