[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Az elhízás elleni küzdelem intenzitása szoros összefüggésben van az aktuális szépségideállal. Bár az elmúlt évszázadokban újabb és újabb módszerekkel próbálkoztak az ideálisnak vélt testsúly elérésére, a napjainkban az e célra alkalmazott fogyasztószerek választékához hasonló kínálat soha nem állt rendelkezésre. A testsúlycsökkentés a gyógyszeripar szempontjából is fontos célterület, azonban a fogyasztószerként kifejlesztett gyógyszerek nagy része rövid életű volt a piacon – zömüket mellékhatásaik miatt ki kellett vonni a forgalomból. A fogyasztószerek nagy része ma étrend-kiegészítőként van a piacon, de a készítmények között előfordulnak étrend-kiegészítőnek vagy gyógyszernek tűnő, valójában illegális termékek.
A fogyasztószerek iránti igény fokozódásának oka egyrészt a média által sugallt ideális (sokszor irreálisan „karcsú”) testalkat, másrészt pedig a fejlett országok jelentős részében komoly népegészségügyi problémaként jelentkező elhízás. A WHO adatai szerint a világ felnőtt populációjának 35%-a, megközelítőleg 1,5 milliárd ember túlsúlyos, hazánkban a lakosság közel kétharmada túlsúlyos vagy elhízott.
A fogyasztószerként forgalomba hozott gyógyszerek jellemzően az anyagcserére hatottak, s mellékhatásaik is ezzel függtek össze: a szív-érrendszer fokozott megterhelése miatt az alkalmazás veszélyei nagyobbak voltak, mint a várható előny. A jelen gyógyszerkutatása modernebb, az éhségérzetre és más módon ható gyógyszermolekulákra irányul, azonban ezek a szerek még kutatási stádiumban vannak. A 20. században kifejlesztett fogyasztó hatóanyagok zömét pedig már kivonták forgalomból, mert ugyan hatásosak voltak, de egyben veszélyesek is (elsősorban a szív-érrendszerre)
Az étrend-kiegészítőként kapható fogyasztószerek – kevés kivétellel – alapvetően azokat a növényeket tartalmazzák, amelyeket már évszázadok által alkalmaznak fogyasztószerként a világ valamely részén. Ezekkel “csak” az a baj, hogy nem képesek megfelelni a fogyni vágyók sokszor irreális elvárásainak. Az igazán markáns hatású “növényi” szerek általában hamisított termékek. A hamisítás ebben az esetben azt jelenti, hogy a termékhez olyan, mellékhatásai miatt már betiltott gyógyszer-hatóanyagot adnak, amely fokozza a fogyasztó hatást. A csomagoláson ezek az összetevők természetesen nincsenek feltüntetve, így a fogyasztó csak akkor foghat gyanút, ha a készítmény kiemelkedően hatásosnak bizonyul vagy alkalmazása komoly mellékhatásokkal jár (vérnyomás-emelkedés, izgatottság, szívdobogásérzés). Ilyen esetben az alkalmazást fel kell függeszteni és egy gyógyszerész segítségével be kell jelenteni a mellékhatást és a minőségi probléma gyanúját. Tapasztalatunk szerint az ilyen termékeket jellemzően ellenőrizhetetlen internetes oldalakon vagy telefonos közvetlen értékesítéssel forgalmazzák, így a beszerzés helye (pl. gyógyszertár) eleve jelentősen csökkentheti a kockázatot.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
