A feketekömény, másnéven kerti katicavirág (latin nevén Nigella sativa) a kevésbé ismert fűszernövények közé tartozik. A feketekömény Ázsiában és Afrikában őshonos, nálunk termesztik. Ennek megfelelően elsősorban az indiai, török, észak-afrikai és közel-keleti gasztronómiában alkalmazzák jellegzetes, hagymára és borsra emlékeztető íze és aromája miatt. Nálunk inkább gyógynövényként vált ismertté az elmúlt években.

A koronavírus-fertőzés következtében kialakuló COVID-19 betegség elleni hatásos szereket kutatva a feketekömény hatásosságát is elkezdték tanulmányozni. Nem minden alap nélkül: a növény magjának kivonata több vírus ellen hatásosnak bizonyult laboratóriumi körülmények között, és ezt a tulajdonságot a mostani világjárványt okozó vírussal kapcsolatban is igazolták. Mindezen túl számítógépes modellezéssel kimutatták, hogy a növény számos összetevője (elméletileg) kapcsolódik a vírus több, a fertőzőképességben szerepet játszó fehérjéjéhez. Sőt: a kapcsolódás szorosabb, mint azt korábban néhány ígéretes COVID-ellenes hatóanyag (klorokin, hidroxiklorokin, favipiravir) esetén kalkulálták.

És van egy másik anyag, ami szintén több szempontból ígéretes: a méz. A méz baktérium-  és vírusellenes hatása igazolt (igaz, laboratóriumi körülmények között és nem koronavírus ellen), ez kiegészíti gyulladáscsökkentő és immunrendszeri hatása. Mindezen túl enyhíti a torokfájást és a tapasztalat szerint kiváló köhögéscsillapító; nem véletlen, hogy a brit hivatalos ajánlás a COVID-hoz társuló köhögés enyhítésére mézet javasol.

Persze mindez kevés ahhoz, hogy a mézet és a feketeköményt a koronavírus ígéretes gyógyszereinek tekintsük – arra viszont elég alap, hogy éles körülmények között, betegeken tanulmányozzák a hatásosságot. És ez meg is történt: néhány napja tették közzé az első olyan vizsgálatnak a kéziratát, amely a feketekömény és a méz kombinációjának hatásosságát vizsgálta COVID-os betegeken.

Pakisztáni, amerikai és kanadai kutatók kooperációjában valósult meg az a vizsgálat, amelyben több mint 2000 COVID-gyanús beteget teszteltek, majd a fertőzésre pozitívak közül azokat (313 beteget) vonták be a vizsgálatba, akik mérsékelt vagy súlyos tünetekkel rendelkeztek. A betegeket két csoportra osztották: egy részük feketeköményt és mézet tartalmazó kapszulát (testtömegkilogrammonként 80 mg és 1 mg) kapott 13 napon át, a többiek hatóanyagot nem tartalmazó kapszulát. A hatásosságot a vírusmentessé válás arányával és a tünetek mérséklődésével (a 6. napon) mérték.

A vírusmentessé válás a mérsékelt és súlyos tünetekkel rendelkezők körében egyaránt korábban (átlagosan 4 nappal) következett be a kezeltek körében. A mérsékelt tünetekkel rendelkezők 64%-a a 6. napra visszanyerte korábbi fizikai képességeit, míg a kontrollcsoportban ez az arány 11% volt. A súlyos tünetekkel rendelkezők körében is nagyobb volt az aktivitásukat visszanyerők aránya (28%, szemben a kontrolcsoport 1%-ával). A 30 napon belül bekövetkező halálesetek a nem kezelt súlyos betegek körében gyakoribbak voltak (19%, szemben a kezeltek körében mért 4%-kal).

Mint minden kezelés esetén, a hatásosság megerősítéséhez további klinikai vizsgálatok szükségesek. Az azonban tény: a feketekömény és a méz kombinációja semmilyen kedvezőtlen mellékhatást nem fejtett ki, a gyógyszeres kezelést nem befolyásolja (károsan), ráadásul olcsó is. Hogy hol a helye a modern gyógyászatban, remélhetőleg hamarosan egyértelművé válik (a mostani kézirat sorsa és a további kutatások eredményei alapján). Az első lépés mindenesetre biztató.

Kép forrása: Curryculture

Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!

dr. Csupor Dezső

Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.