Az utóbbi időben fokozott érdeklődés irányul a melatoninra. Sokan most fedezik fel, mint alvást elősegítő „csodaszert”, mások meg a betiltása miatt aggódnak. Utóbbiakat megnyugtatnánk: a teljes betiltástól egyáltalán nem kell tartani.
Hormon?
Egyrészt azért nem, mert a melatonint az emberi szervezet termeli, a fiziológiai folyamatokat meg nem lehet jogszabályokkal befolyásolni. De nem is lenne, jó, ha betiltanák a melatonintermelést az emberi szervezetben, hiszen ez a vegyület az alvási ciklust irányító hormon. A melatonint a tobozmirigy termeli, kiválasztását a fény-sötétség ciklus változása befolyásolja. A hormon hozzájárul az elálmosodáshoz, ha kevés termelődik belőle, alvászavar alakul ki. A termelésre sok tényező hat, egyebek között az időzónaváltásokkal járó utazások is zavart okoznak az elválasztásban. Épp ezért ilyen esetekben sokan melatoniszedéssel enyhítenek alvászavarukon. Újabban az alvászavar eredetétől függetlenül, egyre szélesebb körben alkalmazzák, részben azért is, mert sokan úgy vélik: a melatonin használata kevesebb kockázattal jár, mint egyéb altatóké.
Gyógyszer?
Ez részben igaz is, ezért érhető el a melatonin vény nélküli gyógyszerként (a legtöbb altató vényköteles). Magyarországon több ilyen gyógyszer kapható, betiltásukról szó sincs. Megfelelően alkalmazva a melatonin használata több haszonnal jár, mint kockázattal. A gyógyszerek jóváhagyott javallatai szerint a melatoninnal segíteni lehet olyan alvászavarok kezelését, amelyek az alvás‑ébrenlét ciklus megzavarásával vannak összefüggésben, például hosszú repülőutat követően az időeltolódás okozta alvászavar, illetve a több műszakban dolgozók megváltozott alvás‑ébrenlét ritmusából eredő alvászavar. Hatásosságat ilyen alvászavarokban klinikai vizsgálatok támasztják alá. Használata (biztonságossági okokból) ellenjavallt szoptató és várandós nőknek, illetve 18 éves kor alattiaknak.
Vagy élelmiszer?
Ami gyógyszerként elfogadható, az nem feltétlenül alkalmas élelmiszernek – ez a helyzet a melatoninnal is. A gyógyszer mellé (szerencsés esetben) egészségügyi szakember tájékoztatása is jár, és az alkalmazással kapcsolatos tájékoztatás – beleértve a betegtájékoztatót is – csökkenti a helytelen használatból adód kockázatot. Ha viszont élelmiszerként jutunk hozzá a termékhez, a szakmai tájékoztatás elmarad, s a fogyasztók alapvetően biztonságosabbnak vélik ugyanazt a vegyületet – jóllehet a kockázatok ugyanazok, mintha gyógyszerként fogyasztanák el.
Miért ne legyen a melatonin a táplálékunk?
A melatonin sokkal inkább gyógyszerszerű, mint élelmiszerszerű. Jelentős élettani hatásokkal rendelkezik, amelyeket ráadásul nem is tárt még fel teljesen a tudomány. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet állásfoglalása szerint a központi idegrendszeren kívül egyéb szervek, szövetek működésére is hat, ezért elővigyázatosságból epilepsziában, asztmában, hangulat-, viselkedés és személyiségzavarban szenvedőknek alkalmazása nem ajánlott. Túladagolás mérgezési tüneteket okozhat, és az alkalmazás során mellékhatások (emésztési és pszichés tünetek) jelentkezhetnek. Fokozhatja a nyugtatók-altatók hatását, aluszékonyságot idézhet elő, és ronthatja pl. a gépjárművezetéshez vagy gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A melatonin hosszútávú alkalmazásának biztonságossága nem bizonyított élelmiszerként történő használata esetében – éppen ezért élelmiszerként, így étrend-kiegészítőként (hiszen ezek is az élelmiszerek közé tartoznak) történő forgalmazása nem tekinthető biztonságosnak és engedélyezettnek sem. Nem meglepő, hogy a betiltott étrend-kiegészítők listáján számos melatonintartalmú termék is található.
A „melatoninjárvány” hazánkban eddig kevés káros következményekkel járt – legalábbis tudomásunk szerint. A Nemzeti Népegészégügyi Központ szerint 2010 óta 7 esetben jelentettek mellékhatást. Igaz, az étrend-kiegészítők mellékhatásának gyűjtésére dedikált, a lakosság számára is elérhető rendszer egészen 2023. november 23-ig nem létezett. A nutrivigilancia.hu oldalon ma már anonim módon jelenthetőek be az ilyen nemkívánatos hatások (is).
