fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2024. június 23., vasárnap

Terítéken és mérlegen a ketogén étrend

Tudtad?

dr. Crul-Tóth Noémi
dr. Crul-Tóth Noémi
2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.

[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

ketogén

A 2-es típusú cukorbetegség napjainkra epidemiológiai méreteket öltött, több száz millió embert érintve világszinten. A legújabb adatok szerint a fejlett nyugati társadalmakban a lakosság akár 7-10%-a is érintett lehet. A magas vércukorszinttel járó betegség hátterében egyértelműen a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeinek működésképtelensége áll, melyet megelőz az inzulinrezisztencia állapota.

Az inzulinról röviden

Az inzulin egy olyan hormon, amelyet a szervezet az aktuális szükséglet szerint állít elő, feladata az emelkedett vércukor csökkentése. Mindezt több folyamat egyidejű szabályozásán keresztül viszi véghez. Az inzulin a szénhidrátok lebontása során keletkezett glükózt – szervezetünk legfőbb energiaforrását – bejuttatja az azt felhasználó és raktározó szervekbe. Utóbbiak elsősorban a májat és az izomzatot jelentik, ahol a glükóz polimerizálódva, glikogén formájában raktározódik, de ha sok a felesleg, zsírsavakká is alakíthatja a szervezet, ez esetben a zsírszövetek tárolják. Ezzel összhangban, az inzulin akadályozza a felhalmozott glikogén és zsír lebontását. Ugyanis, ha külső forrásból is rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű glükóz, akkor elsődlegesen annak a felhasználását igyekszik ösztönözni.

Mit jelent az inzulinrezisztencia és mi köze van a cukorbetegséghez?

Inzulinrezisztencia fennállása esetén a sejtek inzulinérzékenysége nem megfelelő. Hiába áll rendelkezésre az inzulin, mégsem képes elérni, hogy a máj és az izmok felvegyék a vérből az ott jelenlevő glükózt, vagyis a glükózzal szembeni tolerancia romlik. A szervezet ebből annyit érzékel, hogy a vércukorszint nem csökken megfelelően, ezért még több inzulint próbál előállítani. Egy ideig a hasnyálmirigy fokozott inzulintermelése még tartható, ám hosszú távon ez a folyamat az inzulintermelő sejtek kimerülésével és pusztulásával jár. A 2-es típusú cukorbetegség diagnózisának felállításakor a béta-sejtek 50-60%-a már elveszett. Ekkor az inzulin nem megfelelő hatékonysága mellé már csökkent inzulintermelés is társul, ami, ha a helyzet nem változik, a béta-sejtek teljes pusztulásával járhat. Ha ez bekövetkezik, már nem lehet a folyamatot vércukorcsökkentő tablettákkal kordában tartani; egyedül inzulinadagolás révén lehet egy elfogadható állapotot fenntartani.

A 2-es típusú cukorbetegség a fejlett társadalmak népbetegsége, ami erőteljesen köthető a nem megfelelő táplálkozáshoz. Ezt vehetjük akár jó hírnek is, ugyanis a megállapítás azt feltételezi, hogy életmódváltással az állapot „egyszerűen”, gyógyszerek nélkül is rendeződhet. Tény, hogy az inzulinrezisztencia visszafordítása lassítja, akár meg is állíthatja a cukorbetegség kialakulását. De vajon hogyan érhetjük el, hogy a szervezetünk ismét megfelelően reagáljon erre a hormonra?

A zsírok bűnei – több van, mint gondolnánk

A legfrissebb elméletek szerint az inzulinrezisztencia hátterében közvetlenül a szervezet zsíranyagcseréjének felborulása áll, amit csak kis mértékben magyarázhatunk bizonyos genetikai eltérésekkel. Az esetek legnagyobb részében a zsíranyagcsere zavaráért a túlzott kalóriabevitel a felelős, akár szénhidrátból, akár zsírból származnak a plusz kalóriák. A nyugati típusú diéta, beleérve a magyar átlagos étrendet is, kifejezetten gazdag mind állati eredetű telített zsírokban, mind finomított szénhidrátokban, így melegágya az inzulinrezisztencia kialakulásának.

A fölöslegben bevitt zsírok, valamint a szénhidrátokból alakult zsírsavak raktározása főként a bőr alatti zsírszövetekben történik, de ennek kapacitása véges, így telítődés esetén a raktározásra kész szabad zsírsavaknak más helyet kell találni a szervezetben. A zsírsavak ilyenkor a véráram segítségével eljutnak és lerakódnak más szervekben, illetve ezek képezik a hasüregi szervek körül felhalmozódó zsírtömeget is.

Ez komoly probléma, ugyanis számos kutatás egyértelműen igazolta, hogy a zsírsavak felhalmozódása mind az izomban, mind pedig a májban egyenes arányban áll az adott szervben mérhető inzulinrezisztencia mértékével. Ezt az összefüggést szövettani vizsgálatokkal és modern képalkotó eljárásokkal is alátámasztották. Ezekben a szervekben a zsírsavak jelenléte gátolja meg az inzulin hatáskifejtését, aminek eredményeképpen nő a vércukorszint és tovább nő az inzulinszint.

