[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Sokan kérdezik tőlem az utóbbi napokban, hogy mit javaslok: beadassák-e maguknak a Covid-19 elleni védőoltást? Más megfogalmazásban: oltáspárti vagyok-e?
Érthető a szorongás egy olyan helyzetben, amikor a sajtóhírek egy része a betegség veszélyeivel, más hírek pedig az oltásokkal kapcsolatos bizonytalanságokkal ijesztgetnek. A félelem általában nem jó tanácsadó. Célszerűbb, ha racionálisan, a tények, nem pedig érzelmek alapján döntünk.
A következőkben a mérlegeléshez használható legfontosabb tényeket foglalom össze. A Covid-19 veszélyes, gyorsan terjedő, igen fertőzőképes betegség. Utóbbi állítás legjobb bizonyítéka, hogy a Covid-járvány megfékezésére alkalmazott intézkedések ellenére növekszik a megbetegedések száma, ugyanakkor ezek az intézkedések gyakorlatilag megelőzték az influenzajárvány kialakulását.
A betegség veszélyessége a halálesetek számával és a Covid-ot túlélt betegeknél megfigyelt szövődményekkel jellemezhető. A statisztikák szerint a megbetegedettek kb. 1-5%-a hal meg a fertőzés következtében. Magyarországon a cikk írásának idején ez az arány 4% (Mexikó vezeti a szomorú ranglistát, 9%-os halálozási aránnyal). Ezek az arányok persze nem teljesen reálisak, hiszen az igazoltan fertőzöttek közül elhunytak számából kalkulálják. A fertőzöttek száma valamennyivel magasabb, mint a regisztráltaké, hiszen akinek nincsenek komolyabb tünetei, az valószínűleg nem tesztelteti magát. Mindenesetre, ha “csak” 1% körüli a halálozás, már az is ijesztően magas.
Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy a betegség igazán csak az idősökre és a krónikus betegekre veszélyes (tény: a 65 év alatti, egyébként egészséges fertőzöttek között nagyon alacsony a halálozás). Ezzel kapcsolatban három ellenvetésem van. Az egyik: ha mi magunk nem is vagyunk idős, beteg emberek, a rokonaink között biztos vannak ilyenek. Az ő védelmükben nem tennénk meg mindent? A másik ellenvetés: bár a fiatalok között a halálos kimenetel ritka, a vírus mutálódásával ez változhat. Már vannak jelei annak, hogy a fiatal populációban is egyre gyakoribbak a súlyos esetek. És végül: lehet, hogy az ember túléli a betegséget, de a szerencsés túlélők között gyakoriak a hosszú távú, akár életre szóló szövődmények. Ezek gyakorisága nem pontosan ismert, de körülbelül a fertőzöttek 10%-a számol be a tünetekről a megbetegedést követően 3 hónappal is. A leggyakoribb tünet a krónikus fáradtság, a fizikai és szellemi teljesítőképesség romlása, ami a vírus okozta tüdő- vagy szívizom-károsodással függ össze, de a tünetek köre a tartós szaglávesztéstől az ízületi fájdalmakig igen széles. Az ún. “hosszú Covid” következményei ma még nem beláthatóak, de aggasztó, hogy egyébként egészséges, fiatal emberek szedhetnek össze életre szóló egészségkárosodást egy olyan fertőzés következtében, amelyet sokan még ma is az influenzához hasonlítanak…
Aki a fertőzés veszélyeit bagatellizálja, azt valószínűleg a megelőzés/kezelés lehetőségei sem érdeklik. A többiek kedvéért röviden ezt is összefoglalom: a friss fertőzöttek kezelésére alkalmazható egyetlen hatóanyag a favipiravir, azonban ennek hatásosságát alapvetően influenza esetén mutatták ki; Covid kezelésére azért használják, mert vírusellenes hatása alapján feltételezhető valamilyen mértékű hatásosság. S nem mellesleg azért, mert célzottan Covid-ellenes hatóanyag még nem létezik. Súlyosabb tünetek esetén, kórházi körülmények között egyéb vírusellenes hatóanyagot, gyulladáscsökkentő szteroidot, plazmaterápiát, és egyéb specifikus kezeléséket alkalmaznak, de ezek hatásossága is elmarad a kívánatostól. A Covid-19 nem garantáltan gyógyítható betegség, jobb elkerülni.
