Ha ismertségi versenyt rendeznének a növényi hatóanyagok körében, a CBD (kannabidiol) valószínűleg a dobogón végezne, esetleg olyan, évszázados múlttal rendelkező versenyzőket letaszítva, mint a fájdalomcsillapítást forradalmasító morfin, vagy a maláriás betegek millióinak életét megmentő kinin. Ha a reklámokból, a forgalmazók weboldalai vagy a fogyasztók beszámolói alapján próbáljuk kideríteni, mire jó a CBD, az a benyomásunk támadhat, hogy gyakorlatilag mindenre.

A CBD-vel kapcsolatban sok a bizonytalanság, egy dolog viszont egyértelmű: a marketing messze megelőzte a tudományt és a jogalkotókat. A CBD-tartalmú termékeket sokkal több mindenre használják, mint ami a tudományos vizsgálatok alapján megalapozott, és a piacon tapasztalható káosz alapján úgy tűnik, a jogszabályok és/vagy azok betartatása elégtelen. Ez persze nem jelenti azt, hogy a CBD haszontalan vagy étéktelen anyag lenne, sőt.

De mi is az a CBD?

A kannabidiol a kender (Cannabis sativa) növényből származó két legismertebb hatóanyag egyike. A másik közismert vegyület a tetrahidro-kannabinol vagy THC, amely felelős a marihuánafogyasztás során tapasztalható megváltozott tudatállapot kialakulásáért.

A CBD nem pszichoaktív, bár némileg hat a hangulatra – igaz, közel sem olyan intenzíven és olyan módon, mint a THC. És míg a magas THC-tartalmú kender a jogszabályok szerint kábítószernek minősül, a CBD-ben dús növényi minta birtoklása nem törvénysértő. Ugyanakkor a két vegyület „együtt jár”, mivel a növényben termelésük hasonló biokémiai folyamatok során történik. Nincs CBD-ben dús és teljesen THC-mentes kender, mint ahogy THC-ben gazdag és CBD-t egyáltalán nem tartalmazó sincs. Hosszú évtizedeken keresztül a nemesítők fő célja a THC-tartalom növelése volt, újabban legalább ekkora igény van a magas CBD-tartalmú és THC-ban szegény (így kábítószernek nem számító) növényekre. Ezt az igényt a CBD gyógyászati felhasználásának hihetetlen tempójú növekedése generálja.

Hogyan hat a CBD?

A CBD hatása rendkívül komplex, bioaktivitásainak felderítése napjainkban is tart. Hatásainak egy része, például a görcsoldó hatás az emberi szervezet ún. endokannabinoid-rendszerének receptorain keresztül alakul ki. A hatások zöme ugyanakkor egyéb receptorokkal, enzimekkel kialakuló kölcsönhatások eredménye. A hatásmechanizmusok zöme ma még feltáratlan, de az például ismert, hogy a CBD antiepileptikus hatása független a kannabinoidreceptoroktól: a rohamgyakoriság csökkentése különféle ioncsatornákon, transzportereken (TRPV-1, NT-1) kifejtett hatás eredménye.

Gyógyszer-e a CBD?

A válasz igen, a CBD Európa-szerte gyógyszer. A vegyületet az Európai Gyógyszerügynökség 2019-es döntése az EU egész területén forgalmazható gyógyszerként engedélyezte, amely egy szintetikus vegyülettel (klobazámmal) együtt az epilepszia speciális formáinak (Lennox-Gastaut-szindróma és Dravet-szindróma) kezelésére alkalmazható. Ez a termék, mint minden epilepsziaellenes gyógyszer, markáns hatással van az agyműködésre, így nem meglepő, hogy vényköteles szer.

Biztonságosan alkalmazható-e a CBD?

