[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

A számos sárga és vörös gyümölcs, zöldség színét adó karotinoidok már régóta foglalkoztatták a tudósokat, a karotinoidkutatás az A-vitamin 20. század elején történt felfedezését követően élénkült fel. Az A-vitamin (retinol) a növényekben nem található meg, viszont számos fajban megtalálhatóak előanyagai, a hasonló szerkezetű karotinoidok. Bizonyos karotionoidok az emberi szervezetben A-vitaminná alakulnak át, így provitaminoknak tekinthetők.

Az oxidatív stressz és a szabad gyökök betegségek kialakulásában betöltött jelentőségének felismerése után terelődött a kutatók figyelme az ún. antioxidáns vegyületekre, amelyek képesek kivédeni, pontosabban mérsékelni a szervezet oxidatív károsodásait. Mivel a karotinoidok sok telítetlen kötést tartalmaznak, kiváló antioxidáns hatásúak. A 20. század utolsó évtizedeiben felfokozott reményeket tápláltak az antioxidánsokkal kapcsolatban, számos betegség (pl. rák, érelmeszesedés) gyógyítását, megelőzését várva tőlük. Ebben az időszakban a karotinoidok nagyon „felértékelődtek”. Bár a túlzó várakozások nem igazolódtak be, mint látni fogjuk, több vegyület egészségmegőrző, egyes esetekben gyógyító hatása egyre megalapozottabbnak tekinthető.

Ma már több mint 600 karotinoid vegyületet ismerünk, jelen ismereteink szerint ezeknek csak töredéke bír humán jelentőséggel. Az emberi vérben és a szövetekben kb. két tucatnyi karotinszármazék jelenlétét mutatták ki. Az egészségmegőrzésben két karotinoidnak, a luteinnek és zeaxantinnak kiemelt jelentősége van.

A lutein és a zeaxantin legnagyobb mennyiségben a spenótban, a brokkoliban és a káposztafélékben található meg (5-15 mg/100 g). Bár a tojássárgájában koncentrációjuk alacsonyabb (0,3 mg/100 g), de jobb a felszívódásuk. A két vegyület szerkezetileg nagyon hasonló, elválasztásuk technikailag nehézséget okoz, ezért a készítmények zöme a két anyag keverékét tartalmazza, és a legtöbb vizsgálatban a lutein és zeaxantin együttes hatását vizsgálták. A lutein és zeaxantin azért különleges, mert a karotinoidok közül csak ezek (és bomlástermékeik) találhatók meg a retinában és a szemlencsében. Kémiai hasonlóságuk alapján várható, hogy biológiai aktivitásuk is hasonló, és ezt az újabb farmakológiai vizsgálatok is igazolják. Mivel a lutein és a zeaxantin is antioxidáns hatású, joggal feltételezték, hogy szerepük van a szabadgyökök okozta károsodások kivédésében. A szem különösen veszélyeztetett az oxidatív folyamatoktól, mivel a hosszú távú fényhatás szabadgyökképződést indíthat el, a szemlencse és a sárgafolt sejtjei pedig nem képesek regenerációra. Mindezek következtében szürkehályog vagy a sárgafolt időskori degenerációja (makuladegeneráció ) alakulhat ki, ami látásromláshoz vezet.

A lutein és a zeaxantin fokozott fogyasztása epidemiológiai vizsgálatok szerint a szürkehályog és az öregkori sárgafolt-degeneráció kisebb kockázatával jár együtt. Magas bevitel esetén a szürkehályog kialakulásának esélye akár jelentősen csökkenhet. Több vizsgálat a vér lutein/zeaxantinkoncentrációja és a sárgafolt időskori degenerációjának gyakorisága közötti fordított összefüggést igazolta. Más karotinoidok esetén ezek az összefüggések nem állnak fenn. A magas luteintartalmú növények közül ez idáig a spenótról rendelkezünk biztató adatokkal: egy vizsgálatban a populáció legtöbb spenótot fogyasztó 20%-ában az öregkori sárgatest-degeneráció előfordulásának aránya több mint 80%-kal kisebb volt, mint a legkevesebbet fogyasztó 20%-ban. Egy újabb vizsgálat szerint, amelyben a két vegyületet külön tanulmányozták, a zeaxantin valamivel hatásosabbnak tűnt a makuladegeneráció megelőzésében.

A két karotinoid preventív hatását részben az oxidatív károsodások kivédésével magyarázzák. Ezt az élő szervezetben igazolni technikailag nagy kihívást jelent, de közvetett bizonyítékul szolgálhat az, hogy ezek a vegyületek könnyen oxidálhatók, és eltávolított szemlencsékből oxidációs termékeiket ki lehetett mutatni. Fontos szerepe lehet annak is, hogy a lutein és a zeaxantin elnyeli az alacsony hullámhosszú kék fény 40-90%-át, ezáltal megakadályozza a retina fotokémiai károsodását. Humán vizsgálatokban igazolni tudták, hogy a fokozott bevitel a vegyületek felhalmozódásával jár a retinában.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]