A legtöbb tea önmagában, ízesítés nélkül is nagyon finom. Mértékletes édesítés, némi citromlé vagy tej hozzáadása nem feltétlenül ront az élvezeti értéken, sőt.
A teák ízesítésére leggyakrabban cukrot/mézet, citromlevet vagy tejet használnak. Hogy cukor vagy méz, az nagyjából ízlés kérdése. A cukor (répacukor vagy nádcukor attól függően, hogy melyik növényből nyerik ki) szacharózból áll, ami egy glükózból és fruktózból felépülő diszacharid. A közönséges kristálycukor majdnem kizárólag csak szacharózt tartalmaz, a barna cukor kis mennyiségben melaszt is. A melasz a cukorgyártás mellékterméke. A barna cukor eredetileg a finomítatlan (melasztól meg nem tisztított) cukor volt, napjainkban azonban jellemzően a tisztított szacharózhoz utólag adnak hozzá valamennyi melaszt. A barna cukor ugyanannyira édes (és ugyanannyira hízlal, káros a fogakra stb.) mint a sima kristálycukor. Mindössze íze komplexebb egy kicsit, mivel a melasz hozzáadása miatt némi ásványi anyagot, aminosavakat is tartalmaz.
Miért jobb a méz?
A méznek jóval komplexebb íze van, mint a kristálycukornak, jóllehet 70-80%-ban glükózból és fruktózból áll. Igaz, a kristálycukortól eltérően a glükóz és a fruktóz nem összekapcsolódva található meg a mézben. A valódi különbség azonban nem ez, hanem a víz (kb. 20%) mellett kis mennyiségben előforduló, a mézelő növényekről begyűjtött és a méhek által termelt anyagok (ásványi anyagok, fehérjék, enzimek). Ezek adják a különböző virágmézek egyediségét adják. Ez teától és méztől függően lehet előny is és hátrány is, mivel a markánsabb ízű mézek kiemelhetik vagy elnyomhatják a tea eredeti ízét. Ha az íztől eltekintünk, a méz sok szempontból előnyösebb lehet, mint a “sima” cukor. A benne található egyes anyagok gyulladáscsökkentő, köhögéscsillapító és egyéb hatásokkal bírhatnak. Az azonban bizonyos: a szacharóz, a glükóz és a fruktóz nem lép kölcsönhatásba a teák összetevőivel, így bármilyen tea – köztük a gyógyteák – ízesítésére használható a cukor és a méz is. Kivételt egyedül az étvágyjavításra használt keserű teák jelentenek, amelyek hatásának lényege vész el egy alapos cukrozás után.
Savanyúan jobb?
Az ízesítésre sokan citromlét használnak. A citromlé hozzáadása az íz változtatásán kívül egyéb hatásokat is kifejt: megvédi a tea polifenoljait az oxidációtól, ezáltal fenntartja az ital antioxidáns hatását. Ezzel függ össze, hogy a citromlé hatására a tea színe élénkebbé, világosabbá válik. Ugyanerre a citrompótló is képes, ugyanakkor a citromlé nem csak citromsavból áll (a citrompótlóval ellentétben), ezért íze komplexebb, élvezeti értéke nagyobb. Bármelyik tea ízesíthető citrommal, azonban az értékesebb teák citromozása sokak szerint tönkreteszi azok ízét.
Angolosan
A tea tejezése jellegzetes angol szokás. A tej reakcióba lép a teacserje polifenoljaival, így a tejjel ízesített fekete tea íze “simább”, kevésbé összehúzó. Fontos, hogy a teát kell a tejbe önteni és nem fordítva, mivel a hideg tejbe öntött forró tea lehűl, és a tejfehérjék nem csapódnak ki. Fordítva viszont a forró teába öntött tej fehérjéi denaturálódhatnak, ami nemkívánatos ízváltozást eredményez. Tapasztalatok szerint az UHT tej nem alkalmas tea ízesítésére (az UHT tej jellegzetes ízét az ultramagas hőmérsékleten való kezelés során keletkező denaturált fehérjék adják). A nagy mennyiségű cserzőanyagot tartalmazó zöld és a fehér tea a tej hatására kellemetlen ízűvé válik, ezért nem véletlen, hogy tejjel elsősorban fekete teát ízesítenek. Gyógyteákat nem szokás tejjel ízesíteni.
