fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2021. június 23., szerda

A bogyós gyümölcsök szerepe a mentális egészség megőrzésében

Tudtad?

dr. Crul-Tóth Noémi
2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.

bogyós gyümölcs

Az időskorral gyakran együtt járó demenciának (szellemi leépülésnek) a hátterében főként különféle krónikus betegségek állnak. A nyugati életstílust követő országokban az agy szerkezetét érintő működészavarra visszavezethető demenciás esetek száma az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekszik. A demencia legfélelmetesebb következménye az emlékezet részleges vagy teljes elvesztése, ami az idős betegeket megfosztja a függetlenségüktől, az önállóságuktól és akár a személyiségüktől is.

A teljes értékű növényi ételek fogyasztása bizonyítottan összefüggésbe hozható számos krónikus betegség előfordulásának alacsonyabb kockázatával. Vajon a gyümölcsök és zöldségek segítenek az időskorral összefüggő szellemi leépülés megelőzésében is? Az utóbbi időben intenzíven kutatják a növényi polifenolokat; a kutatások jelentős része a demencia gyógyításával kapcsolatos. A növényvilágban előforduló különböző polifenolok száma több ezerre tehető, de a bogyós gyümölcsök különösen gazdag forrásnak tekinthetőek. A polifenolok egyik alcsoportját az antociánok képezik; képviselői kifejezetten a vörös, kék és lila gyümölcsökben és zöldségekben fordulnak elő. Az antociánok azért is különlegesek, mert elfogyasztásuk után a vérárammal eljutnak az agy tanulásban és a memóriában szerepet játszó területeire is.

Az agyunk kevesebb mint 2%-át teszi ki a teljes testsúlyunknak, ennek ellenére a szervezet napi energiaszükségletének több mint felét felhasználhatja. A sejtek energiafelhasználását kísérő oxidációs-redukciós folyamatok során folyamatosan szabadgyökök keletkeznek a szervezetben, de az agyban hatványozottan termelődnek annak magas energiaigénye miatt. Jogos feltételezés tehát, hogy a polifenolok, amelyek kifejezetten az agyban halmozódnak fel, jó eséllyel vehetik fel a harcot a szabadgyökök okozta károsodások ellen, pont ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk fenyegető demencia esetén.

Az első klinikai vizsgálatot a kék áfonyából nyert lével 2010-ben végezték, ahol enyhe demenciás tüneteket mutató idős betegek napi 4-6 dl préselt, hőkezelt áfonyalevet kaptak 12 héten keresztül, míg egy hasonló demográfiai hátterű kontrollcsoport színben és ízben hasonló placebo italt kapott. Az eredmények meggyőzőek voltak: a kezelt csoport tanulási és emlékezési képességei jelentősen javultak a kontrollcsoportéhoz képest.

Hasonló eredményeket értek el egy kék szőlőfajtából, a Concord szőlőből nyert présnedv adagolásával. A kísérlet hasonlóan zajlott, a frissen préselt szőlőlevet hőkezeléssel tartósították és palackozták, majd 12 héten keresztül napi 4-6 dl-t adagoltak az idős, szellemi hanyatlás tüneteit mutató betegeknek. Az eredmények itt is biztatóak voltak, a kontrollcsoporthoz képest jelentős javulás volt tapasztalható a résztvevők gondolkodási, felismerési és tanulási funkcióiban. A kutatócsoport egy következő vizsgálatában hasonló szőlőlé-adagolási protokoll mellett az idegsejtek fokozott aktivációját is kimutatta a memóriáért felelős agyterületeken.

Egy következő kísérletben szőlőport (szárított kékszőlőlevet) adagoltak a résztvevőknek hat hónapon keresztül és kognitív képességeiket egy színben és állagban hasonló port kapó kontrollcsoport teljesítményéhez viszonyították. Az agy metabolikus tevékenységét a feladatok végrehajtása közben pozitronemissziós vizsgálattal követték. Míg a szőlőport kapó csoport megtartotta szellemi teljesítményét a vizsgálat során, a kontrollcsoport tagjainál jelentős funkciócsökkenést tapasztaltak a kutatók.

A fenti vizsgálatok nagyon pozitív eredményeket hoztak, de közös problémájuk, hogy viszonylag kevés számú betegen végezték el őket. Egy populációszintű vizsgálatban, amely a Harvard Egyetem (USA) klinikáin dolgozó ápolónők egészségi állapotát és táplálkozási szokásait hasonlította össze hosszú távon, 16 ezer résztvevő életvitelét követték éveken keresztül. A vizsgálat megállapította, hogy azoknál a nőknél, akiknél az évek során magasabb volt a bogyós gyümölcsök bevitele, kimutathatóan lassult a szellemi leépülés üteme. Ez a különbség akkor is kimutatható volt, ha figyelembe vették a szociális és anyagi háttér különbségeit is. (A jobb körülmények közt élő ápolónők több bogyós gyümölcshöz jutottak, de itt fontos figyelembe venni a jobb anyagi státusszal járó, alapvetően egészségesebb táplálkozási mintázat torzító hatását is.) A vizsgálat eredményei szerint a több bogyós gyümölcsöt fogyasztó ápolónők szellemi leépülésének jelei több mint két és fél évvel később kezdtek el jelentkezni a bogyós gyümölcsöket nem, vagy alig fogyasztókhoz képest.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz - most ingyenes kiszállítással!

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!

error: A tartalmat szerzői jog védi, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha szeretnéd átvenni írásunkat.