[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A koronavírus-járvány első hulláma alatt, 2020 tavaszán futótűzként terjedt a médiában az információ, mely szerint egyes vérnyomáscsökkentők − az angiotenzinkonvertáló enzim (ACE) gátlói és az angiotenzinreceptor-blokkolók – növelhetik a fertőzés kockázatát, valamint súlyosbíthatják a koronavírus által okozott megbetegedést is. Ezek a gyógyszerek az ún. renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre hatva fejtik ki hatásukat, aminek része az angiotenzinkonvertáló enzim 2 (ACE2) – az az ACE2 enzim, melynek segítségével a koronavírus bejut a sejtekbe. Logikusnak tűnt tehát, hogy a gyógyszerek, amelyek növelik az ACE2 mennyiségét a szervezetben, egyúttal a vírus aktivitását is fokozhatják.
Az Európai Gyógyszerügynökség 2020 áprilisában a hírekre reagálva kiadott egy állásfoglalást, mely szerint a világjárvány idején is ajánlott folytatni a kezelést az említett vérnyomáscsökkentőkkel, és nem szükséges más típusú gyógyszerre átállítani a betegeket. Az állásfoglalásnak több oka is volt: semmiféle klinikai adat nem állt rendelkezésre, amely bizonyította volna, hogy az ACE-gátlók és az angiotenzinreceptor- blokkolók szedése valóban kockázatos a járvány alatt, ezzel szemben pedig számos vizsgálat és sokévnyi tapasztalat mutatta, milyen nagy egészségügyi kockázattal jár, ha a vérnyomáscsökkentők szedését hirtelen abbahagyják a betegek. Azt is fontos megjegyeznünk, hogy a más típusú gyógyszerekre való átállítás sem egyszerű feladat, hiszen a megfelelő vérnyomáscsökkentő megtalálása és ezáltal a megfelelő vérnyomás beállítása általában betegenként eltérő, bonyolult folyamat. Az ACE-gátlók és az angiotenzinreceptor-blokkolók ráadásul a leggyakrabban alkalmazott vérnyomáscsökkentők közé tartoznak, a magas vérnyomással küzdő betegek számottevő része alkalmazza őket. Belátható tehát, hogy a gyógyszerek elhagyása vagy megváltoztatása nagyon sok betegnél okozhatott volna komoly problémákat (szívinfarktus, stroke, vesekárosodás), és ez az ismert, valós kockázat egyértelműen felülmúlta a feltételezett, nem bizonyított kockázatokat.
Mivel ilyen sok beteg érintett ebben a kérdésben, természetesen világszerte számos kutatás indult el, hogy a végére járjon: valóban veszélyesek ezek a vérnyomáscsökkentők a koronavírus-járvány idején? Van egyáltalán bármilyen összefüggés a megbetegedés és ezek között a gyógyszerek között?
Egy elismert dán kutatócsoport 2020 decemberében tette közzé az általuk végzett vizsgálatok eredményét: az ACE-gátlók és az angiotenzinreceptor-blokkolók nem növelik a koronavírus-fertőzés kockázatát és nem súlyosbítják a már kialakult betegség lefolyását sem.
Tanulmányukban minden olyan dán páciens adatait feldolgozták, akiken 2020. február 27. (ezen a napon mutatták ki az első embernél a koronavírus-fertőzést Dániában) és 2020. július 26. között koronavírustesztet végeztek el. A vizsgálatban így 13 501 fertőzött és 1 088 695 nem fertőzött (de valamilyen vérnyomácsökkentőt szedő) ember vett részt. A vizsgált vérnyomáscsökkentőket szedő betegek állapotát olyan betegekkel hasonlították össze, akik nem szedtek vérnyomáscsökkentőt, vagy más típusú vérnyomáscsökkentőre (kalciumcsatorna-blokkolóra) voltak beállítva.
A „gyanúba keveredett” vérnyomáscsökkentőket szedők nem kerültek nagyobb eséllyel kórházba, intenzív osztályra, és nem volt körükben magasabb a halálozási arány sem, mint más szereket szedőknél. A megnyugtató eredmény összhangban van egyéb, korábban publikált tanulmányokkal is, de külön értéke, hogy a kutatók nemcsak a súlyos állapotú, kórházba került betegek adatait dolgozták fel, hanem egész Dániára kiterjedő vizsgálatot végeztek.
Az eredmények alapján kijelenthető: az érvényben lévő ajánlások helyesek, és a jól bevált ACE-gátló, illetve angiotenzinreceptor-blokkoló vérnyomáscsökkentők alkalmazását a COVID-19-járvány alatt sem kell háttérbe szorítani.
Felhasznált irodalom:
OGYÉI sajtóközlemény (2020.03.27.)
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Gimnazistaként, a pályaválasztás előtt állva csak annyit tudtam, hogy nagyon szeretem a kémiát és a matematikát, és olyan hivatásra vágyom, amivel tudok segíteni az embereknek. A gyógyszerészi pálya ezek alapján jó döntésnek tűnt − és az is maradt. 2016-ban szereztem diplomát a Szegedi Tudományegyetemen, ezután 3 évig egy közforgalmú gyógyszertárban dolgoztam. 2019-ben oktatási rezidens lettem a Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézetében, ahol negyed- és ötödéves gyógyszerészhallgatókat tanítok, és igyekszem átadni nekik a patikában szerzett tapasztalataimat.
Amikor gyógyszerről beszélünk, nem csupán egy hatóanyagra gondolunk, hanem a tudatos felhasználáshoz szükséges tájékoztatásra is. Gyógyszerészként a szakmai felkészültség mellett ezt a hiteles tájékoztatást tartom az egyik legfontosabb feladatomnak. A Gyógyszerészek a Jövőért Egyesület tagjaként is azon dolgozom, hogy a helyes gyógyszerhasználattal és az egészség megőrzésével kapcsolatos információk minél több emberhez eljussanak.
