[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Egy tanulmány szerint a SARS-CoV-2 vírus elleni antitestek mennyiségét a szülés időpontjában alapvetően nem befolyásolta a terhesség alatti vakcináció időpontja. A kutatást közel 1400 olyan nő részvételével végezték, akiket a terhesség alatt vagy legfeljebb hat héttel a terhesség előtt oltottak be Covid-19 ellen (Pfizer, Moderna vagy Janssen vakcinával), és akik legalább 34 hetes terhesség után szültek.

A Covid-védőoltások terhesség alatti időzítése sokak számára dilemma – a most közzétett adatok szerint minél előbb, annál jobb.

A kutatás során az antitestek szintjét az anyák vérében és a csecsemők köldökzsinórvérében mérték. Az antitestek szüléskor mind az anyai, mind a köldökzsinórvérben az összes, teljesen beoltott nőnél kimutathatóak voltak. Az antitestek szintje nem tért el jelentősen attól függően, hogy az oltásra az első, második vagy harmadik trimeszterben került sor, a terhesség utolsó szakaszában adott emlékeztető oltás viszont jelentősen emelte az ellenanyagszintet. Azoknak a nőknek, akik a szülésig nem kapták meg mindkét oltást (a Pfizer és Moderna esetén), lényegesen alacsonyabb volt az antitestszintjük – csakúgy, mint a köldökzsinórvérben.

A kutatást végzők szerint a várandós anyáknak nem szabad a Covid-19 oltást a terhesség végéig halogatniuk. Minél előbb adják be az oltást, annál nagyobb eséllyel óv meg a betegségtől – az anyát és a magzatot egyaránt. A védőoltások nem okoznak számottevő kockázatot a várandós anyáknak és magzataiknak – a Covid-19 viszont annál inkább. Várandós nőknél a betegség súlyosabb tüneteket okozhat, ráadásul a fertőzés fokozza a koraszülés kockázatát.

A hazai ajánlás szerint várandós nők a terhesség 12. hete után, vagyis a második trimeszter alatt kaphatják meg ezután is az első védőoltást, a másodikat a várandósság 36. hetéig, vagyis a szülés előtti negyedik hétig szintén be lehet adni. Annak, aki a várandósság alatt csak az első adagot kapta meg, a szülést követő második héttől javasolt a második adag beadása. Magyarországon a várandós nők vakcinációjára a Moderna- és a Pfizer-BioNTech-vakcinákat alkalmazzák. Ezek olyan mRNS-vakcinák, amelyek nem tartalmaznak sem élő, sem legyengített vírust, ezért nincs kockázata a fertőzés kialakulásának. A bennük található mRNS semmilyen módon nem lép kapcsolatba az emberi örökítőanyaggal.

Mint minden oltásnál, a Covid-elleni oltásnál is előfordulhatnak mellékhatások (oltási reakciók), de ezek gyakorisága és súlyossága nem tér el a nem várandósok mRNS-vakcinákkal történő oltásánál tapasztaltaktól. Összességében sokkal több érv szól a várandósok vakcinációja mellett, mint ellene.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]