[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A francia paradoxonként ismert elmélet a franciák borfogyasztása és az alacsonyabb szív-érrendszeri kockázat között tételez fel összefüggést. A kifejezést közel három évtizede, 1992-ben fogalmazták meg azok a kutatók, akik azt találták, hogy a franciák körében a magas telítettzsírsav-fogyasztás ellenére alacsonyabb a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázata, mint a hasonló populációkban. Az eredeti kutatást végzők a védő hatás hátterében a borfogyasztást feltételezték, mivel a franciák jóval több bort ittak, mint más nyugati országok lakói. Az elméletet azóta számos módon próbálták megcáfolni és más ésszerű magyarázatot találni rá, ezek azonban nem oldották fel egyértelműen a paradoxont. Mivel nem sikerült egyértelműen magyarázatot találni a franciák körében tapasztalt alacsonyabb szív-érrendszeri kockázatra, a bor hatásait azóta is számtalan kutatásban részletesen tanulmányozták.
Egy 2011-ben közzétett, klinikai vizsgálatokat összefoglaló tanulmány J-alakú összefüggést állapított meg a borfogyasztás és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázata között. A legkisebb kockázatot azok körében mérték, akik napi 21 g alkoholt fogyasztottak bor (kb. 1,5-2 dl bor) formájában. Hasonló, de kevéssé markáns összefüggést állapítottak meg a sörfogyasztással kapcsolatban is, más alkoholos italok esetén azonban nem volt kimutatható védő hatás. Az alkohol mennyisége mellett a fogyasztás módja is befolyásolta a hatásokat. Míg a mérsékelt fogyasztással kapcsolatban több kutatás igazol kedvező hatásokat, addig a nagyivás, vagy részegségig tartó ivás egyértelműen nagyon káros az egészségre.
[/fusion_text][fusion_imageframe image_id=”7843|full” max_width=”” style_type=”” blur=”” stylecolor=”” hover_type=”liftup” bordersize=”” bordercolor=”” borderradius=”” align=”none” lightbox=”no” gallery_id=”” lightbox_image=”” lightbox_image_id=”” alt=”” link=”” linktarget=”_self” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]http://pirulakalauz.hu/wp-content/uploads/2022/01/Kepernyokep-2022-01-14-171815.png[/fusion_imageframe][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A mértékletes alkoholfogyasztást sokféleképpen lehet definiálni. A WHO szerint ez a mennyiség nem jelent többet, mint napi 2 ital, amelyek egyenként 10 g alkoholt tartalmaznak. Ez nagyjából 2 dl bornak felel meg. Fontos kiemelni, hogy a mértékletes ivás nem jelent mindennapos alkoholbevitelt, a WHO definíciója szerint legalább heti 2 alkoholmentes nappal kell számolni.
A bor kedvező hatásainak hátterében elsősorban a benne található anyagokat tartják felelősnek. A bor kémiai összetételét az előállításához felhasznált szőlő és a feldolgozás folyamata befolyásolja. Jelentős hatások tulajdoníthatók a bor flavonoidjainak és egyéb polifenolos anyagainak. A fenolos anyagok közül talán a legismertebb a rezveratrol. A vörösborban nagy mennyiségben található rezveratrol tisztított formában is igen népszerű antioxidáns, ugyanakkor a rezveratrol szív-érrendszeri hatásait klinikai vizsgálatokban nem erősítették még meg.
A vörösbor előállítása során használt módszerek eredményeképp a vörösbor flavonoid- és fenolosanyag-tartalma magasabb, mint a fehérboré. A bor kedvező hatásainak hátterében eleinte elsősorban a vegyületek antioxidáns hatását feltételezték, mára azonban több esetben igazolást nyertek gyulladáscsökkentő- és vérrögképződést gátló hatások is. A bor tartalomanyagai csökkentik az érelmeszesedés mértékét és kialakulásának sebességét. Humán vizsgálatok során a bor különböző gyulladást jelző értékre gyakorolt hatását mérték és azt találták, hogy a borfogyasztás érfalvédő hatást fejt ki. Emellett a bor csökkentheti a vérrögkialakulás kockázatát is.
Bár a kis mennyiségű, mérsékelt borfogyasztás hatásai kedvezőnek tűnnek, fontos kiemelni, hogy a mindennapos, vagy nagyivás rendkívül egészségtelen. A szív-érrendszeri kockázatcsökkentő-hatás elérése érdekében semmiképp sem kell alkoholfogyasztásra buzdítani azokat, akik egyébként nem isznak. Ugyanakkor, ha valaki csak mérsékelten fogyaszt alkoholt, akkor érdemes a jó minőségű vörösborokat előnyben részesíteni.
Bár az elmúlt évtizedekben számos kutatás fókuszált a francia paradoxon feloldására, az elmélettel kapcsolatban még mindig számos az ellentmondás. A jó minőségű borok értékes tartalomanyagai számos kedvező élettani hatással rendelkeznek, ezek közé tartoznak olyan hatások is, amelyek a szív-érrendszer egészségét támogatják. Vitatott, hogy a kedvező hatásokban mekkora szerepe van az alkoholnak – az egyértelmű, hogy az alkohol nagyobb mennyiségben egyértelműen káros.
Ritkábban esik szó róla, hogy a mérsékelt borfogyasztás és alkoholfogyasztás lehetséges előnyeit igazoló kutatásokat számos más kutatás cáfolja. Egy vizsgálat szerint például a mérsékelt alkoholfogyasztás is károsítja a központi idegrendszert. Az ellentmondások egyik oka, hogy az alkoholfogyasztással kapcsolatos kutatások jellemzően önbevalláson alapulnak, s emiatt az eredmények nem teljesen megbízhatóak. Ráadásul a vörösborfogyasztással/borfogyasztással/alkoholfogyasztással kapcsolatos kockázatok mértéke feltehetőleg különbözik – a cikkek egy részében ezeket mégis keverik egymással. Mindezen túl a fogyasztók egy része is keveri – no nem az adatokat, hanem az elfogyasztott italokat. Ráadásul a vizsgálatok résztvevői különböző módon táplálkoznak, különböző életmódot folytatnak, ami szintén hatással van az egészségi állapotukra. Ezeknek a tényezőknek a torzító hatását figyelembe lehet venni, erre azonban a kutatások egy részében nem figyelnek.
Újabb adatok pedig arra utalnak, hogy az alkoholfogyasztással kapcsolatos ok-okozati összefüggések árnyaltabbak, mint korábban gondolták. Kimutatták, hogy az absztinensekre és a kevés alkoholt fogyasztókra az alkohol lebontásában szerepet játszó alkohol-dehidrogenáz (ADH) enzimnek egy olyan változata jellemző, amelynek jelenléte számos kedvező következménnyel jár. Nemcsak kevesebbet isznak, de körükben alacsonyabb az elhízás, a koszorúérbetegség, a stroke és a magas vérnyomás kockázata is. A szívkoszorúér-betegségek esetén a kockázat attól független volt, hogy valójában mennyit ittak – a döntő jelentősége az ADH enzim változatának volt.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
