fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2022. január 25., kedd

Francia paradoxon – tényleg a vörösbor védi az egészséget?

Tudtad?

dr. Tóth Barbara
Gyógynövénykutató gyógyszerész, egészségügyi szakfordító-tolmács. Főbb kutatási területe a gyógynövények hatásosságának, biztonságosságának és tartalomanyagainak vizsgálata. Évek óta részt vesz gyógyszerész- és orvostanhallgatók egyetemi oktatásában és egészségügyi szakemberek továbbképzésében. Több fórumon és módon is közreműködik a nagyközönség hiteles és szakszerű tájékoztatásában, az érdeklődők számára elérhetővé és megérthetővé téve a legfrissebb tudományos eredményeket.

vörösbor

A francia paradoxonként ismert elmélet a franciák borfogyasztása és az alacsonyabb szív-érrendszeri kockázat között tételez fel összefüggést. A kifejezést közel három évtizede, 1992-ben fogalmazták meg azok a kutatók, akik azt találták, hogy a franciák körében a magas telítettzsírsav-fogyasztás ellenére alacsonyabb a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázata, mint a hasonló populációkban. Az eredeti kutatást végzők a védő hatás hátterében a borfogyasztást feltételezték, mivel a franciák jóval több bort ittak, mint más nyugati országok lakói. Az elméletet azóta számos módon próbálták megcáfolni és más ésszerű magyarázatot találni rá, ezek azonban nem oldották fel egyértelműen a paradoxont. Mivel nem sikerült egyértelműen magyarázatot találni a franciák körében tapasztalt alacsonyabb szív-érrendszeri kockázatra, a bor hatásait azóta is számtalan kutatásban részletesen tanulmányozták.

Egy 2011-ben közzétett, klinikai vizsgálatokat összefoglaló tanulmány J-alakú összefüggést állapított meg a borfogyasztás és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázata között. A legkisebb kockázatot azok körében mérték, akik napi 21 g alkoholt fogyasztottak bor (kb. 1,5-2 dl bor) formájában. Hasonló, de kevéssé markáns összefüggést állapítottak meg a sörfogyasztással kapcsolatban is, más alkoholos italok esetén azonban nem volt kimutatható védő hatás. Az alkohol mennyisége mellett a fogyasztás módja is befolyásolta a hatásokat. Míg a mérsékelt fogyasztással kapcsolatban több kutatás igazol kedvező hatásokat, addig a nagyivás, vagy részegségig tartó ivás egyértelműen nagyon káros az egészségre.

A mértékletes alkoholfogyasztást sokféleképpen lehet definiálni. A WHO szerint ez a mennyiség nem jelent többet, mint napi 2 ital, amelyek egyenként 10 g alkoholt tartalmaznak. Ez nagyjából 2 dl bornak felel meg. Fontos kiemelni, hogy a mértékletes ivás nem jelent mindennapos alkoholbevitelt, a WHO definíciója szerint legalább heti 2 alkoholmentes nappal kell számolni.

A bor kedvező hatásainak hátterében elsősorban a benne található anyagokat tartják felelősnek. A bor kémiai összetételét az előállításához felhasznált szőlő és a feldolgozás folyamata befolyásolja. Jelentős hatások tulajdoníthatók a bor flavonoidjainak és egyéb polifenolos anyagainak. A fenolos anyagok közül talán a legismertebb a rezveratrol. A vörösborban nagy mennyiségben található rezveratrol tisztított formában is igen népszerű antioxidáns, ugyanakkor a rezveratrol szív-érrendszeri hatásait klinikai vizsgálatokban nem erősítették még meg.

A vörösbor előállítása során használt módszerek eredményeképp a vörösbor flavonoid- és fenolosanyag-tartalma magasabb, mint a fehérboré. A bor kedvező hatásainak hátterében eleinte elsősorban a vegyületek antioxidáns hatását feltételezték, mára azonban több esetben igazolást nyertek gyulladáscsökkentő- és vérrögképződést gátló hatások is. A bor tartalomanyagai csökkentik az érelmeszesedés mértékét és kialakulásának sebességét. Humán vizsgálatok során a bor különböző gyulladást jelző értékre gyakorolt hatását mérték és azt találták, hogy a borfogyasztás érfalvédő hatást fejt ki. Emellett a bor csökkentheti a vérrögkialakulás kockázatát is.

Bár a kis mennyiségű, mérsékelt borfogyasztás hatásai kedvezőnek tűnnek, fontos kiemelni, hogy a mindennapos, vagy nagyivás rendkívül egészségtelen. A szív-érrendszeri kockázatcsökkentő-hatás elérése érdekében semmiképp sem kell alkoholfogyasztásra buzdítani azokat, akik egyébként nem isznak. Ugyanakkor, ha valaki csak mérsékelten fogyaszt alkoholt, akkor érdemes a jó minőségű vörösborokat előnyben részesíteni.

Bár az elmúlt évtizedekben számos kutatás fókuszált a francia paradoxon feloldására, az elmélettel kapcsolatban még mindig számos az ellentmondás. A jó minőségű borok értékes tartalomanyagai számos kedvező élettani hatással rendelkeznek, ezek közé tartoznak olyan hatások is, amelyek a szív-érrendszer egészségét támogatják. Vitatott, hogy a kedvező hatásokban mekkora szerepe van az alkoholnak – az egyértelmű, hogy az alkohol nagyobb mennyiségben egyértelműen káros.

Ritkábban esik szó róla, hogy a mérsékelt borfogyasztás és alkoholfogyasztás lehetséges előnyeit igazoló kutatásokat számos más kutatás cáfolja. Egy vizsgálat szerint például a mérsékelt alkoholfogyasztás is károsítja a központi idegrendszert. Az ellentmondások egyik oka, hogy az alkoholfogyasztással kapcsolatos kutatások jellemzően önbevalláson alapulnak, s emiatt az eredmények nem teljesen megbízhatóak. Ráadásul a vörösborfogyasztással/borfogyasztással/alkoholfogyasztással kapcsolatos kockázatok mértéke feltehetőleg különbözik – a cikkek egy részében ezeket mégis keverik egymással. Mindezen túl a fogyasztók egy része is keveri – no nem az adatokat, hanem az elfogyasztott italokat. Ráadásul a vizsgálatok résztvevői különböző módon táplálkoznak, különböző életmódot folytatnak, ami szintén hatással van az egészségi állapotukra. Ezeknek a tényezőknek a torzító hatását figyelembe lehet venni, erre azonban a kutatások egy részében nem figyelnek.

Újabb adatok pedig arra utalnak, hogy az alkoholfogyasztással kapcsolatos ok-okozati összefüggések árnyaltabbak, mint korábban gondolták. Kimutatták, hogy az absztinensekre és a kevés alkoholt fogyasztókra az alkohol lebontásában szerepet játszó alkohol-dehidrogenáz (ADH) enzimnek egy olyan változata jellemző, amelynek jelenléte számos kedvező következménnyel jár. Nemcsak kevesebbet isznak, de körükben alacsonyabb az elhízás, a koszorúérbetegség, a stroke és a magas vérnyomás kockázata is. A szívkoszorúér-betegségek esetén a kockázat attól független volt, hogy valójában mennyit ittak – a döntő jelentősége az ADH enzim változatának volt.

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz - most ingyenes kiszállítással!

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!

error: A tartalmat szerzői jog védi, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha szeretnéd átvenni írásunkat.