[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_gallery layout=”grid” picture_size=”auto” columns=”” column_spacing=”” gallery_masonry_grid_ratio=”” gallery_masonry_width_double=”” hover_type=”liftup” lightbox=”yes” lightbox_content=”title_and_caption” bordersize=”” bordercolor=”” border_radius=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=””][fusion_gallery_image image=”http://pirulakalauz.hu/wp-content/uploads/2022/01/cola.jpg” image_id=”7868|full” link=”” linktarget=”_self” /][fusion_gallery_image image=”http://pirulakalauz.hu/wp-content/uploads/2022/01/ezfS2kGfZhGQj2IKMv4r2PUIVKokY2JUDCCjPVwFFoA.jpg” image_id=”7867|full” link=”” linktarget=”_self” /][fusion_gallery_image image=”http://pirulakalauz.hu/wp-content/uploads/2022/01/image.jpg” image_id=”7866|full” link=”” linktarget=”_self” /][/fusion_gallery][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Az emberek jelentős része nem érti a tudomány működését – ez alól a tudományt művelők egy része sem kivétel. Ezt különösebb tudományos kutatás nélkül kijelenthetjük, hiszen az alábbi rövidke írást kutatók („tudósok”) is megosztották a Facebookon:
„Az anyatejről ideje Coca-Colára váltani” javasolta a gyermekeket szoptató anyukának közel 100 éve az orvos. És utána rágyújtott egy Camelre. Anyuka pedig bekapott pár amfetamin tablettát és a bőrét rádium izotóppal kente ragyogó fehérre. Akkor „ők” követték a tudományt. Ami persze folyamatosan változik. És amiben sok minden relatív.
Magvas és eredeti gondolatok első ránézésre. Már ha távolról és hunyorogva nézzük. Közelebbről nézve és végiggondolva nem más ez, mint manipuláció: hat mondat, amelyek közül az első négy tévedéseken és féligazságokon alapul, így teljesen más megvilágításba helyezve az utolsó két mondat üzenetét – amivel egyébként egyet lehetne érteni.
[/fusion_text][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Mert igen, a tudomány folyamatosan változik. A tudomány az aktuálisan rendelkezésre álló, bizonyítható ismeretek rendszere. Ha a tudásunk új elemmel bővül, a tudomány változik, de ugyanez történik akkor is, ha valamiről, amit korábban igaznak hittünk, kiderül: tévedés.
Önkorrekció és igazolhatóság: két alapvető tulajdonság, amelyek érvényességét nem vitatjuk, ha egy új bolygó felfedezéséről van szó, vagy ha kiderül, hogy a hidegfúzió a valóságban nem létező jelenség. Az ilyen kérdéseknek ugyanis nincs tétje, az ezekről folyó viták a kutatók belügyei.
Más a helyzet háborús viszonyok között, például egy világjárványban. Ha nagy a tét, az önkorrekció és az igazolhatóság követelménye elhomályosul. A betegségtől rettegő tömegek nem feltétlenül igénylik, hogy tudományos módszerekkel igazolják az életüket megmentő szerek hatásosságát. Ez a magyarázata annak, hogy ezerféle étrend-kiegészítő, valamint obskúrus és illegális termékek forgalma ugrott meg annak köszönhetően, hogy a fogyasztók ezekben látták a Covid megelőzésének vagy kezelésének kulcsát. Mindezt úgy, hogy a szerek jelentős részénél semmilyen kísérletes adat nem támasztotta alá a hatásosságot.
Az igazolhatóság igénye háttérbe szorul, ha valamiben nagyon hinni szeretnénk. És ebbe a csapdába nemcsak a betegek, hanem a gyártók (akiknek éleslátását elhomályosíthatja a várt haszon), valamint a velük együtt dolgozó kutatók is beleeshetnek. Ha egy kutató nagyon hisz egy hatóanyagban, egy gyógynövényben, amit kutat, előfordul, hogy félreteszi a tudományos szemüvegét, és sokkal enyhébb kritériumok alapján, például személyes benyomásai, tapasztalatai alapján nyilatkozik a hatásosságról. A gyártóknál ugyanilyen egyszerű (ha nem egyszerűbb) a képlet. Ezért ne lepődjünk meg, ha Dr. X vagy Y nagyon kedvezően vélekedik valamiről, ami közelebbről megnézve minimum kétes – viszont az anyagi érdekeltség kimutatható.
