[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Vajon hatással lehet-e az alvás időtartama alatt elszenvedett rövid távú fényhatás a szervezet másnapi vércukorszint-szabályozására? Többek között erre a kérdésre kerestek választ egy amerikai kutatásban.
Az éjszakai fény nem csak az alvás minőségére hat
Sok kutatás vizsgálja a lefekvés előtti szokások, elektronikai eszközök és egyéb fényforrások hatását az alvás minőségére. A kaliforniai egyetem egy kutatócsoportja ezúttal azt a – kevésbé intenzíven vizsgált, de legalább olyan izgalmas – kérdést tette fel, hogy milyen változásokat hozhatnak az anyagcserében az alvás közben minket érő, rövid ideig tartó fénysugárzások.
A kutatás részeként húsz egészséges felnőttet véletlenszerűen két csoportba osztottak; a két éjszakán át tartó vizsgálat során az egyik csoport mindkét éjszakát gyenge fény mellett, szinte sötétségben töltötte. A másik csoport az egyik estét gyenge fény, a másodikat viszont lámpafény mellett töltötte.
Az alvást követő reggelen a két csoport glükózszintje között nem találtak különbséget, viszont a lámpafény mellett alvó csoport tagjai fokozottabb inzulinrezisztenciát mutattak, és a vérplazmájukban magasabb volt az inzulinkoncentráció. Feltételezhető, hogy utóbbi tulajdonképpen egy kiegyenlítő folyamat eredménye, melynek célja, hogy a szervezet fokozott inzulinrezisztencia mellett is fenntarthassa a normál glükózszintjét. Ez az akut inzulinszintválasz bizonyítottan jelzője lehet egy később kialakuló 2-es típusú diabétesznek.
Ha zavartan jár a biológiai óránk, az anyagcserénk is zavart szenved
A fényexpozíció hatására bekövetkező metabolikus változásnak többféle feltételezett mechanizmusát leírták már. Az egyik lehetséges magyarázat az alvási mintázat megváltozásához köthető. Több epidemiológiai vizsgálat igazolja, hogy a fény jelenlétében történő alvás negatív hatással van az alvás minőségére, aminek lehet káros hatása az anyagcserére nézve is.
Ismert hatás a cirkadián ritmus fénysugárzás által kiváltott módosulása. Az éjszakai mesterséges fény olyan módon zavarja össze a biológiai óránkat, hogy eltolja a melatonin-termelés természetes ritmusát, emellett csökkenti a kiválasztott melatonin mennyiségét is. A melatonin tartósan csökkent szintje viszont növeli a cukorbetegség és inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát, mivel az alvás ritmusát szabályozó hormon szerepet játszik mind az inzulin kiválasztásában, mind a hatásának kifejtésében.
Az éjszakai mesterséges fény más utakon is anyagcserezavart alakíthat ki: a fényforrás melletti alvás ingerli a vegetatív idegrendszer szimpatikus részét. Nem meglepő tehát, hogy a vizsgált (fény mellett alvó) személyeknél magasabb pulzusszámot figyeltek meg, ami a kortizol nevű stresszhormon emelkedett szintjének tudható be. Ez a szimpatikus túlaktivitás inzulinrezisztenciához és prediabéteszes állapot kialakulásához vezethet, emellett túlsúlyt és metabolikus szindrómát is okozhat.
Hogyan aludjunk?
Ha nem szeretnénk, hogy a biológiai óránk összezavarodjon, kerüljük az éjszakai fényforrásokat! De mik is ezek?
- Elsősorban a TV-készülék. Aki megszokta, hogy tévézés közben alszik el, annak bizonyára nehéz lemondania erről, de megéri. Az elalvási nehézségek leküzdésére széles eszköztár áll rendelkezésre (a táplálkozás szerepéről itt írtunk), a televízió nem tartozik az ajánlott módszerek közé.
- Kütyük villódzó kék fényei – számítógép, klaviatúra, monitor, telefon, hangfal, töltők… A legjobb, ha nem hagyunk bekapcsolva semmit, amíg alszunk, de ha ez elkerülhetetlen, ne a hálószobánkban világítsanak. Ha ez sem lehetséges, jöhet a faék egyszerűségű megoldás: takarjuk le a villogó dobozokat, vagy ragasszuk le a lámpácskájukat!
- Utcai fények, ez viszonylag egyszerű helyzet: jöhet a valódi sötétítőfüggöny (hiába sötét színű, ha az anyaga vékony!) vagy a résmentesre lehúzott redőny. Hasznos lehet a szemre helyezhető alvómaszk is, ráadásul ezt magunkkal is vihetjük, ha nem otthon alszunk.
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
Az összefoglalót készítette: Elek Petra
Szerkesztette és szakmailag ellenőrizte: dr. Csupor-Löffler Boglárka
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán szerzett diplomát 2004-ben. Tumorellenes növényi vegyületek felderítéséről beszámoló doktori disszertációját 2012-ben védte meg, ezt követően kutatóként dolgozott a Szegedi Tudományegyetemen, ahol gyógyszerészhallgatók oktatásában gyakorlatvezetőként és témavezetőként is részt vett. Jelenleg szakértői munkát végez, valamint a PTE Transzlációs Medicina Intézetének külső munkatársa, a Magyar Fitoterápiás munkacsoport tagja.