Ha egy vegyületet gyógyszerként alkalmaznak, mindig mérlegelni kell a várható hatásból származó előnyt és az ezzel járó kockázat súlyát. Ha az előbbi jelentősebb, akkor az adott anyagnak helye van a gyógyszerpalettán, ha utóbbi, akkor nincs. Ezért van az, hogy egy életmentő gyógyszer esetén a súlyosabb mellékhatások is elfogadhatóak, egy vitaminkészítmény esetén pedig egy enyhe nemkívánatos hatás sem. Ha így nézzük, akkor az epilepsziaellenes CBD-től számos mellékhatás elfogadható. Belefér például, hogy alkalmazása nagyon gyakran (a betegek legalább 10%-ánál) étvágycsökkenés, álmosság, hasmenés, hányás, láz, fáradtság jelentkezésével járjon. Elfogadható az is, hogy a klinikai vizsgálatok során megfigyelt gyakori (a betegek legalább 1%-át érintő) mellékhatások a hörghurut, húgyúti fertőzés, ingerlékenység, álmatlanság, agresszió, izgatottság, letargia, remegés, nyáladzás, köhögés, májfunkcióromlás, bőrkiütés, tüdőgyulladás, fogyás. És ez nem fikció: ezek a mellékhatások megtalálhatóak a gyógyszer alkalmazási előírásában. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezek mindegyike, mindenkinél és egyszerre kialakul – ráadásul a felsorolt mellékhatások egy része valószínűleg nem magyarázható magával a kezeléssel. Ugyanakkor egyáltalán nem ritka, hogy a kezelés mellékhatással jár. Mi sem jobb bizonyíték erre, mint az, hogy a CBD-kezelést leggyakrabban a májfunkcióromlás (a transzamináz enzim szintjének megemelkedése) miatt függesztik fel véglegesen.

A CBD tehát nem kamillatea: nem megfelelően (túlságosan nagy dózisban túlságosan hosszú ideig) alkalmazva a fentieknél is komolyabb kockázatokat okozhat. Mivel hatással van a szív ioncsatornáira, szív-érrendszeri kockázatot okozó hatása további vizsgálatot igényelne – és ez csak egy a vegyület szerteágazó hatásaiból adódó veszélyeknek.

Vannak-e egyáltalán előnyös hatásai?

A válasz egyértelműen igen, hiszen ha nem így lenne, nem használnák az epilepszia speciális formáinak kezelésre, már 2 éves kortól.

De van néhány egyéb betegség, amelyben embereken vizsgálták a CBD hatását. Ezeknél azonban a bizonyítottság szinte (még?) nem érte el azt a mértéket, hogy a CBD gyógyjavallatai bővüljenek. Hogy erre sor kerül-e, az még a jövő zenéje, mindenesetre további bizonyítékok lennének szükségesek. A következőkben a rendelkezésre álló tudományos adatokat foglaljuk össze, bemutatva, hol tart most a CBD klinikai kutatása.

Alzheimer-kór: magát a betegséget nem tudja gyógyítani a CBD, viszont egyes vizsgálatok szerint mérsékli a kórral járó izgatottságot. Mellékhatásként eufória vagy zavartság jelentkezhet, valamint nő az elesés kockázata. Egyetlen orvosi ajánlás sem tartalmazza a CBD-t az Alzheimer-kór kezelésre alkalmas szerek listáján.

Amiotrófiás laterálszklerózis (ALS): a mozgató idegsejtek pusztulásával járó súlyos betegségben a CBD önmagában nem, viszont THC-val kombinálva csökkentette az izmok merevségét.

Autizmus spektrumzavar: egyes vizsgálatok a szorongás és hiperaktivitás mérséklését mutatták ki, jó minőségű vizsgálatok azonban ezt nem erősítették meg, így a CBD nem része a terápiának.

Rák: több vizsgálat kimutatta az orvosi kannabisz étvágyjavító hatását, azonban nem tisztázott, hogy ez a hatás a növényi kannabinoidok közül melyiknek tulajdonítható. A rosszindulatú daganatos betegségeket gyógyító hatása nem igazolt. A betegséggel társuló fájdalmat a CBD nem csökkenti jelentősen, és ezt több, placebókontrollal végzett vizsgálat alátámasztja.

