[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Ugye milyen jó lenne, ha létezne egy olyan szer, amelynek fogyasztása megvéd a súlyos betegségektől és a gyógyulás esélyét nyújtja akkor is, ha a gyógyszerek csődöt mondanak? Ha a reklámokból tájékozódunk, úgy tűnhet, mindez már realitás: a lávaágy (vagy mi) megjavítja rossz keringésünket, a tudomisén-mit tartalmazó kapszula leoldja az erek faláról a lerakódást, a barackmag pedig elpusztítja a daganatos sejteket. Ésatöbbi, ésatöbbi. Na, ebbe a sorba illeszthetőek az antioxidánsok is, amelyeket – fénykorukban – szinte minden betegség megelőzésére, gyógyítására jónak véltek.
Az antioxidánsok diadalmenete a múlt század közepén indult, amikor Denham Harman amerikai kutató közzétette a szabadgyökök és az öregedés kapcsolatát feltételező teóriáját. Elképzelése szerint az öregedés oka az, hogy az ún. oxidatív stressz során keletkező szabadgyökök károsítják a sejteket, szöveteket. Mivel antioxidánsokkal gátolható a szabadgyök-képződés és a gyökök által okozott károsodás, logikusnak tűnt az a következtetés, amely szerint az öregedés lassítható antioxidáns vegyületekkel. Innen már csak egy ugrás, hogy minden, oxidatív károsodásra visszavezethető betegséget megelőzhetőnek tartsunk antioxidánsokkal. Sőt, kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy ezek a kórképek nem csak megelőzhetők, hanem gyógyíthatók is.
Sajnos, az, hogy egy anyag a lombikban antioxidáns hatású, nem jelenti azt, hogy az élő szervezetben is kedvező hatást fejt ki – erről azonban sokan megfeledkeznek. A vörösborban található rezveratrolról, a flavonoidokról, a karotinoidokról, a gránátalmáról, és egyéb antioxidánsokról rendre reményt keltő hírek jelennek meg. A tudományos eredmények zöme azonban laboratóriumi körülmények között születik, és nem alkalmas a vizsgált anyag gyógyhatásának értékelésére (ehhez embereken kellene a hatást vizsgálni és bizonyítani).
Tény ugyanakkor, hogy az antioxidánsoknak fontos szerepe van a szabadgyökök semlegesítésében, a szervezet egészségének megőrzésében. Figyelem: az egészség megőrzésében és nem a gyógyításban! Az antioxidánsok szükségesek a szervezet egyensúlyának fenntartásához, és akkor is jelen vannak, ha célzottan nem fogyasztunk ilyen hatású anyagokat. Egy részüket ugyanis a szervezet termeli, de vannak olyan vegyületek, amelyek a táplálékkal kerülnek be a szervezetbe. Ha ezekből túl keveset fogyasztunk, és ha a szervezet egyidejűleg fokozott oxidatív stressznek van kitéve (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, röntgensugárzás, légszennyezettség), elvileg fokozódhat az oxidatív károsodás esélye. Ennek kivédésre javasolnak egyesek antioxidáns-pótlást koncentrátumok (tisztított anyagokat tartalmazó kapszulák, tabletták) formájában. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű: az emberi szervezet antioxidáns-rendszere rendkívül komplex, sokkomponensű, ezért egyetlen anyag mennyiségének növelése nem minden esetben éri el a kívánatos célt.
Az antioxidáns-teóriát támogatják azok az eredmények, amelyek szerint az életkor előrehaladtával gyakoribbá váló egyes betegségekben (Alzheimer-kór, rák, cukorbetegség, szív-érrendszeri kórképek) az oxidatív károsodást jelző ún. markeranyagok kimutathatók a szervezetből. Az ok-okozati viszonyok azonban máig nem tisztázottak, így nem zárható ki az sem, hogy az oxidatív károsodások nem minden esetben kiváltói, hanem velejárói az említett állapotoknak. A bizonyítékok szilárd talaján maradva a alábbiakban röviden összefoglaljuk a fontosabb exogén (a szervezetbe kívülről bevitt) antioxidánsok pótlásának igazolt és lehetséges előnyeit.
A legismertebb: C-vitamin
Az aszkorbinsav vitamin jellege miatt (ez a C-vitamin kémiai neve) nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, hiányában skorbut és egyéb krónikus betegségek alakulnak ki. A C-vitaminhiány hajlamosít szív-érrendszeri betegségekre, de nem bizonyított, hogy az élettanilag szükséges mennyiséget (napi néhány 10-100 mg) meghaladó adagú aszkorbinsav bármely, oxidatív károsodással összefüggésbe hozható betegség kockázatát csökkentené. Európában egyébként eléggé ritka, hogy átlagos táplálkozás esetén C-vitaminhiány alakuljon ki. Ha elegendő gyümölcsöt eszünk, a vitamin hiányától nem kell tartanunk.
A zsíroldékony: E-vitamin
Az E-vitamin szív-érrendszeri betegségeket megelőző hatásával kapcsolatos adatok ellentmondásosak. Míg megfigyeléses vizsgálatokban azt dokumentálták, hogy az E-vitaminfogyasztás csökkenti a kockázatot, nagy, több ezer főre kiterjedő intervenciós vizsgálatokban ezt nem sikerült igazolni. Mivel utóbbi vizsgálattípus eredményei megbízhatóbbak, a mérleg nem billen pozitív irányba. Hasonlóan ellentmondásos a helyzet az E-vitamin és a rák kapcsolatát illetően, bár ebben az esetben az intervenciós vizsgálatok között is számos pozitív kimenetelű található. Egy figyelemre méltó vizsgálat azonban külön is említésre érdemes: rák miatt sugárkezelésben részesültek közül az E-vitamint nagy adagban szedőknél nagyobb valószínűséggel újult ki a daganat. Valószínűleg arról lehet szó, hogy a nagy dózisú antioxidáns nem csak az egészséges sejteket védi, hanem a daganatsejteket is – adott esetben a kezeléssel szemben. Mindez nem reális veszély, ha az E-vitamint a táplálékkal (olajos magvakkal, növényi olajokkal) fogyasztjuk el.
