[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Az emberi szervezet elsődleges és legfontosabb energiaforrása a szénhidrátokból származó glükóz. Azonban ha nem fogyasztunk elég szénhidrátot, a szervezetünk a szükséges energia előállítása érdekében a zsírraktárainkhoz fordul. A zsírok ketontestekké való lebontása egy alternatív energiaforrás a szervezet számára, amely segítségével akár az agyunk energiaszükségletét is képes rövid távon kielégíteni. Tartósabb éhezés során így próbálja megvédeni magát az emberi szervezetet és átmenetileg megoldást biztosítani az energiaigény kielégítésére. Újabban, bár az elv már több mint 150 éves, nagy népszerűségnek örvend a gyors fogyást ígérő ketogén diéta, amely a napi szénhidrátbevitel mértékét az összkalória 5-10%-ában limitálja, és helyette kifejezetten a zsírok fogyasztását ajánlja. Ez a diéta egyébként nem ismeretlen az orvostársadalom számára sem, ugyanis a gyógyszerekre nem reagáló, főként gyermekkori epilepszia jó eséllyel tünetmentessé tehető az éhezést imitáló ketogén diétával. A dietetikusok körében elfogadott vélemény szerint ez az étrend nem tartozik a tudományosan alátámasztott diéták közé. Ha valóban fogyni szeretnénk, a hangzatos módszerek próbálgatása helyett érdemes szakember segítségét kérni.
A probléma ott kezdődik, hogy a népszerű, gyors és könnyű fogyókúrát ígérő könyvek és internetes honlapok szerzői szeretik a szervezetnek ezt a zsírfelhasználási mechanizmusát abban a csábító köntösben feltüntetni (és persze jó pénzért eladni), hogy mindezzel könnyebben és gyorsabban elérhető a zsírpárnák eltüntetése. Elméletük szerint, melyet szénhidrát-inzulin modellnek hív a tudományos világ, a szénhidrátfogyasztás elkerülésével minimálisra csökken a szervezetben az inzulin hormon termelődése és mindez csökkent zsírraktározáshoz, valamint megnövekedett zsírfelhasználáshoz vezet. Az elmélet szerint tehát a zsírok szabadon fogyaszthatók, amennyiben ketózis, azaz éhezés állapotában tartjuk magunkat, ugyanis nem fognak elraktározódni, hanem egyszerűen kiürülnek a szervezetből. Az elgondolás tökéletes tűnik, mely szerint minimális szénhidrát- és magas zsírbevitellel fokozható a zsírégetés és csökkenthető a zsírraktározás üteme, ami egy álomkombináció a fogyásra vágyók szemében. De vajon valóban így van? Vagy ez csak egy milliókat megtévesztő okos húzás, mellyel újra és újra próbálják átverni a gyanútlan diétázókat?
Szerencsére a szénhidrát-inzulin modell valódisága a kutatókat is izgatta és jól megtervezett, jól kontrollált vizsgálatokban, melyeket az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institue of Health, NIH) cukorbetegségre, emésztési és veseproblémákra specializálódott tagszervezete koordinált, utána is jártak a dolognak.
Az első vizsgálatba elhízott önkénteseket toboroztak és vizsgáltak összesen 11 napon keresztül szigorúan kontrollált körülmények között. A kérdés az volt, hogy mivel járnak a fogyni vágyók jobban: ha ugyanolyan kalóriatartalmú étrend mellett a szénhidrátokat, vagy a zsírokat csökkentik az étrendjükben, a fehérjetartalom azonos szinten tartása mellett. Az önkéntesek 5 napos klinikai megfigyelés után 6 napon keresztül kapták a körülbelül 30%-kal csökkentett, azonos kalóriatartalmú, de összetételében lényegesen különböző étrendet. Minden ennivalót meg kellett enniük, és éjjel-nappal felügyelték őket, biztosítva, hogy nem vesznek magukhoz más élelmiszert. A vizsgálat végeztével 2-4 hét pihenőidőszak után a vizsgálatot megismételték, csak ebben az esetben mindenki a másik diéta szerinti ételeket kapta. A szervezetben található zsír mennyiségét egy speciális mérőberendezéssel vizsgálták, míg az energiafelhasználás mértékét, kifejezetten erre kialakított, úgynevezett metabolikus kamrákban vizsgálták. A vizsgálatban megállapították, hogy míg a szénhidrátcsökkentett étrend során a résztvevők átlagosan 53 g zsírtól szabadultak meg naponta, a csökkentett zsír-, de azonos kalóriatartalmú étrend követése alatt mindez 60%-kal több, összesen napi 89 g zsír elveszítését eredményezte. Mindez teljesen máshogy néz ki, ha az ember csak a mérleget vizsgálja: a szénhidrátszegény étrend jelentőseb testsúlycsökkenéssel járt, de a zsírtömeg mérésével bebizonyosodott, hogy ennek a hátterében főként a víz és az izomtömeg elvesztése állt.
