[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A nyájimmunitás kapcsán kézenfekvő egy birkanyájra asszociálni – sokan pedig épp a védőoltások ürügyén egymásnak feszülő indulatok eredményeként látják az ellenoldalt birkanyájnak. A két dolognak természetesen semmi köze nincs egymáshoz. A nyájimmunitás ugyanis mindenkinek érdekében áll – a kérdés csak az, hogyan lehet elérni, és mennyi veszteséggel jár az odavezető út.
A nyáj a nyájimmunitás kapcsán nem a saját akarat nélküli egyedek tömegét jelenti, hanem egy olyan közösséget, amely tagjait megvédheti a fertőzésektől, amely képes ellenállni egy járvány terjedésének. Ahhoz ugyanis, hogy egy fertőző betegség ne öltsön járványos mértéket, nem feltétlenül szükséges egy közösség minden tagjának immunisnak, ellenállónak, védettnek lenni a betegséggel szemben. Ha egy megfelelően nagy, kritikus tömeg védettséget élvez, akkor a közösségbe bekerülő fertőzött nem tudja könnyedén továbbadni a fertőzést, és nem alakul ki járvány. Ha kevés a védett egyén, a fertőzés gyorsan terjed, járvány alakul ki.
A nyájimmunitáshoz szükséges védettségi arány betegségenként eltér, attól függően, hogy a kórokozó mennyire fertőzőképes. Ha a kórokozó nagyon fertőzőképes, a nyájimmunitás csak akkor alakul ki, ha a populáció nagyon nagy hányada védett. Ha kevésbé fertőzőképes, kisebb védettségi arány is elég.
A nyájimmunitásról legtöbben a mostani koronavírus-járvány kapcsán hallottak. Az is többször elhangzott, hogy a járvány terjedésének megállításához az szükséges, hogy a lakosság legalább 70%-a védve legyen (ez a vírus ugyanis relatíve magas fertőzőképességű).
Védettség alapvetően kétféle módon alakulhat ki a vírussal szemben: védőoltással vagy a betegség elszenvedése után kialakuló immunitás eredményeként.
A vírus elleni védettség megszerzésének egyik módja tehát a védőoltás. Bár a koronavírus elleni védőoltások biztonságosságáról élénk vita folyik (legélénkebben a facebookon), a tárgyszerűséghez hozzátartozik: Európában csak olyan védőoltás kerülhet forgalomba, amit a hatőságok megfelelően biztonságosnak találnak. A modern védőoltások korában (azaz az elmúlt néhány évtizedben) egyetlen vakcinával sem fordult elő, hogy engedélyezés után váratlan, nagy populációt érintő, akár hosszú távú mellékhatásai alakultak volna ki. Semmi nem utal arra, hogy ez jelen esetben másként történne.
A védettség megszerzésének másik módja a betegség átvészelése. Aki ugyanis átesik a Covid-19 betegségen, az jelen tudásunk szerint kb. fél évig védett az újrafertőződés ellen. Ennek azonban vannak hátulütői: a betegség sokaknál igen kellemetlen tünetekkel, sokszor utótünetekkel jár, és a súlyosan megbetegedők egy része bele is hal a Covidba. A kockázat tehát jelentős. Ha a 70%-os védettséget Magyarországon úgy érnénk el, hogy a lakosság 70%-a megfertőződik, az kb. 70 000 – 210 000 halálos áldozattal járna a Covid-19-re jellemző motalitási mutatók alapján.
A 70% védettség sokkal kisebb áldozattal elérhető védőoltásokkal. Természetesen ezeknek is van kockázata, de az elfogadhatóan kicsi. Hiszen az sem kockázatmentes, ha az ember egy kijelölt gyalogátkelőhelyen átmegy az úton, mégis, ez a kockázat kellően alacsony ahhoz, hogy csak a súlyos paranoiában szenvedők ne merjék megkockáztatni az átkelést.
Téves megközelítés az, ha úgy gondoljuk, oltassák csak be magukat a többiek, mi maradunk a beoltatlan 30%-ban, úgyis megvéd majd a nyájimmunitás. Egyrészt minél gyorsabban alakul ki a megfelelő védettségi arány, annál gyorsabban állítató meg a járvány, másrészt a lakosság egy része különböző betegségek vagy egyéb okok miatt nem kaphat védőoltást – az ő érdekükben, az ő egészségüket védve is érdemes vállalni a védőoltás beadásával kapcsolatos apró kellemetlenséget. Ha nem sikerül elérni a védettség kritikus arányát, a járvány velünk marad, tartósan veszélyeztetve a társadalom működését és azok életét, akik nem részesülhetnek védőoltásban.
Kép forrása: aipm.hu
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
