Egy újabb kutatás eredményei szerint az anyai nyomelemhiány összefüggésbe hozható azzal, hogy később milyen arányban alakul ki magas vérnyomás betegség a gyermekeknél.
A magas vérnyomás az egyik legjelentősebb oka a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának. Világszerte több millió halálesethez köthető, éppen ezért nem vehetjük figyelmen kívül az életminőséget befolyásoló szerepét. A magas vérnyomás nem csupán a felnőtt lakosságot érinti, már gyerekkorban is megjelenhet. Kialakulhat egy már jelenlévő alapbetegséghez társulva, de akár önállóan is, és ebben szerepe van az étrendnek, a túlsúlynak és az inaktív életmódnak. Régóta feltételezik, hogy a gyermekkori megjelenés összefüggésben lehet azokkal a hatásokkal, amiket a születendő gyermekek az anyaméhben átélnek. Ezen hatások nagyban függnek az anya szokásaitól, tehát attól, hogy mit eszik, mit iszik, dohányzik, vagy fogyaszt-e más káros anyagokat. A terhesség alatt elengedhetetlen, hogy a kismamák egészséges életmódot folytassanak a magzat egészségének megőrzése érdekében, megfelelő mennyiségű és jó minőségű ételeket egyenek, valamint kerüljék a dohányzást. Kutatások igazolják, hogy a vitaminok (D-vitamin, folsav) mellett, érdemes odafigyelniük a nyomelemek megfelelő bevitelére, kiemelten a szelén és a mangán mennyiségére is.
A rosszak (nehézfémek) és a jók (nyomelemek)
Bizonyos nehézfémek, mint az ólom, a higany, valamint a kadmium ugyanakkor erősen toxikusak. A méhlepényen áthaladva felhalmozódnak a magzati szövetekben, és szív- és érrendszeri problémákat okozhatnak. Amerikai kutatók nemrég arra keresték a választ, hogy okozhatják-e ezek a nehézfémek a gyermekkori magas vérnyomást. A tanulmányban kitértek a nyomelemek, mint a szelén és a mangán szerepére is, ugyanis korábbi kutatások leírták a védőhatásukat. Azt vizsgálták, hogy a nehézfémeknek és a nyomelemeknek együttesen milyen hatása van a magzatra, és a később kialakuló gyermekkori magas vérnyomásra. Az eredményeket az Environmental Health Perspectives szaklapban közölték, ez alapján kíséreljük meg körbejárni a témát.
A vizsgálat során azokat az anyákat és csecsemőket követték, akik súlyos születési rendellenesség nélkül, nem ikerterhesség során jöttek a világra. Az anyáktól vérmintát vettek, amelyben megmérték a nehézfémek (ólom, higany, kadmium), valamint a nyomelemek (szelén, mangán) koncentrációját. A gyerekek vérnyomását 3 és 15 éves koruk között rendszeresen mérték. Kérdőívvel adatokat gyűjtöttek az anya korábbi betegségeiről, terhesség alatti súlyáról, magasságáról, testtömegindexéről, szokásairól (beleértve az étkezést és a dohányzást).
Kimutatták, hogy a szisztolés vérnyomás (a vérnyomás mérés során a magasabb érték) változása összefüggésbe hozható a vér nehézfém- és nyomelemszintjével. A diasztolés vérnyomást (a vérnyomás mérés során az alacsonyabb érték) egyik sem befolyásolta jelentősen. A vizsgálat során kiderült, hogy a kadmium és a mangán koncentrációja között szoros összefüggés van. A magas kadmiumszint megemelte a szisztolés vérnyomást, amikor a mangánszint alacsony volt. Fordított esetben alacsonyabb értéket mértek. A tanulmány rávilágít arra, hogy a nyomelemeknek a vérnyomásra gyakorolt jótékony hatása jelentősebb, mint a nehézfémek negatív hatása.
