[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Atkins, ketogén, paleo – napjaink gyors és tartós fogyást ígérő diétás irányzatai, egy közös elemmel: ez a kifejezetten alacsony szénhidrátbevitel. Az ilyen típusú étrendeknek az a feltételezés nyújt elméleti hátteret, miszerint a napi kalóriaszükséglet főként (75-90%-ban) zsírokból és fehérjékből történő fedezése minimális szénhidrátbevitel (5-10%) mellett fokozza a zsírégetést, hozzájárulva ezzel a test zsírraktárainak csökkenéséhez.
Minimál szénhidrát inzulinrezisztenseknek…
Népszerűsítőik gyakran ajánlják ezeket a diétákat inzulinrezisztenciával küzdő betegeknek is. Való igaz, hogy rövid távú klinikai vizsgálatokban az alacsony szénhidráttartalmú diétát követő cukorbeteg és inzulinrezisztens önkéntesek vércukorértékei javuló tendenciát mutattak. Ugyanakkor az is igazolt tény, hogy a ketogén diéta okozta gyors fogyás főként a szervezetből nagy mennyiségben távozó víz és a lebomló izomtömeg elvesztésének köszönhető, ugyanis a ketogén diéta során a zsírvesztés üteme bizonyítottan lelassul.
Az inzulinrezisztencia kérdésköre elég bonyolult, de például a ketogén diéta feltételezett pozitív hatásai itt egyrészt azért jelentkezhettek, mert ha az ember teljes mértékben kiiktatja a szénhidrátokat az étrendjéből, akkor nincs is értelme vércukorról, illetve inzulinrezisztenciáról beszélni, a teljes kérdéskör tulajdonképpen irrelevánssá válik. Glükóztoleranciát fokozó hatást olyan esetekben észleltek, amikor az étrend nemcsak szénhidrát-, hanem kalóriaszegény is volt, ami ezáltal valódi zsírtömegvesztéssel járó fogyást eredményezett. Pozitív kimenetele volt azonban bármilyen másik típusú, kalóriacsökkentett diétának is.
…és gyermekvállalás előtt állóknak?
Az alacsony szénhidráttartalmú diétákat sokan magabiztosan propagálják és még többen követik, holott az egészségre gyakorolt hosszú távú hatásukat egyelőre nem ismerjük pontosan, illetve a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint inkább negatívan befolyásolják a hosszútávú egészségi állapotunkat. Ismert, hogy például elhízás és az inzulinrezisztencia esetén a teherbeesés nehezített lehet, ezért sok esetben javasolják a fenti diétákat gyermekvállalás előtt álló nőknek is.
Kutassunk!
Egy nemrégiben megjelent kutatás arra kereste a választ, hogy miként hat a terhességre és a születendő gyermek egészségére, ha a leendő anya a fogamzás előtti és az akörüli időszakban alacsony szénhidráttartalmú diétát követett. A kutatást az USÁ-ban végezték azzal az alapfeltevéssel, hogy a kevés szénhidrátot, így gabonafélékből is keveset fogyasztó nők nem jutnak elegendő mennyiségű folsavhoz, ami a születendő magzatnál súlyos rendellenességek kialakulásához vezethet. Fontos megjegyezni, hogy Amerikában 1998 óta minden gabonafélét és gabonapelyhet kötelezően folsavval dúsítanak, pont az említett rendellenességek megelőzése céljából.
Folsav-gyorstalpaló
A folsav, más néven B9-vitamin az egészséges magzati fejlődésben rendkívül fontos szerepet játszó vitamin, elengedhetetlenül szükséges a normális sejtosztódás és a vérsejtképződés fenntartásához, valamint a nyálkahártyák egészséges működéséhez. A folsav naponkénti beviteli referenciaértéke 200 µg, mely azonban várandósság során 600 µg-ra módosul, és a szoptatás időszakában is szükség van 500 µg napi bevitelre. A folsav hiányában létrejövő jellegzetes magzati károsodásokat összefoglaló néven velőcsőzáródási rendellenségeknek nevezzük, és közéjük tartozik az anencephalia (a nagyagy, az agykoponya, és a fejbőr részleges vagy teljes hiánya), illetve a nyitott gerinc (spina bifida) és az agysérv.
Nőtt a velőcsőzáródási rendellenességek kockázata
Visszatérve az említett kutatáshoz, a szénhidrátok és a születési rendellenességek kapcsolatát egy széles körű felmérés adatai segítségével elemezték. A vizsgálatban a kutatók olyan édesanyák adatait hasonlították össze, akik gyermekei 1998 és 2011 között születtek, akár rendellenességgel, akár egészségesen. Az anyákat a szülésük után fél-két évvel keresték fel és kérdőíves felméréseken keresztül rögzítették a terhességük alatti, valamint az azelőtti táplálkozásukra, folsavbevitelükre vonatkozó információkat. Az eredményeket különféle, az egészséges terhességet befolyásoló tényezők (etnikum, iskolázottság, kábítószer-, vagy alkoholfogyasztás, folsavkészítmények szedése, kalóriabevitel) szerint súlyozták. A kutatás alapján az alacsony szénhidráttartalmú (kevesebb, mint napi 95 g/nap) diétát folytató nők a terhességet megelőző időszakban fele annyi folsavat vittek be a szervezetükbe, mint a hagyományosan étkezők, és esetükben 30%-kal megnőtt a kockázata annak, hogy gyermeküknél velőcsőzáródási rendellenesség alakuljon ki. Különös, hogy a magzati rendellenesség kialakulását nem akadályozta az sem, ha az édesanyák az alacsony szénhidráttartalmú diéta követése mellett folsavtartalmú étrend-kiegészítőket szedtek a terhesség ideje alatt!
Más is erre jutott
A kérdést tovább boncolgatva egy másik kutatócsoport egy hasonló felépítésű vizsgálatban arra kereste a választ, vajon tényleg a folsav csökkent bevitele-e az egyetlen és elsődleges oka a magzati velőcsőzáródási rendellenesség nagyobb kockázatának az alacsony szénhidráttartalmú diétát követő nők esetében. Ezt a kutatást is az USÁ-ban végezték, de kizárólag olyan gyermekek adatait elemezték, akik jóval a folsavval dúsított gabonafélék piaci megjelenése előtt jöttek a világra (1989–1991). Az akkoriban gyűjtött, szintén kérdőíves felmérések adatait újraelemezve itt is megállapítást nyert, hogy a velőcsőzáródási rendellenességgel született gyermekek édesanyja kétszer olyan gyakran tartott alacsony szénhidráttartalmú diétát (<122 g/nap) a terhességet megelőző 3 hónapban, mint a kontrollcsoportba tartozó gyermekeké. Az anyák folsavbevitele között ebben a vizsgálatban nem találtak számottevő különbséget; a rendellenesség kialakulásának kockázatát nem befolyásolta a terhesség alatti folsavpótlás.
De miért?
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.