USA: a rossz példa
Sokkal rosszabb a helyzet az USÁ-ban, ahol a melatonint nyakra-főre, sokszor szinte desszertként, és nem ritkán gyerekek is fogyasztják. 2022-ben 44 538 olyan esetet rögzítettek a toxikológiai központokban, amikor 19 éves és fiatalabb személyeknél észleltek mellékhatásokat és mérgezési tüneteket melatoninszedést követően. Az esetek száma meredeken emelkedik, hiszen 2012-ben mindössze 8 258 bejelentést regisztráltak. A sürgősségi ellátások száma a 2009-2012 közötti 382-ről 2017-2020 között 1782-re emelkedett. A 2012 és 2021 között bejelentett, melatoninszedésből adódó 260 435 mérgezési esetből több mint 4000 esetben volt szükség kórházi kezelésre, és 287 gyermek került intenzív osztályra. Öt gyermeket kellett lélegeztetni, és ketten meghaltak.
Az esetek többsége – a tavalyi hívások közel 85%-a – 5 éves vagy annál fiatalabb gyermekeket érint. A mérgezés oka gyakran az, hogy az USÁ-ban a melatonintermékek egy része cukorkaként, rágótablettaként vagy gumicukorként kerül forgalomba, és a gyógyszerként kapható altatókkal szemben a termékeket nem védi gyermekbiztos kupak.
A melatonin dózisa (gyógyszerként és felnőtteknek) napi 3-6 mg. Étrend-kiegészítőként az adagolási előírást sokan hajlamosabbak lazábban kezelni, ez is hozzájárul a túladagolási esetekhez. Túladagolás esetén a leggyakoribb tünet az álmosság. Nagyon nagy melatoninadag bevétele esetén egyéb mellékhatások is jelentkezhetnek, mint pl. a bőr kipirulása, hasi görcsök, hasmenés, fénypontok megjelenése a szem előtt és fejfájás.
Egy felmérés rámutatott arra, hogy 2005 után a betegek az USÁ-ban egyre nagyobb dózisban kezdték szedni a melatonint, és a növekedés nemtől és demográfiai csoportoktól független volt. Ez aggodalomra adhat okot, hiszen a melatonin nagy dózisú és hosszú távú adagolásáról kevés adat áll rendelkezésre.
A melatonintartalmú étrend-kiegészítők eladásai az USÁ-ban 2016 és 2020 között mégis majdnem megháromszorozódtak (jelenleg kb. évi 1 milliárd dollár), ami részben a világjárvánnyal magyarázható. Egy tavalyi felmérés szerint 4 felnőttből több mint 1 használja rendszeresen, míg az 5-13 éves gyerekek közül majdnem minden ötödik szed melatonint. Teljességgel kizárható, hogy ezek a gyerekek időeltolódás vagy három műszakos munka miatt szenvednek alvászavarban. Ha egy gyereknél alvászavar alakul ki, ott az alváshigiéné javítása hozhat javulást (legalapvetőbb tanácsok: több mozgás, korai, könnyű vacsora, kütyüzés és tévézés kizárása lefekvés előtt) – ha pedig ez nem elég, szakemberhez kell fordulni ahelyett, hogy melatoninnal tömnénk a gyereket.
Hogyan lehet biztonságosan alkalmazni?
A melatonin alapvetően biztonságos anyag – feltéve, ha megfelelő célra, megfelelő dózisban, megfelelő ideig, és megfelelő betegcsoport használja. Az alvászavarok jelentős része esetén semmi nem támasztja alá hatásosságát, ezért már az eső lépésben jó, ha egy szakember segít dönteni: érdemes -e elkezdeni szedését. A dózis is kulcsfontosságú, hiszen a terápiás adagot túllépve a nemkívánatos hatások és a mérgezési tünetek kerülnek előtérbe. Az alkalmazás időtartama is lényeges: a melatonint csak pár napig kell szedni, amíg az alvás-ébrenlét ciklus helyreáll. A tartós szedés fölösleges és kockázatokat hordoz. Fogyasztása bizonyos betegségekben, (mint említettük) várandós és szoptató nőknek, gyermekeknek ellenjavallt.
Mindezek alapján talán belátható: nem a melatoninnal van gond, hanem a használat módja okozhat problémákat. Ez a vegyület kiváló példa arra, hogy ugyanaz az anyag gyógyszerként hasznos és biztonságos eszköz lehet, élelmiszerként viszont, nem megfelelően alkalmazva sokkal inkább veszélyforrás.
Szakmailag lektorálta: dr. Csupor-Löffler Boglárka
Illusztráció: tengr.ai
