[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Az ismeretlen sokak számára félelmetes. Különösen igaz ez egy krízishelyzetben, főleg, ha egyesek (tájékozatlanságból vagy haszonlesésből) a félelmet még fokozzák is.

A koronavírus-védőoltások kapcsán hirtelen ugrásszerűen megnőtt a gyógyszerengedélyezési szakértő száma. Ők tudni vélik, hogy a vakcinák hatásossága nem igazolt vagy nem jól alátámasztott, biztonságosságuk nem tisztázott, vagy egyenesen bizonytalan. A termékeket nem tesztelték elég emberen, vagy túl rövid ideig vizsgálták; nem ismertek a hosszú távú mellékhatások, ésatöbbi, ésatöbbi… Nos, egy dolgot érdemes tisztázni: a mostani védőoltások engedélyezésénél alapvetően ugyanazok a szabályok érvényesek: a hatásosság és biztonságosság tekintetében nincs engedmény. A jelentős közérdekre tekintettel a hatóságok sok mindenben (elsősorban az elbírálási határidőkben) rugalmasan jártak el, kivéve a hatásosságot és biztonságosságot. A biztonságossághoz tartozik az is, hogy a gyártáshoz felhasznált segédanyagoknak is biztonságosaknak kell lenniük.

A közbizalmat nem csak a haszonszerzési céllal ijesztgetők, hanem a tájékozatlan szakemberek is rombolhatják. Amikor például egy nagy olvasottságú portálon megjelent (és sok tucat más oldal által is átvett) írás szerint arról nyilatkozik egy szakértő (sejtbiológus), hogy

a Moderna vakcinája úgynevezett PEG-et (polietilénglikolt) tartalmaz, amely bizonyos esetekben vesekárosodást is okozhat. „Nem akarok senkit ijesztegetni, de ez van a fagyálló folyadékban is” – mondta Madarász, hozzátéve ugyanakkor, hogy ezt a szert is alaposan bevizsgálták, nagyon kevés PEG van benne, de ettől az ő szemében „kicsit kevésbé jó”, mint a Pfizer oltása.

Hiába az a cikk címe, hogy “Aki nem oltatja be magát, az nem csak a saját életét, az egész társadalmat veszélyezteti“, ez a fagyállós ijesztgetés minden más üzenetet felülírhat, agyoncsaphat. Ráadásul az egész teljesen alaptalan. Nézzük röviden, miért:

• a fagyállókban nem polietilén-glikol (PEG), hanem monoetilén-glikol (MEG) vagy dietilénglikol van (DEG).
• A PEG és MEG/DEG kémiailag és biológiai hatásaiban teljesen eltérő anyagok (utóbbi kettő sokban hasonló).
• A MEG-et és a DEG-et fagyállók előállítására használják, ezek sűrűn folyó, édes ízű, mérgező folyadékok. A DEG-hez nagyon sok hamisítási és mérgezési eset köthető, ezek közül leghírhedtebb az osztrák ún. glikolbotrány. 1985-ben egyes (kémiai ismeretek híján lévő) osztrák borászok savanyú boraikat édeskés DEG-gel akarták feljavítani. Ennek a próbálkozásnak több millió liter bor látta kárát (ennyit kellett megsemmisíteni). Több más esetben sok száz halálos áldozatot követelt az emberi hiba vagy tudatlanság.
• Bár a PEG etilén-glikol elemekből felépülő polimer molekula, utóbbival ellentétben nem mérgező.
• A PEG-et a gyógyszergyártásban gyakran használják oldást elősegítő anyagként, biztonságossága az ehhez szükséges koncentrációkban tudományosan alátámasztott. 
• A PEG-et ezen kívül hashajtókban is felhasználják, sőt, bizonyos gyógyszermérgezések esetén PEG-et használnak bélmosásra (literes mennyiségben).
• Ehhez képest a vakcina mindössze mikroliteres mennyiséget tartalmaz ebből az ártalmatlan anyagból. Bizonyos allergiás reakciók kapcsán felmerült a PEG lehetséges szerepe, de ez a kérdés egyrészt még nem tisztázott, másrészt az allergiás reakciónak semmi köze nincs a mérgező fagyálló folyadékokhoz.

Mindezek alapján egyértelmű, hogy a fagyálló belekeverése a védőoltásokkal kapcsolatos diskurzusba alaptalan ijesztgetés, de ettől még kiválóan alkalmas arra, hogy az oltásellenesek zászlajukra tűzzék, mint egy újabb bizonyítékot az oltások veszélyességére…

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]