Több betegségben (pl. gyulladásos bélbetegség, AIDS, szklerózis multiplex, hányinger, poszttraumás stressz szindróma) nem a CBD, hanem a CBD és THC keverékének, vagy magának a kannabisznak a hatását vizsgálták, így a megfigyelt eredmények nem tulajdoníthatóak kizárólag a CBD-nek. Helyesebben fogalmazva: nem tudjuk, hogy a megfigyelt hatásokban mekkora szerepe van ennek a vegyületnek. Az epilepsziában megállapították ideális adagját, ám egyéb betegségeknél negyvenszeres (napi 0,5-20 mg) szórás van az alkalmazott dózisokban.

Mivel azonban a CBD étrend-kiegészítőként széles körben elérhető, hatásait sokan megfigyelhetik magukon. A legáltalánosabban megfigyelt hatás a szorongás és az alvászavarok mérséklése a betegek egy részénél – ez is bizonyíték a vegyület központi idegrendszeri hatására. Sokan saját tapasztalataik alapján, általánosító módon látják igazoltnak a CBD gyógyhatásait, azonban egy vagy néhány eset nem elegendő bizonyíték a hatásosságra. Különösen úgy, hogy az aktuálisan népszerű szerek esetén a (közösségi) médiában sikeres, csodás gyógyulások aránytalanul túlhangsúlyozva jelennek meg, míg a kudarcok általában nem kapnak nyilvánosságot.

Jó-e, hogy a CBD étrend-kiegészítőként kapható?

Az még önmagában nem okoz ellentmondást, ha egy anyag gyógyszerként és étrend-kiegészítőként is kapható. Számos példa van erre, a legismertebb talán a C-vitamin. Más a helyzet az ennél markánsabb hatású termékeknél. Bár Magyarországon sok száz CBD-tartalmú termék van forgalomban étrend-kiegészítőként, ha pusztán szakmai szempontok alapján vizsgáljuk a kérdést, megállapítható: ez a gyakorlat számos kockázatot hordoz. A CBD túlságosan erős hatású ahhoz, hogy azonos kategóriába tartozzon a szakember felügyelete nélkül, különösebb korlátozás nélkül is biztonságosan alkalmazható gyógynövényekkel, vitaminokkal. Ahhoz, hogy terápiás alkalmazása biztonságos legyen, szükséges a szakember kontrollja, és nem csak a mellékhatások, kölcsönhatások minimalizálása miatt, hanem azért is, mert azok a betegségek, amelyek „kezelésére” ma a CBD-tartalmú étrend-kiegészítőket alkalmazzák, jellemzően olyan súlyos kórképek, amelyek kívül esnek az öngyógyítás területén.

Ez már a CBD-termékek cunamiszerű sikerének hajnalán világos volt, sőt, EU-s szinten létezik is egy jogszabály, amelynek feladata, hogy megóvja a fogyasztókat a hirtelen rájuk szabaduló, élelmiszerként esetlegesen nem eléggé biztonságos termékektől. A CBD-termékek töretlen piaci sikerének dübörgése mellett ma még alig hallható annak a kavicsnak a zaja, amelyet a magyar hatóságok bepottyantottak a fogaskerekek közé. Egy, a Telelexen most megjelent írás beszámol arról, hogy az elmúlt hetekben egymás után tiltják be a CBD-készítményeket. Az indoklásokból kiderül: a betiltás oka nem új, az 1997 óta életben lévő EU-s szabályozásra hivatkoznak a hatóságok. Ma még nem látható, merre tart pontosan ez a folyamat, mindenesetre ez semmilyen hatással nincs a vegyület klinikai kutatására, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy tisztábban lássunk a CBD gyógyhatásainak ügyében.

Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!