A megelőzésnek (a maszkkal, távolságtartással stb. való kockázatcsökkentésen túl) egyetlen módja van: a védőoltás. Sajnos, a vakcinákkal kapcsolatos közbeszéd túlságosan is átpolitizálódott, és ez nem építi a bizalmat. Ma már majdnem mindenki szakértőnek tekinti magát az európai szintű engedélyezés és a nemzeti gyógyszerengedélyezés területén, az egyes oltástípusok előnyei és hátrányai ügyében, valamint a hatásosság és biztonságosság kérdésében. Ezek ugyanakkor bonyolult, sokszor a szakemberek számára is nehezen átlátható kérdések. Ráadásul sokan elfelejtik/nem tudják: a gyógyszerek (és a vakcinák) engedélyezésénél nem csak nyilvánosan elérhető bizonyítékokat használnak fel, így csak a tudományos cikkek vagy sajtóhírek alapján nem alkotható reális kép egy oltás hatásosságáról, biztonságosságáról. Tény: a nagyobb transzparencia javítaná a bizalmat, mint ahogyan az is tény, hogy sokan akkor is a bizalom rombolásán dolgoznának, ha minden a legnagyobb rendben menne.
De mit lehet tudni a védőoltások biztonságosságáról? Az oltás helyén kialakuló fájdalomtól, az immunreakcióval összefüggő, a betegségre emlékeztető, átmeneti tünetektől (láz, fejfájás, levertség) eltekintve a komolyabb mellékhatások gyakorisága nagyon alacsony. Ezek közül említésre érdemes a súlyos allergiás (anafilaxiás) reakció, ami amerikai adatok szerint 1 millió beadott oltásnál 2-5 esetben fordul elő. Ez egyébként megfelelő orvosi ellátással elhárítható. Sokakat aggasztanak az esetlegesen az oltásokkal összefüggő halálesetek. Amerikai adatok szerint 1 millió beoltott közül 17 hal meg az oltást követően. Ez akár ijesztő is lehet, de a gyógyszerhatósági vizsgálatok egyetlen esetben sem tudtak összefüggést kimutatni a halál oka és az oltás között. Egyébként érdemes végiggondolni: Magyarországon évente 130 000 ember hal meg, ebből adódóan 1 millió emberből egy év alatt 13 000-en halnak meg, így közülük naponta mintegy 35-en. Azaz egyáltalán nem meglepő, hogy 1 millió emberből az oltást követő 24 órában meghal 17 olyan egyén, akik esetén szükséges megvizsgálni, hogy az oltásnak szerepe volt-e a halálukban. Az eddigi adatok alapján ilyen összefüggés nincs. Jó lenne, ha az európai hatóság is hasonlóan átlátható módon közölné az oltásokkal kapcsolatos statisztikákat, amelyek minden bizonnyal hasonló számokat tartalmaznak. Mert amikor az oltásokkal kapcsolatos adatokat közölnek, hasonlóan megnyugtató híreket hallunk.
A vakcinák importjával, forgalomba kerülésével kapcsolatos, sokszor egyoldalú és manipulatív sajtóhírek semmilyen hatással nincsenek arra, ami a leglényegesebb: a minőségre és a hatásosságra. Nem attól lesz nagyszerű egy oltás, mert megírja az egyik újság, és nem attól borzasztóan veszélyes, mert ezt vizionálja a másik. Persze ijesztő, amikor az ember azt olvassa, hogy az egyik oltóanyag alkalmazását követően két embernél vérrögképződés jelentkezett, és egyikük meg is halt; az már valószínűleg kevesebbekhez jut el (s még kevesebben “rezonálnak” a hírre), hogy a hatósági vizsgálat nem talált összefüggést az oltás alkalmazása és a trombózis között.
A védőoltásoknak jelenleg nincs alternatívája a Covid elleni küzdelemben. Bár alkalmazásuknak van kockázata, az elenyészően kicsi. Feltételezem, kevesen vannak közülünk olyanok, akik azért nem mennek át a gyalogátkelőn, mert ott néha előfordul halálos baleset. Mindazon túl, hogy az ilyen baleseteknek az oka nem a zebra, valószínűleg komolyabb hátrány ér bennünket abból, ha örökre az utca egyik oldalán ragadunk, mint ha annak kockázatát vállaljuk, hogy átmerészkedünk a gyalogátkelőn.
A védőoltás beadatása ugyanakkor nem személyes ügy. Azzal, hogy beadatjuk, lassítjuk a járvány terjedését, és azok egészségét is óvjuk, akik különböző okok miatt nem olthatóak be. A védőoltásokkal szembeni averziók leküzdésével életeket lehet menteni. A minimálisnál is minimálisabb kockázatot, valamint az oltással járó kellemetlenségeket saját és szeretteink érdekében is vállalni kell. Nem védőoltáspártiságból, hanem Covid-ellenességből.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
