[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A védőoltások története az 1700-as évek végén kezdődött: az első, feketehimlő elleni vakcinációt 1798-ban vetette be Edward Jenner. Maga a vakcina kifejezés is ehhez az eseményhez köthető, hiszen az első védőoltást egy tehénhimlővel, azaz vacciniával fertőzött beteg gennyes kiütéséből készítette el az angol orvos. Az újabb felfedezésekre közel 100 évet kellett várni (1885-ben alkalmazták először a veszettség elleni védőoltást, amelyet 1-2 éven belül a tífusz és a kolera elleni vakcina is követett), ez alatt a hosszú idő alatt azonban mind az előállítás, mind az alkalmazás tekintetében jelentős előrelépések történtek – lehetőség nyílt például a laboratóriumi körülmények között történő gyártásra. A 20. és a 21. század immunológiai ismeretei és vívmányai egészen új utakat nyitottak meg a fertőző betegségek elleni küzdelemben, így kijelenthetjük, hogy a több mint két évszázados tapasztalat és a tudomány fejlődése együttesen támogatja egészségünk védelmét.
De miért is örülhetünk annak, hogy ma már több mint 20-féle fertőzés megelőzésére van hatékony és biztonságos vakcinánk? A WHO becslése szerint a védőoltások évente legalább 2-3 millió ember életét mentik meg.
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint ez azt jelenti, hogy 2000 és 2019 között a védőoltásoknak köszönhetően körülbelül felére csökkent a halálozások száma az alacsony és közepes jövedelmű országokban. A kutatók arra is rámutattak, hogy a valós arány világszerte még ennél is nagyobb, hiszen a vizsgálat során csupán 98 ország adatait elemezték, és csak 10 gyakori, védőoltással megelőzhető betegségre vonatkozóan vizsgálták az eredményeket. (Magyarország nem szerepelt a vizsgált országok között, az európai régióból azonban többek között Ukrajna, Koszovó és Bosznia-Hercegovina adatait is felhasználták.)
Változó, hogy a vakcinák pozitív hatása társadalmi szinten mennyi időn belül jelentkezik. Bizonyos gyermekbetegségek – mint például a kanyaró vagy a rotavírus – esetén szinte azonnal javulnak a statisztikai adatok (a vizsgált időszakban az 5 év alatti gyermekek halálozása 57 százalékos csökkenést mutatott), más betegségek – például a humán papillomavírus (HPV) okozta elváltozások és a hepatitis B – esetén viszont csak évekkel később, a felnőttkori halálozások csökkenésében jelenik meg a kedvező hatás.
A tanulmány az elmúlt 20 év adatai alapján a jövőre vonatkozóan egyre biztatóbb eredményekre számít. A kutatók szerint a 2019-ben született gyermekek élete során több mint 70 százalékkal csökkenhet a halálozások száma a korábbi generációkhoz képest, a méhnyakrák megelőzésére szolgáló (HPV elleni) védőoltás alkalmazásában tapasztalható növekedés pedig a következő évtizedekben minden más vizsgált védőoltásnál több életet menthet majd meg.
A tanulmányban nem térnek ki rá (hiszen az ilyesfajta egészségnyereséget nehéz számszerűsíteni), fontos azonban megemlítenünk, hogy a védőoltásoknak nem csak a fertőzések okozta közvetlen halálozások csökkentésében van szerepe. A fertőzéseken áteső, és azt túlélő betegek sajnos gyakran életre szóló maradványtünetekkel küzdenek: ilyen szövődmény lehet a vakság, a halláskárosodás, az agykárosodás, a bénulás és a daganatos betegségek kialakulása. A vakcinák alkalmazása számos ember életminőségét javítja azáltal, hogy megakadályozza a megbetegedést – és ezáltal a hosszú távú szövődmények kialakulását is.
Évente tehát több millió gyermek és felnőtt köszönheti az életét és az egészségét a védőoltásoknak, és ha továbbra is felelősségteljesen élünk a vakcináció adta lehetőséggel, ez a szám egészen biztosan nőni fog.
Forrás:
WHO: Vaccines and immunization: What is vaccination?
Cohen és mtsai. Vaccines work: a reason for celebration and renewed commitment
Li és mtsai. Estimating the health impact of vaccination against ten pathogens in 98 low-income and middle-income countries from 2000 to 2030: a modelling study
Fotó: jelenet a Brian Élete című filmből
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
