[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Bár a Coviddal kapcsolatos, érzelmi alapú vitákban észérvekkel győzni nem mindig lehet, mégis érdemes a tények oldaláról közelíteni – még a látszólag észszerűnek tűnő maszkviselés esetén is. Az eddigi legnagyobb kontrollált, randomizált vizsgálat tanúsága szerint a maszkhasználat lecsökkenti a COVID-19 megbetegedések számát. A vizsgálatot az amerikai Yale egyetem koordinálásával Bangladesben végezték. A vizsgálat jelenleg publikálás előtt áll, egy előzetes kézirat tekinthető meg az interneten. A kéziratot publikálásra a Science folyóiratba küldték be, ahol jelenleg elbírálás alatt áll.
Mivel Bangladesben a népesség SARS-CoV-2 elleni átoltottsága kifejezetten alacsony, így a helyes maszkviselés egy fontos, és viszonylag olcsó életmentő eszköz lehet a Covid-19 betegség terjedésének csökkentésében. A vizsgálatot közel 350.000 fő bevonásával végezték el 600 faluban 2020 novembere és 2021 áprilisa között. A vizsgálat indulása előtt a kutatók felmérték a maszkok köztereken történő használatának elterjedtséget Bangladesben, ami az állami szintű, büntetést is kilátásba helyező promóció ellenére is csak 25%-os volt 2020 júniusában. A maszkok rendeltetésszerű viselése (mind az orrot, mind pedig a szájat takarja) ennél is alacsonyabb volt, mindösszesen a lakosság 20%-ánál volt tapasztalható.
Hogy növeljék a maszkok használatára való hajlandóságot, a kutatási terv szerint a “kezelt” csoportba sorolt falvakban különböző, jól felépített stratégia szerint a maszkok használatára bíztatták a helyi lakosokat. A lakosok ingyen maszkokat és megfelelő felvilágosítást kaptak arról, hogy a helyes maszkhordás hogyan csökkentheti a megfertőződés esélyét. A példamutatás erejét kihasználva a falvak elöljáróit, és/vagy ismert embereket felkérték a nyílt maszkhasználatra, illetve maszkokat népszerűsítő médiatartalmak készítésére. Emellett minden résztvevő 8 héten keresztül telefonos emlékeztetőt is kapott a maszkok használatának fontosságáról. Ezzel szemben a kontroll csoport esetében nem történt beavatkozás, ott a maszkhasználat folytatódott a korábbi szokások szerint. A kísérleti periódus leteltével mérték a maszkok használatának gyakoriságát és a Covid-19 tüneteket mutatók esetében pedig a SARS-CoV-2 elleni antitestek szintjét. A vizsgálat 5. és 9. hetében az összes elérhető résztvevőnél vizsgálták a Covid-19 betegségre utaló tüneteket, és a gyanús eseteknél SARS-CoV-2 antitest szűrést végeztek. A maszkok használatának gyakoriságát köztereken, piacokon, mecsetekben, főbb utcákon és teázókban közvetlen megfigyeléssel mérték fel, ugyanis előző vizsgálatok tanúsága szerint a maszkviselés gyakoriságának saját bevalláson alapuló mérése nem ad valós képet: előfordult, hogy telefonos kérdőíves kutatás során az emberek 85%-a vallotta, hogy maszkot visel, míg ugyan abban a körzetben a közvetlen megfigyeléses vizsgálatokban csak 10%-os maszkviselési gyakoriságot találtak.
A „kezelt” csoportba kb. 178.000, míg a kontroll csoportba 164.000 fő tartozott, akik között a beavatkozás (tájékoztatás) megháromszorozta, 13%-ról több, mint 42%-ra növelte a megfelelő maszkhasználatot. Az előzetes félelmek ellenére a fizikai távolságtartás gyakorisága sem csökkent a maszkot viselők között. Öt hónappal a beavatkozás után a maszkhasználat gyakorisága erőteljesen lecsökkent, de még így is 10 százalékponttal a kontroll csoport fölött maradt.
A vizsgálat kiterjedt a sebészeti és a textil maszkok hatékonyságának felmérésére is. Előzetes laboreredmények szerint egy általános, 3 rétegű textilmaszk (saját tervezés, jó minőségű polipropilén és pamut kombináció, orra illeszthető) mindösszesen 37%-os hatékonysággal szűrte ki a 300-500 nm-es részecskéket, míg mindez 95% volt a sebészeti maszkok esetében. Érdekességképpen megállapították, hogy a sebészeti maszkok hagyományos szappannal történő 10-szeri mosása után is kiszűrik az ebbe a mérettartományba tartozó részecskék 76%-át! A vizsgálat eredményei is alátámasztották a laboratóriumban észlelt különbségeket. A maszkok használata általánosságban 9%-kal csökkentette a tünetekkel is járó SARS-CoV-2 fertőzést, a textilmaszkok esetében mindez 5% volt, míg a csak orvosi maszkot kapó falvakban ennek kétszeresét, 11%-os csökkenést tapasztaltak. Életkor szerinti elemzés során megállapítást nyert, hogy az 50 évnél idősebbek esetében nagyobb védőhatást lehetett elérni a sebészeti maszkok helyes használatával. Az 50-60 éves korosztályban a tünetekkel is járó SARS-CoV-2 fertőzés kialakulása 23%k-al, míg a 60 év feletti korosztályban 35%-al csökkent a kontroll falvakban mért értékekhez képest.
Az eredményeket azonban nem szabad úgy értelmezni, hogy a maszkok „csak” mintegy 10%-kal csökkentik a Covid-19 megbetegedés esélyét. Érdemes figyelembe venni, hogy a beavatkozás hatására 3-szor annyi ember kezdett maszkot viselni a „kezelt”, mint a kontroll falvakban, de ez a szám így is csak az összlakosság 42%-át jelentette. Ha a teljes lakosság egyöntetűen maszkot, főként sebészeti maszkot, hordott volna, az akár meg is sokszorozhatta volna az elkerült fertőzések számát. Emellett, kiemelendő, hogy a magasabb rizikójú betegcsoportokban a védőhatás így is többszörös volt az átlaghoz képest.
A vizsgálat során Bangladesben az alfa vírusvariáns volt terjedőben, így a nagyobb fertőzőképességű delta variáns elleni védőhatást nem lehet az idézett vizsgálatból pontosan meghatározni, de egy magas reprodukciós rátával rendelkező vírus esetén valószínűsíthetően az ismertetettnél jóval magasabb százalékban előzhető meg a súlyos Covid-19 betegség kialakulása a jó minőségű maszkok megfelelő viselésével. A vizsgálat alapján nem dönthető el, hogy a maszkok használata az új fertőzések számát vagy a fertőzések súlyosságát csökkenti-e (a bejutó esetlegesen kevesebb kezdeti vírusszám miatt), de bármelyik hatás segíthet a súlyos Covid-19 betegség elkerülésében.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.