Sárgától a vörösig: flavonoidok
A flavonoidok hatalmas, több mint 6000 vegyületet magában foglaló vegyületcsoport. Szerkezeti változatosságuk miatt élettani hatásaik is sokszínűek, de antioxidáns hatásuk közös. A felmérések alapján úgy tűnik, hogy azok, akik sok flavonoidtartalmú táplálékot (zöldséget, gyümölcsöt) fogyasztanak, kisebb eséllyel szenvednek rákban vagy szív-érrendszeri betegségben. Könnyen elképzelhető, hogy ebben a zöldségekben-gyümölcsökben jelen lévő egyéb anyagoknak (is) van jelentősége, és az sem bizonyított, hogy a flavonoidok hatásai közül valóban az antioxidáns aktivitás az elsődleges. A flavonoidok szerepének megítélését nagyban nehezíti, hogy a mindennapi táplálékban vegyületek tucatjait igen változékony mennyiségben fogyasztjuk, tiszta flavonoidok hatásával foglalkozó vizsgálatból pedig kevés van.
A répa, a sütőtök és a paradicsom színanyagai, a karotinoidok
A flavonoidokon kívül a karotinoidok is a növényi színanyagok közé tartoznak. Ezek a narancs-vörös színű anyagok igen lipofilak, és bár több száz képviselőjük ismert, mindössze hat (α- és β-karotin, β-kriptoxantin, lutein, likopin, zeaxantin) fordul elő nagyobb mennyiségben az emberi étrendben. Közülük három, az α- és a β-karotin, valamint a kriptoxantin a szervezetben részben A-vitaminná alakul át, azaz a provitaminok közé tartozik. A karotinoidok laboratóriumi körülmények között jelentős antioxidáns hatással bírnak, de az élő szervezetben prooxidánsként is viselkedhetnek, azaz más anyagok oxidációját segítik elő – ez nyilvánvalóan kedvezőtlen hatás. A szív-érrendszeri betegségek előfordulását tanulmányozó megfigyeléses vizsgálatokban ennek jelentősége nem érzékelhető, mivel – mint egy antioxidánstól elvárható – a karotinfogyasztás csökkenti a betegségek kockázatát. Ezzel ellentétes eredményt hozott néhány, a daganatos betegségek megelőzését célzó intervenciós vizsgálat. Az Alpha-Tocopherol Beta-Carotene (ATBC) vizsgálatot például félbe is kellett szakítani, mivel a β-karotint (20 mg/nap) szedő dohányos férfiak körében jelentősen megnőtt a tüdőrák előfordulása. Hasonló tapasztalattal zárult a Carotene and Retinol Efficacy Trial (CARET) vizsgálat is. A két tanulmány közzététele után az inga átlendült: sorra jelentek meg a karotinoidok veszélyeit taglaló cikkek a sajtóban. Pedig a kép nem ennyire sötét, csak a tisztánlátáshoz helyesen kellene interpretálni a bizonyítékokat. Arról van szó ugyanis, hogy a magas karotintartalmú étrend előnyös (veszélyességére semmi nem utal), csupán a tisztított karotinoidok, ezek közül is csak a β-karotin és az A-vitamin (extrém) nagy dózisú fogyasztása hordoz kockázatot, és jelen tudásunk szerint csak fokozott oxidatív stressznek kitett (pl. dohányos) egyéneknél.
A legjobb adagolási mód
A kiegyensúlyozott, növényi eredetű táplálékban gazdag étrend önmagában is fedezni képes az antioxidáns-szükségletet. Az antioxidánsokkal kapcsolatos pozitív eredmények jellemzően antioxidánsokban gazdag étrendet fogyasztók vizsgálatából származnak, nem pedig tiszta vegyületekkel végzett kezelések megfigyeléséből. Az antioxidánsok étrendi bevitele az egészségüket megőrizni kívánóknál előnyösebb, mint a tisztított antioxidánsok nagy dózisú fogyasztása. Elsősorban azért, mert kedvező hatásaikat jellemzően ilyen bevitel esetén igazolták. És figyelem: nem a betegségek megelőzéséről, hanem kialakulásuk kockázatának csökkentéséről van szó! Másrészt úgy tűnik, a növényekben komplex formában, keverékként jelen lévő antioxidánsok nem csak jobban hasznosulnak (jobb a felszívódásuk), hanem ilyen formában fogyasztva biztonságosságukhoz sem fér kétség. Nem az a lényeg, hogy az antioxidáns természetes eredetű legyen (a molekulák eredete a szerkezeti képletükből nem állapítható meg!), sokkal inkább az, hogy természetes keverékként fogyasszuk. Kivétel persze itt is van: az E-vitamin esetén van némi igazság abban, amit egyes gyártók a „természetes” vitaminok jobb felszívódásáról állítanak. A természetes eredetű E-vitamin nagy részét az α-tokoferol alkotja, a szintetikusan előállítottban viszont biológiailag nem aktív és rosszabbul felszívódó tokoferol-származékok is előfordulhatnak.
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