A dohányzás veszélyei – nem csak rákkeltő
A dohányzó anyák gyermekei jelentősen nagyobb arányban voltak kitéve a későbbi vérnyomás-emelkedés veszélyének, mint akik nem dohányoztak a terhesség alatt. Ennek az az egyik oka, hogy a dohányzás jelentősen hozzájárul a magas kadmiumszint kialakulásához. A dohányzás összességében –magasabb mangán szint mellett is ̶ emelte a szisztolés vérnyomást az utódokban, azokhoz képest, akiknek az édesanyjuk nem dohányzott a terhesség során.
Mindent összevetve elmondható, hogy a terhesség alatt bevitt mangán és szelén pozitívan befolyásolta a vérnyomást, azaz a későbbiekben a gyermekek kevésbé voltak kitéve a magasvérnyomás-betegség kockázatának.
A jóból is megárt a sok – a túlzott mangán- vagy szelénbevitelnek káros hatásai lehetnek
Mindezek után felmerül a kérdés, hogy miként képes a kismama megfelelő mennyiségű mangánt és szelént bevinni? Legjobb módja, ha változatosan táplálkozik.
A mangán fő forrása a táplálék, mivel a gyomor- és bélrendszerből szívódik fel. Napi szükséges mennyisége 2-5 mg. Megtalálható a gabonákban, a burgonyában, a diófélékben, főleg a mogyoróban, a fenyőmagban, a pekándióban. A hüvelyesek, mint a csicseriborsó, a lencse szintén magas nyomelem-koncentrációval bírnak. A magvak közül a szezámmag, tökmag és a napraforgómag kiváló mangánforrás, de a teljes értékű gabonák, például a teljes kiőrlésű liszt, zabliszt, barna rizsliszt is bővelkedik mangánban. Ide tartoznak még a tengeri herkentyűk is. A gyümölcsök közül az ananász, a bogyós gyümölcsök, a zöldségek közül a leveles zöldek, főleg a spenót és a fodros kel, édesburgonya és szójabab említhető.
Extrém magas bevitel esetén beszélhetünk mangánmérgezésről, azaz manganizmusról. Ennek tünetei a gyengeség, szédülés, izomfájdalom, lassú, beszéd, apátia, bizonytalan járás, írászavar. Ilyen étrendi bevitel esetén nem fordulhat elő, legfeljebb étrend-kiegészítők túladagolása eredménye lehet.
A szelén napi ajánlott bevitele 0,9 µg/testtömegkilogramm. Táplálékkal 50-60 µg-ot érdemes naponta fogyasztani. Magas a szeléntartalma a már sorolt teljes értékű gabonáknak, tengeri herkentyűknek, zöldségeknek, gyümölcsöknek. Érdekessége, hogy nem kizárólag a gyomor- és bélrendszerből szívódik fel, hanem légúton, valamint egyes szelén vegyületek bőrön keresztül is felszívódhatnak.
Nagyon magas szelén expozíció esetén – a napi ajánlott bevitel több tízszeresét meghaladóan – beszélhetünk szelenózisról, azaz szelénmérgezésről. Ennek a tünetei között szerepel a haj- és körömhullás, elváltozások a bőrön, körmökön, sárgás bőrszín kialakulása, idegrendszeri problémák, remegés, hányinger, hányás, hasi fájdalom, hasmenés. A toxikus tünetek a hosszan tartó vagy radikális kitettség esetén alakulhatnak ki, étrendi bevitel esetén nem alakulhat ki mérgezés.
Megfelelően összeállított étrenddel, amiben külön hangsúlyos szerepet kapnak a zöldségek, a hüvelyesek, a gyümölcsök és a teljes értékű gabonák. A változatos, kiegyensúlyozott étrend megfelelő mennyiségű nyomelemet tartalmaz, amivel a kismama megóvhatja a magzatot a későbbi magasvérnyomás-betegség kialakulásának kockázatától.
Források:
- https://ehp.niehs.nih.gov/doi/full/10.1289/EHP8325
- https://www.thedoctorwillseeyounow.com/content/womens_health/art6434.html
- Takács Sándor- A nyomelemek nyomában
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