Telítetlen zsírsavak: felmentve

Könnyen belátható, hogy a táplálékunk zsírtartalma befolyásolja a szervekben található zsírsavak koncentrációját. Klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy ha egészséges embereknek akár szájon át, akár intravénásan nagy koncentrációban zsírsavakat juttatnak a szervezetébe, az inzulinrezisztencia már néhány órán belül kialakul, és amint az infúzió befejeztével a zsírsavak kiürülnek, az inzulinérzékenység is helyreáll. Bizonyított tény az is, hogy az inzulinrezisztencia mértéke annál nagyobb, minél több a vérbe juttatott szabadzsírsav-mennyiség. Itt nagyon fontos megjegyezni, hogy az összefüggés csak telített zsírsavak esetében áll fenn, amelyek alapvetően állati eredetű táplálékból származnak. Telítetlen zsírsavak nem váltottak ki ilyen hatást.

Nincs új a nap alatt: le kell fogyni

A fenti összefüggésekből természetes módon adódik a feltevés, hogy a szervezet zsírtömegének csökkentése helyre kell hogy állítsa a kialakult inzulinrezisztenciát. És valóban, klinikai vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a bármilyen módon elért, értelemszerűen fogyással is járó testzsírcsökkenés (diéta, mozgás, gyomorszűkítő műtét, stb.) részben, vagy teljesen megszüntette az inzulinrezisztenciát. Itt azonban felmerül a kérdés: minden diéta ugyanolyan hatékony?

Ketogén elképzelések az inzulinról

Az egyik trendi diétairányzat, a ketogén étrend népszerűsítői szerint a főként zsírbevitelen alapuló étrend kifejezetten hatékony az inzulinrezisztencia és a következményesen kialakuló 2-es típusú cukorbetegség visszafordításában, és akár a megelőzésében is. Ez az állítás első ránézésre is paradoxonnak tűnik, hiszen elméletileg (a fentebb taglalt folyamatok értelmében) pont a zsírok, különösen az állati eredetűek bevitele az, amitől az inzulinrezisztencia állapotának rosszabbodását várhatjuk.

Hogy a klinikai tapasztalatok igazolják-e ezt a ketogén-párti elméletet, a későbbiekben tárgyaljuk, de előtte kitérünk egy másik megközelítésre.

Többek szerint az inzulinérzékenység kérdésének felvetése a ketogén étrend esetén eleve értelmetlen, hiszen, ha minimalizáljuk a szénhidrátok bevitelét, akkor egyébként sincs szükségünk túl sok inzulinra, akár rezisztensek vagyunk, akár nem. Ez egy elég egyszerű megoldása lehet az esetleges inzulinrezisztenciának, de vajon a tünetek ilyen módon történő elfedését hívhatjuk-e valódi egészségnek? Nem az lenne a kívánatos, ha normális táplálkozás mellett is normális vércukorszinttel élhetnénk? Tudja-e ezt biztosítani a sokak által előszeretettel ajánlott, minimális szénhidráttartalmú ketogén diéta?

Étvágycsökkenés, fogyás, alacsonyabb vércukor – rövid távon előnyösnek tűnik

A ketogén diéta – ami szerint a bevitt kalóriák 75-80% származik zsírokból és mindösszesen 5-10%-a szénhidrátokból – számos klinikai vizsgálat tanúsága szerint rövid távon csökkenti az étvágyat, elősegíti a testsúlycsökkenést, hatására csökken a vércukor, ahogy az átlagos vércukorszintet hosszú távon jelző indikátor, a glikált hemoglobin szintje is.

Néhány tanulmány a szervezet inzulinérzékenységének javulásáról is beszámolt, de ez a hatás leginkább az elért zsírtömegvesztés arányával állt összefüggésben.

Az inzulinrezisztencián mégsem segít?

Egy klinikai vizsgálat túlsúlyos részvevői négy héten át egy alap diétát (50% szénhidráttartalom), majd újabb négy héten át pedig ketogén diétát (5% szénhidráttartalom) követtek kórházi tartózkodásuk alatt. A ketogén diéta fázisában jelentős teljeskoleszterin- és LDL-koleszterinszint-emelkedést találták, miközben az éhomi cukor és a trigliceridek szintje lecsökkent. Ez jól hangzik, azonban a résztvevők inzulinérzékenysége kifejezetten rossz értéket mutatott, amikor a vizsgálat során egy adag normális szénhidráttartalmú (50%) fogást iktattak be számukra.

Egy frissen közölt klinikai vizsgálat során összehasonlították a ketogén és az alacsony zsírtartalmú, növényi alapú étrend hatását egészséges önkéntesek vércukorszintjére és glükóztoleranciájára. A részvevők két-két héten keresztül követték a kétféle étrendet egymás után. Mivel a növényi alapú étkezés szénhidráttartalma kifejezetten magas, nem meglepő, hogy magasabb étkezés utáni vércukor- és inzulinszintet eredményezett, mint a ketogén diéta. Ugyanakkor a terheléses vércukorvizsgálat során pont azoknál jelentkeztek a csökkent glükóztolarancia jelei, akik éppen a ketogén étrendnél tartottak.

Hosszú távon pedig…

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!