fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2024. június 24., hétfő

Ismerd meg a gyógyszereidet: a nem szteroid gyulladáscsökkentők

Tudtad?

dr. Crul-Tóth Noémi
dr. Crul-Tóth Noémi
2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.

[fusion_builder_container hundred_percent=”no” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” parallax_speed=”0.3″ video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” overlay_color=”” video_preview_image=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” padding_top=”” padding_bottom=”” padding_left=”” padding_right=””][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” center_content=”no” last=”no” min_height=”” hover_type=”none” link=””][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

gyulladáscsökkentő

A gyulladás az immunrendszer válaszreakciója, amelynek elsődleges feladata a szervezet védelme. Az immunrendszer minden körülmény között arra törekszik, hogy a külső, károsító tényezőket (lehetnek ezek mikróbák, pollenek, vagy akár egy szálka is) minél hamarabb eltávolítsa a szervezetből, így a gyulladás a szervezet számára alapvetően egy hasznos reakció. A gyulladás során a szervezetben felszabaduló anyagok felelősek a fájdalomérzet kialakulásáért is. A hosszú távon fennálló gyulladás esetén az immunrendszeri védekezési folyamatok már komolyabb szövetkárosodást is előidézhetnek, melynek eredményeképpen az adott szövet, szerv nem lesz képes többé tökéletesen ellátni eredeti funkcióját (pl. a tüdő gyulladása esetén csökkenhet a légcserében szerepet játszó tüdőfelület nagysága). A tartóssá váló gyulladásos folyamatokat ezért mindenképpen érdemes gátolni.

A gyulladásos megbetegedések gyógyszeres terápiájának célja mindig kettős, részben a gyulladással járó fájdalom csökkentése, másrészt a gyulladásos folyamat előrehaladásának lassítása, megállítása. A gyulladásos hátterű megbetegedések esetén a fájdalom csökkentése is elsősorban a gyulladás megállításával érhető el.

A gyulladásgátló hatóanyagokat két fő csoportra oszthatjuk:

  • a nem szteroid gyulladásgátlókra és
  • a szteroid típusú vegyületekre.

A nem szteroid gyulladásgátlók elsősorban a gyulladás kezdeti, akut szakaszára vannak hatással, a fájdalmat azonban mind az akut, mind pedig a krónikusan fennálló gyulladás esetén hatékonyan csökkentik. A szteroidok nagyon erős gyulladáscsökkentők, mind az akut, mind pedig a krónikus gyulladásos folyamatok gátlásában bevethetőek.

Nagyon erős, például daganatos fájdalmak esetén alkalmazzák az úgynevezett kábító fájdalomcsillapító hatóanyagokat, melyek közé a morfin és származékai tartoznak (pl. fentanil). Ezek a gyógyszerek hazánkban szigorú ellenőrzés alatt álló vényköteles készítmények. A kábító fájdalomcsillapítóknál a fájdalom csillapítása nem kötődik a gyulladásos folyamatok mérsékléséhez.

A szteroid típusú gyulladáscsökkentők (csakúgy, mint a kábító fájdalomcsillapítók) vényköteles gyógyszerek. A következőkben a többségében vény nélkül beszerezhető nem szteroid gyulladáscsökkentőket mutatjuk be részletesebben.

A nem szteroid gyulladásgátlók három legfontosabb terápiás hatása

  • a fájdalomcsillapítás,
  • a gyulladásgátlás és
  • a lázcsillapító hatás.

Érdemes tudni, hogy a különböző kémiai szerkezettel rendelkező nem szteroid gyulladásgátló vegyületek hatásmódjukban megegyeznek, valamennyi az úgynevezett ciklooxigenáz (COX) enzimet gátolja, mely a gyulladás- és fájdalomkeltő anyagok szervezetebeli felszabadulásáért felelős. Ennek az enzimnek két altípusa létezik (COX-1 és COX-2), a nem szteroid gyulladásgátlók nagy része mindkettőre hatással van. Ebből kifolyólag a nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek hatékonyan csillapítják a fejfájást, hátfájást, izomfájdalmakat, ízületi és menstruációs fájdalmakat, műtétek utáni enyhébb fájdalmat, izomhúzódást, izomrándulást és egyéb sérülések esetén keletkező fájdalmat.

A felhasználható vegyületek erősségében azonban jelentős különbség lehet, így míg a gyengébb fájdalmakra, lázra ajánlott készítmények általában szabadon beszerezhetőek, addig a kifejezetten erős, például ízületi fájdalmakra ajánlott hatóanyagok hazánkban vénykötelesek. A Magyarországon forgalomban levő nem szteroid gyulladásgátlókat, hatóanyag szerint csoportosítva az innen letölthető táblázat tartalmazza (a táblázat nem tartalmazza azokat a szereket, amelyek elsősorban megfázásos tünetek enyhítésére alkalmazhatóak).

A leggyakrabban szedett, vény nélkül beszerezhető fájdalom-, láz- és gyulladáscsökkentő készítmények hatóanyaga lehet az:

  • acetilszalicilsav (pl. Aspirin)
  • ibuprofén (pl. Advil, Algoflex, Nurofen)
  • metamizol (pl. Algopyrin)

Az ismertebb, szintén gyakran alkalmazott, azonban már vényköteles nem szteroid gyulladáscsökkentő hatóanyagok közé tartozik:

  • diklofenák (Cataflam)
  • aceklofenák (Aflamin)
  • naproxén (Apranax)

Megjegyzendő, hogy diklofenak hatóanyagot kisebb mennyiségben tartalmazó készítmények már vény nélkül is elérhetőek (Cataflam Dolo, Flector Dolo, Voltaren Dolo).

A gyulladáscsökkentő gyógyszerek használatának széles körű elterjedését követően felismerték, hogy a COX-1 enzim a gyomor falának védelmében fontos szerepet játszó anyagok termelődéséért is felelős. Ezért ennek az enzimnek a gyógyszeres gátlása hosszú távon gyomor- és nyombélfekély kialakulásához vezethet. Emiatt fejlesztették ki a COX-2 enzimet szelektíven gátló gyulladáscsökkentő hatóanyagokat (pl. etirocoxib, parecoxib), amelyek nem „bántják a gyomrot”. A szelektív COX-2 gátló gyógyszerek alkalmazása során azonban egyéb súlyos mellékhatások léphetnek fel, így csak célzottan, szoros orvosi felügyelet mellett alkalmazhatóak.

Népszerű és biztonságosan alkalmazható fájdalom- és lázcsillapító hatóanyag a paracetamol, melynek hatásmechanizmusa azonban eltér a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekétől, és a gyulladás csökkentésére nem igazán alkalmas. A paracetamollal több cikkben foglalkoztunk.

A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek használata során is léphetnek fel mellékhatások, melyek főként hosszabb távú alkalmazáskor jelenthetnek veszélyt.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!