[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

A depresszió az egyik leggyakoribb, világszerte mintegy negyedmilliárd embert érintő mentális betegség. Kezelése (a pszichoterápián kívül) számos gyógyszerrel is lehetséges, ezek hatékonysága azonban elmarad a kívánatostól. A betegek egy része ugyanis nem reagál megfelelően a kezelésre, és sokaknál többszöri gyógyszerváltás sem jár a kívánt eredménnyel.

A kezelésre nem vagy nem megfelelően reagálóknak adhat reményt az a Science Translational Medicine című folyóiratban közzétett klinikai vizsgálat, amelyet nemrég publikáltak amerikai kutatók. Megállapították, hogy egyetlen, egyórás kezelés, amely egy speciális gázkeverék (oxigén és a dinitrogén-oxid elegye) belégzésével jár, javíthatja a depresszió tüneteit a kezelésre rezisztens betegeknél. A vizsgálatban olyan betegek vettek részt, akiknél átlagosan 4,5 különböző gyógyszer bizonyult hatástalannak.

A kutatást az a felismerés inspirálta, amely szerint a ketamin nevű gyógyszervegyület az antidepresszáns kezelésre rezisztensek egy részénél is hatásosnak bizonyult. A ketamin, amely az ún. NMDA-receptor gátlója, egy olyan általános érzéstelenítőszer, amelynek mellékhatásai túlságosan súlyosak ahhoz, hogy rutinszerűen alkalmazzák antidepresszánsként. Hatásának felismerése azonban más, hasonló módon ható anyagok vizsgálatát indította el.

A dinitrogén-oxid egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek édeskés íze és szaga van. A gyógyászatban fájdalomcsillapító hatása miatt használják (elsősorban a szülészetben és a fogászatban), de mivel enyhe euforizáló hatása is van, kéjgáznak vagy nevetőgáznak is nevezik. A kéjgáz az idegsejtek NMDA-receptorainak blokkolásával hat az agyra, azonban hatása ennél komplexebb (hat többek között a kalciumcsatornákra és az acetilkolin-receptorokra is). A dinitrogén-oxid antidepresszáns hatásával korábban is végeztek néhány ígéretes vizsgálatot.

A most közzétett vizsgálat elsődleges célja annak megállapítása volt, hogy a dinitrogén-oxid alacsonyabb dózisa ugyanolyan hatásos-e, mint a korábban tesztelt dózisok, és hogy mennyi ideig tart antidepresszáns hatása. A kutatásba 24, terápiarezisztens beteget vontak be. Minden beteg három kezelést kapott körülbelül egy hónap különbséggel. Az első kezelés során dinitrogén-oxid és oxigén 1:1 arányú elegyét (50%-os kéjgázt) lélegeztek be egy órán keresztül. A második kezelés során 25 százalékos kéjgázt inhaláltak, míg az utolsó kezelés során csak oxigént (placebót) lélegeztek be nitrogén-oxid nélkül.

A dinitrogén-oxid jelentősen javította a depressziós tüneteket a placebóhoz képest. A különböző koncentrációjú kéjgázok között nem volt különbség a hatékonyság tekintetében a résztvevők zöménél, ugyanakkor a 25%-os kéjgáz kevesebb mellékhatással járt (ezek közül a leggyakoribb az émelygés volt). A töményebb kéjgáz alkalmazásának az előnye a tartósabb hatás volt, ennek antidepresszáns hatása a kezelést követő két hétig érvényesült.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

dr. Csupor Dezső

Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.