Az önkorrekció jelensége zavarba ejtő. Miért beszélnek össze-vissza a kutatók? Miért mondják azt, hogy két védőoltás elég lesz a Covid ellen, később meg már a negyedikről beszélnek? A válasz egyszerű: kiderült, hogy két oltás nem ad elegendő védelmet. Miért javasolják a betegek kezelésére a hidroxiklorokint és az azitromicint, és később miért tartják kifejezetten ellenjavalltnak? Ez esetben is van magyarázat: a járvány kezdetén, amikor nem voltak célzottan ható gyógyszerek, ezek a szerek hasznosnak tűntek – aztán kiderült, hogy mégsem olyan jók és időközben kifejlesztettek ezeknél hatékonyabbakat.
Sajnos, kevesen veszik a fáradtságot, hogy elmagyarázzák ennek az összevisszaságnak az okát, azt, hogy miért, milyen tudományos tények, megfigyelések alapján változik az álláspont. A kakofóniához legalább ilyen mértékben hozzájárul az is, hogy a szakemberek egy része valóban össze-vissza beszél. Nem azért, mert a tudomány változik, hanem a változástól függetlenül. Sziklaszilárd jóslatokkal jelentkeznek a várható járványhullámok számáról, a jövőbeni védőoltások hatásosságáról vagy hatástalanságáról és így tovább. Ezek a kinyilatkoztatások azért jóslások, mert nem tudományos tényeken (vagy azok tudományos módszerekkel végzett extrapolációján) alapulnak, hanem a nyilatkozó személyes véleményét, vágyait vagy félelmeit tükrözik. És ez hatalmas különbség. Ha egy koordinátarendszerben helyeznénk el őket, a felelőtlen tudományos véleményvezér távolabb van a megfontolt szakembertől, mint a Covidban IS szakértő bulvárcelebektől. Ténykedésüket súlyosbítja, hogy helyrehozhatatlan károkat okoznak a tudománynak, mert azt a látszatot keltik: a bizonyíthatóság és az önkorrekció nem alapkövetelmény, hanem illúzió. Nincs szükség bizonyítékokra, mert ennél többet nyom a latban a szakértő tekintélye. Nem fontos az önkorrekció, ma különösebb magyarázat nélkül vélekedhetek másként, mint tegnap.
Mindezt nem feltétlenül szándékosan teszik, de ettől még káros. Arra is van példa, amikor a szándékosság feltételezése nem rosszhiszeműség: amikor tudományos álláspontként állítanak be valamit, ami nyilvánvalóan nem az: például a száz évvel ezelőtti orvos szájába adják a korabeli kólareklám szövegét. A kólát ugyanis még a dédszüleink idejében sem ajánlották az orvosok anyatej helyett. Nem kell Sherlock Holmesnak lenni, hogy gyanakodni kezdjünk: a reklám alján olvasható is az üdítőitalgyártók szervezetének neve. De ha van még fél percünk, azt is kideríthetjük, hogy a kólagyártókat is alaptalanul keverik gyanúba, ugyanis a vintage stílusú reklámot egy vicces projekt részeként húsz évvel ezelőtt készítették. És bár igaz, hogy száz évvel ezelőtt keveset tudtak a dohányzás ártalmairól, az orvosok szerepeltetése a reklámokban akkor sem (és ma sem) jelenti azt, hogy ami a hirdetésben elhangzik, az a tudomány aktuális állása. A rádiumos arckrémet nem Marie Curie ajánlotta, hanem az élelmes gyártók próbáltak valami igazán fantasztikusat beletenni az egyébként átlagos termékükbe, amivel kitűnhetnek a versenytársak közül. Érdekesség, hogy a rádiumos kozmetikumokat egy állítólagos dr. Alfred Curie fejlesztette ki – neki egyébként semmi köze nincs a rádium felfedezéséért Nobel-díjat elnyerő Marie Curie-hez vagy szintén Nobel-díjas férjéhez, Pierre-hez. Az is kérdéses, egyáltalán létező személy volt-e.
Az amfetamin addig volt vény nélkül kapható stimuláns, amíg nem vált egyértelművé: túlságosan veszélyes ahhoz, hogy gyógyszerként alkalmazzák. Ez azt igazolja, hogy az önkorrekció a tudomány fejlődésének fontos eszköze. A tudományos álláspont változása nem gyengíti, hanem erősíti a tudományt. Ez a garancia arra is, hogy a legmodernebb módszerekkel gyógyítsanak. A tudománytalanság pedig káros, mert a bizalom rombolásával a fő akadálya annak, hogy a rendelkezésre álló eszközöket (legyenek azok védőoltások, gyógyszerek, vagy a prevenció egyéb módszerei) igazán hatékonyan használjuk fel. A tudomány nevében visszaélőket gyakran nem is olyan nehéz leleplezni, és ha ez sikerül, talán nem kérdés, hogy nem érdemes olyanokban bízni, akik internetes tréfákhoz kapcsolódó reklámokat használnak érveik alátámasztására.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
