[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Ez a kérdés sokakat foglalkoztat, ugyanis a koronavírus-járvány miatti lezárások nemcsak gazdasági károkat okoznak, hanem pszichésen is megviselik az emberek többségét. Abban egyetértés van, hogy amint lehet, nyitni kell, abban azonban nincs egyetértés, ez mikor történhet meg.
Azt le kell szögezni: a lezárások megszüntetése politikai döntés lesz, amely meghozásánál csak az egyik szempont (még ha jelentős is) az epidemiológusok véleménye. A szakemberek abban egyetértenek, hogy akkor szabad feloldani a korlátozásokat, ha a lakosság megfelelő arányban védett a vírus ellen ahhoz, hogy a járvány ne gyorsuljon fel újra.
Mivel a védettség kulcsa a vakcináció, a nyitáshoz minimálisan szükséges átoltottsági arány meghatározása kulcsfontosságú. Ez a szám viszont elég tág határok között mozog: a miniszterelnök szerint 2,5 millió ember beoltása után kezdődhet a lazítás, Kásler Miklós miniszter szerint 4 millió, Szlávik János infektológus szerint minimum 6-7 millió embert kellene beoltani ehhez.
Mi az oka annak, hogy ennyire eltérőek a számok? A kalkuláció alapja a nyájimmunitás eléréséhez szükséges oltottsági arány, s mivel ezzel a betegséggel kapcsolatban még mindig kevés a tapasztalat (és a helyzetet bonyolítják az újabb mutánsok is), nincsenek olyan egzakt adatok, mint más betegségeknél. A vírusos gyermekbénulás esetén legalább 80%-os, a kanyaró esetén pedig 95%-os átoltottság szükséges a nyájimmunitáshoz. A Covidnál ez az arány nem pontosan ismert, szakértők szerint legalább a lakosság 70%-ának kell védettnek lennie ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás.
A Covid-védőoltásokon kívül az átvészelt fertőzés is adhat valamilyen mértékű védelmet. És itt jön be a képbe két jelentős bizonytalansági tényező: nem tudni, pontosan hányan estek át a fertőzésen, mint ahogy azt sem, hogy ők mennyire védettek. Mert míg a védőoltás nagyjából reprodukálható intenzitású immunválaszt (és így védettséget) vált ki, a spontán fertőzés kapcsán kialakuló immunreakció és védettség igen különböző mértékű lehet. Ha a fertőzésen átesettek számát magasnak és az ő védettségüket jelentősnek tekintjük, relatíve kevés védőoltás beadása is elegendőnek tűnhet. Ha viszont kevésbé vagyunk optimisták, több védőoltástól remélhető biztos védettség a társadalom számára.
Nem hangzik túl biztatóan, de egyes szakértők szerint elképzelhető, hogy a Covid-19 esetén sosem fogjuk elérni a nyájimmunitást. Ennek több oka van, az egyik ezek között az, hogy nagyon sokan vannak, akik (különféle irracionális okokból) nem akarják beadatni maguknak a védőoltást. Ha az oltási programok nem haladnak elég gyorsan (a lakosság vonakodása vagy oltóanyaghiány miatt), egyre nagyobb az esélye az új vírusvariánsok kialakulásának, amelyek ellen újabb oltóanyagokat kell kifejleszteni – és ezzel elkezdődik egy ördögi kör…
Az már bizonyosnak látszik, hogy a lakosság nagyarányú megfertőződése nem oldja meg a problémát. Brazíliában Manaus városában becslések szerint a lakosság legalább 60%-a megfertőződött, a Covid-járvány lecsengeni látszott, de pár hónap múlva újult erővel visszatért. Ennek az volt az oka, hogy megjelent egy olyan vírusvariáns, amely ellen a természetes úton szerzett védettség nem volt elegendő.
Jó hír viszont, hogy úgy tűnik, a védőoltások nemcsak a megbetegedések ellen védhetnek, hanem a tünetmentes hordozás ellen is védhetnek. Legalábbis ez derült ki az mRNS-vakcinákról, amelyek így nemcsak a beoltottat, hanem a környezetét is védik.
A Covid-járvány alakulásával kapcsolatban két végletes forgatókönyv létezik. Az egyik szerint a lakosság nagyon nagy aránya rövid időn belül védőoltásban részesül, így a járvány megszűnik, és mivel a vakcina által adott védettség lejárta után ők újra beoltatják magukat, a Covid-világjárvány fogalom történelemmé válik. A másik szcenárió szerint a beoltottak aránya alacsony marad, a járvány néha csillapodik, néha fellángol, ami részben a közben megjelenő új vírusváltozatokkal magyarázható. A “szkeptikusok” hangja egyre erősebb lesz, mivel a folyamatos korlátozások megkeserítik az életet, amelyek ahhoz azonban elegendőek lesznek, hogy ne alakuljanak ki középkorihoz hasonló helyzetek (hullahegyekkel az utcákon). Így azok, akik a járványt kitaláltnak tekintik, tovább dédelgethetik illúzióikat, azok pedig, akik az egészet valamiféle háttérhatalom mesterkedésének tekintik, megerősítve érezhetik tévképzeteiket.
Az első forgatókönyv esetén viszonylag gyorsan visszanyerhetnénk a “régi életünket”, a második esetén sokkal kiszámíthatatlanabb, milyen körülmények, megszorítások között kell élnünk, és mindez hány fölöslegesen elvesztett emberéletet követel. Hogy a valóság melyik forgatókönyvhöz hasonlít majd jobban, az döntően rajtunk múlik.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