Mivel a fent bemutatott előzetes vizsgálatban még a csökkentett szénhidrátot tartalmazó étrendben is a bevitt kalóriák 29%-a szénhidrátokból származott, a következő, hosszabb távú vizsgálat már kifejezetten a ketogén étrendre fókuszált. Ide szintén elhízott önkénteseket toboroztak és vizsgáltak összesen 8 héten keresztül. Az önkéntesek befeküdtek a kórházba, ahol az első négy hétben egy enyhén kalóriacsökkentett, hagyományos összetételű, szénhidrátban gazdag alap étrendet kaptak, míg a vizsgálat második 4 hétben kalóriaértékben és fehérjetartalomban megegyező, de minimálisra csökkentett szénhidráttartalmú, ún. ketogén diétában részesültek. Hetente két napon át mérték a résztvevők energiafelhasználását ébren és alvás közben, illetve egyéb, az energiatermeléssel és felhasználással kapcsolatos paramétereket is rögzítettek.
A résztvevők a vizsgálat 8 hete során folyamatosan veszítettek a súlyukból, ami az étkezés enyhén csökkentett kalóriatartalma miatt következett be mindkét ciklus alatt. Bár kg-ban mérve nagyobb súlyvesztés volt elérhető a ketogén diéta bevezetése utáni első héten, a vizsgálatok tanúsága szerint ez nem a zsírszövet tömegének csökkenése miatt következett be. Míg a súlyvesztés több mint 60%-a zsírvesztés volt a kalóriacsökkentett normál étrend esetén, a ketogén diétát követő, kalóriában és fehérjében azonos összetételű étrend során a zsírvesztés ennek csak a 25%-át tette ki. Ugyanakkor a ketogén diéta alatt a résztvevők vizeletében megnőtt a nitrogén mennyisége, ami a szervezetben levő fehérjék, vagyis az izomzat lebontása során tapasztalható jelenség. Emellett kimutatták, hogy a súlyvesztésért leginkább a víz távozása lehetett a felelős. Ahogy elvárható volt alacsony szénhidrátbevitel esetén, a ketogén diétában részesülők inzulinelválasztása jelentősen lecsökkent, de az energiafelhasználásuk csak enyhén, alig kimutatható módon nőtt meg. Mindezek nem járultak hozzá az elvárt, fokozott zsírtömegvesztéshez, ugyanis 4 hét ketogén étrend során a résztvevők összesen annyi zsírt veszítettek, amennyit a normális étrend követése során 2 hét alatt sikerült. A kísérletet végző kutatók megállapították, hogy kontrollált klinikai vizsgálati körülmények között a szénhidrát-inzulin modell feltételezései nem támaszthatók alá, a ketogén, vagy akár csak az emelt zsírbevitellel járó étrend során bevitt rengeteg zsír csökkenti, nem pedig fokozza a zsírvesztés ütemét, helyette viszont a víz és az izomzat, vagyis a sovány testtömeg elvesztését segíti elő, melyet a szénhidrátmegvonás indukál.
A kutatók ezek után megvizsgálták, hogy ha a világon eddig elvégzett összes olyan klinikai vizsgálat eredményeit összevetik, ahol azonos kalória- és fehérje-, de változó szénhidrát- vagy zsírtartalmú diéta hatását vizsgálták a zsírvesztés ütemére, akkor vajon beigazolódik-e a ketogén diéta éltetőinek fő érve, vagyis több zsírtól szabadul-e meg az, aki több zsírt visz be? A kutatás ismét egyértelműen megdöntötte ezt a nézetet, és igazolta, hogy jobban jár az a fogyni vágyó diétázó, aki a normál szénhidráttartalmú étrendet részesíti előnyben a magas zsírtartalmú étrend helyett, azonos fehérjebevitel esetén. Az összegyűjtött 20 klinikai vizsgálatból ugyanis mindösszesen 1 utalt arra, , hogy a csökkentett szénhidrát- és fokozott zsírbevitellel több zsírt veszítettek a résztvevők (6 esetben azonos eredményt jelentettek, míg a többi esetben jelentősen jobb eredményt értek el a több szénhidrátot, kevesebb zsírt fogyasztó diétázók).
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.
