[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a káposztafélék (brokkoli, kelbimbó, karfiol, kelkáposzta, karalábé) fontos szerepet játszhatnak a daganatrizikó mérséklésében. Ezek a zöldségek számos (C-, E- és K-) vitamint, rostanyagot és értékes bioaktív komponenst tartalmaznak, amelyek közül a kéntartalmú glükozinolátok külön említést érdemelnek daganatmegelőző hatásuknak köszönhetően. A káposztafélék rendszeres fogyasztása igazoltan csökkenti a petefészek- és mellrák, férfiakban a húgyhólyagrák kialakulásának kockázatát.

A káposztafélék különleges vegyületei

 A káposztafélék fogyasztása során a bennük jelen lévő glükozinolátokból olyan vegyületek, ún. izotiocianátok képződnek, amelyek a szervezetben a méregtelenítő és antioxidáns folyamatok támogatásával rákmegelőző (pontosabban: bizonyos daganatos betegségek kockázatát csökkentő) szerepet töltenek be. Más izotiocianátok megváltoztatják az ösztrogén anyagcseréjét a szervezetben, így magyarázható például a hormonfüggő daganatok kialakulásának kockázatát mérséklő hatásuk. Az izotiocionátok képződését a káposztafélék speciális (mirozináz) enzimei teszik lehetővé, amelyek akkor aktiválódnak, amikor a növény sejtjei roncsolódnak, pl. rágás során. Az átalakulást a humán bélbaktériumok is segítik.

Rákkeltők, távozzatok!

A brokkoli fő glükozinolátja a glükorafanin, amely kedvező körülmények között a szervezetben szulforafánná alakul. Méregtelenítő folyamatokban betöltött szerepét egy humán vizsgálat eredménye szemléletesen mutatja: magas légszennyezettségnek kitett emberek csoportjában a szulforafánban gazdag brokkolicsíra-ital napi fogyasztása jelentősen növelte a vizeletbe kiválasztott ismert rákkeltő anyag, a benzol és egy másik toxikus vegyület, az akrolein mennyiségét a placebocsoporthoz képest, tehát a brokkoli elősegíti ezen anyagok távozását a szervezetből.

Mit tud még a brokkoli?

A szulforafán antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatását számos betegség esetén igazolták. Asztmás betegeknél hörgővédő hatást mutatott, és csökkentette a légutak ellenállását is; 2-es típusú cukorbetegség esetén pedig a szulforafánban gazdag brokkolicsírapor csökkentette az inzulinrezisztencia mértékét. Sőt, autizmus esetén a brokkoli magja és csírakivonata javította többek között a szociális interakciót, a hiperaktivitást, a letargiát és a kommunikációt.

A brokkoli nem csak glükozinolátjai miatt értékes, hanem fontos fehérjeforrás, emellett rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz. A magas rosttartalom segítheti az emésztést és támogatja a bélflóra egészségét. Flavonoidok is találhatók a brokkoliban (leginkább kvercetin és kempferol); rendszeres bevitelük csökkentheti az asztma, az agyi-érrendszeri és egyéb betegségek kialakulásának esélyét.

Ugyan fogyasztani csak a brokkolirózsát (vagyis a virágát) szoktuk, jó tudni róla, hogy minden része értékes. Kevesebb glükozinolátot tartalmaz, de a levelében sok a karotinoid (A-provitamin), az E- és K- vitamin, és magasabb az antioxidáns aktivitása, mint a virágé. A levél jó kalcium- és mangánforrás is. A szárában némelyik glükozinolátból 10–20-szor nagyobb mennyiség található, mint a virágban (bár összességében kevesebb van bennük).

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

dr. Roza Orsolya

Dr. Roza Orsolya, gyógyszerész. Doktori képzését gyógynövénykutatásban szerezte, majd az Európai Gyógyszerügynökség Növényi Gyógyszerbizottság munkáját támogatta. Jelenleg funkcionális gyógyászati amerikai képzésben vesz részt, ahol a betegségek kezelésnél nem csak a gyógyszerek, hanem a gyógynövények, az életmód és a táplálkozás is hangsúlyos szerepet kap. YouTube csatornáját (Egészséglabor), és FB oldalát azért kezdte, hogy segítsen az embereknek saját kezükbe venni egészségük irányítását az által, hogy legújabb tudományos eredményeken nyugvó információkat és gyakorlati tanácsokat osszon meg, mivel hisz benne, hogy egészségünk megőrzéséhez és helyreállításához elengedhetetlen több ismeret az elérhető készítményekről és az életmód szerepéről a betegségek kialakulásában és kezelésében.  Mindemellett egészségügyi szakemberek továbbképzésében is részt vesz és podcast adásaiban különböző szakemberekkel merül el számos egészséget érintő témában.