fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2024. július 7., vasárnap

A betegségmegelőzés már a magzati korban kezdődik

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

terhesség

Egy újabb kutatás eredményei szerint az anyai nyomelemhiány összefüggésbe hozható azzal, hogy később milyen arányban alakul ki magas vérnyomás betegség a gyermekeknél.

A magas vérnyomás az egyik legjelentősebb oka a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának. Világszerte több millió halálesethez köthető, éppen ezért nem vehetjük figyelmen kívül az életminőséget befolyásoló szerepét. A magas vérnyomás nem csupán a felnőtt lakosságot érinti, már gyerekkorban is megjelenhet. Kialakulhat egy már jelenlévő alapbetegséghez társulva, de akár önállóan is, és ebben szerepe van az étrendnek, a túlsúlynak és az inaktív életmódnak. Régóta feltételezik, hogy a gyermekkori megjelenés összefüggésben lehet azokkal a hatásokkal, amiket a születendő gyermekek az anyaméhben átélnek. Ezen hatások nagyban függnek az anya szokásaitól, tehát attól, hogy mit eszik, mit iszik, dohányzik, vagy fogyaszt-e más káros anyagokat. A terhesség alatt elengedhetetlen, hogy a kismamák egészséges életmódot folytassanak a magzat egészségének megőrzése érdekében, megfelelő mennyiségű és jó minőségű ételeket egyenek, valamint kerüljék a dohányzást. Kutatások igazolják, hogy a vitaminok (D-vitamin, folsav) mellett, érdemes odafigyelniük a nyomelemek megfelelő bevitelére, kiemelten a szelén és a mangán mennyiségére is.

A rosszak (nehézfémek) és a jók (nyomelemek)

Bizonyos nehézfémek, mint az ólom, a higany, valamint a kadmium ugyanakkor erősen toxikusak. A méhlepényen áthaladva felhalmozódnak a magzati szövetekben, és szív- és érrendszeri problémákat okozhatnak. Amerikai kutatók nemrég arra keresték a választ, hogy okozhatják-e ezek a nehézfémek a gyermekkori magas vérnyomást. A tanulmányban kitértek a nyomelemek, mint a szelén és a mangán szerepére is, ugyanis korábbi kutatások leírták a védőhatásukat. Azt vizsgálták, hogy a nehézfémeknek és a nyomelemeknek együttesen milyen hatása van a magzatra, és a később kialakuló gyermekkori magas vérnyomásra. Az eredményeket az Environmental Health Perspectives szaklapban közölték, ez alapján kíséreljük meg körbejárni a témát.

A vizsgálat során azokat az anyákat és csecsemőket követték, akik súlyos születési rendellenesség nélkül, nem ikerterhesség során jöttek a világra. Az anyáktól vérmintát vettek, amelyben megmérték a nehézfémek (ólom, higany, kadmium), valamint a nyomelemek (szelén, mangán) koncentrációját. A gyerekek vérnyomását 3 és 15 éves koruk között rendszeresen mérték. Kérdőívvel adatokat gyűjtöttek az anya korábbi betegségeiről, terhesség alatti súlyáról, magasságáról, testtömegindexéről, szokásairól (beleértve az étkezést és a dohányzást).

Kimutatták, hogy a szisztolés vérnyomás (a vérnyomás mérés során a magasabb érték) változása összefüggésbe hozható a vér nehézfém- és nyomelemszintjével. A diasztolés vérnyomást (a vérnyomás mérés során az alacsonyabb érték) egyik sem befolyásolta jelentősen. A vizsgálat során kiderült, hogy a kadmium és a mangán koncentrációja között szoros összefüggés van. A magas kadmiumszint megemelte a szisztolés vérnyomást, amikor a mangánszint alacsony volt. Fordított esetben alacsonyabb értéket mértek. A tanulmány rávilágít arra, hogy a nyomelemeknek a vérnyomásra gyakorolt jótékony hatása jelentősebb, mint a nehézfémek negatív hatása.

A dohányzás veszélyei – nem csak rákkeltő

A dohányzó anyák gyermekei jelentősen nagyobb arányban voltak kitéve a későbbi vérnyomás-emelkedés veszélyének, mint akik nem dohányoztak a terhesség alatt. Ennek az az egyik oka, hogy a dohányzás jelentősen hozzájárul a magas kadmiumszint kialakulásához. A dohányzás összességében –magasabb mangán szint mellett is  ̶ emelte a szisztolés vérnyomást az utódokban, azokhoz képest, akiknek az édesanyjuk nem dohányzott a terhesség során.

Mindent összevetve elmondható, hogy a terhesség alatt bevitt mangán és szelén pozitívan befolyásolta a vérnyomást, azaz a későbbiekben a gyermekek kevésbé voltak kitéve a magasvérnyomás-betegség kockázatának.

A jóból is megárt a sok – a túlzott mangán- vagy szelénbevitelnek káros hatásai lehetnek

Mindezek után felmerül a kérdés, hogy miként képes a kismama megfelelő mennyiségű mangánt és szelént bevinni? Legjobb módja, ha változatosan táplálkozik.

A mangán fő forrása a táplálék, mivel a gyomor- és bélrendszerből szívódik fel. Napi szükséges mennyisége 2-5 mg. Megtalálható a gabonákban, a burgonyában, a diófélékben, főleg a mogyoróban, a fenyőmagban, a pekándióban. A hüvelyesek, mint a csicseriborsó, a lencse szintén magas nyomelem-koncentrációval bírnak. A magvak közül a szezámmag, tökmag és a napraforgómag kiváló mangánforrás, de a teljes értékű gabonák, például a teljes kiőrlésű liszt, zabliszt, barna rizsliszt is bővelkedik mangánban. Ide tartoznak még a tengeri herkentyűk is. A gyümölcsök közül az ananász, a bogyós gyümölcsök, a zöldségek közül a leveles zöldek, főleg a spenót és a fodros kel, édesburgonya és szójabab említhető.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

Az összefoglalót készítette: Szolga Valentina
Szerkesztette és szakmailag ellenőrizte: dr. Csupor Dezső

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!