fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2024. június 25., kedd

A gyógyszerreklámok mellékhatásai

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

fájdalomcsillapító

A tévében is reklámozott, vény nélkül kapható gyógyszereket egyesek hajlamosak inkább gyógyhatással is rendelkező cukorkának tekinteni, mint komoly gyógyszernek. Tény, hogy a nagyon markáns hatással rendelkező szerek csak orvosi vény ellenében vásárolhatóak meg a patikákban, de tévedés lenne azt hinni, hogy amihez nem szükséges orvosi javaslat, az egyben veszélytelen is. Természetesen biztonságos, ha megfelelően alkalmazzák – de régi szabály, hogy amit el lehet hibázni, azt az emberek jó eséllyel el is rontják.

A helyzetet nem javítják a médiában látható-hallható gyógyszerreklámok. Ha ezekből indulunk ki, akkor azt gondolhatjuk, a helikopteres bevetés / szülői értekezlet / családi vacsora alatt ránk törő fejfájás esetén elegendő bekapni egy piros / zöld / kék kapszulát, és a fájdalom huss, elröppen. Természetesen ez így nem igaz. Nincs olyan vény nélküli fájdalomcsillapító, amely mindig, minden típusú fájdalmat azonnal megszüntetne, ráadásul nem is hatnak olyan gyorsan, mint azt a reklámok alapján gondolhatnánk (persze irreális lenne elvárni, hogy negyed óráig tartson a reklám, amíg végre hatni kezd a szer). A reklám nem hazudik, csak nem bontja ki a valóság minden részletét – de ez nem csak a gyógyszerhirdetésekre érvényes. Ugyanez a jelenség megfigyelhető az intimbetét-, bank- vagy mosóporreklámoknál: idealizált, leegyszerűsített helyzeteket mutatnak be, kedvet csinálnak a vásárláshoz.

Na, itt álljunk meg egy szóra. A gyógyszer ugyanis speciális áru, más szabályok érvényesek rá, mint az egyéb termékek reklámozására. A gyógyszerforgalmazás szabályairól szóló törvény például tiltja a vényköteles szerek reklámozását. Ennek van szakmai és (ki nem mondott) financiális oka is: egyrészt nem szerencsés, sőt káros lehet olyan, erős hatású szerek iránt érdeklődést generálni, amelyeket orvos írhat fel, s amelyek túlzott használata fokozott veszéllyel járhat; másrészt viszont az államkasszának is kifejezetten káros, ha az indokoltnál többet akarnak vásárolni az emberek támogatott árú gyógyszerekből. A vény nélkül kapható szereknél nincs ilyen tiltás, de ezekre is érvényesek bizonyos szabályok. Így például jogszabályi elvárás a gyógyszerreklámmal szemben, hogy

  • a gyógyszer rendeltetésszerű használatára ösztönözzön,
  • tartalmazza a gyógyszer rendeltetésszerű alkalmazásához szükséges tájékoztatást, figyelmeztető szöveget.

Ugyanakkor gyógyszerreklám nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely

  • a gyógyszer mellékhatások nélküli vagy biztos gyógyulást eredményező alkalmazhatóságának képzetét kelti,
  • betegség hatására bekövetkező állapotot, illetve a gyógyszer által az emberi szervezetre gyakorolt hatást a valóságtól eltérő módon mutat be.

A fentiek, és néhány egyéb szabály által körülhatárolt „játéktér” az, amelyen belül a gyógyszergyárak reklámozhatják termékeiket. És – megfelelően képzett marketinges szakemberek és jogászok csapatával – a rendelkezésre álló pályát igyekeznek úgy bejátszani, hogy a szabályok megsértése nélkül maximális eredményt érhessenek el. Ennek végeredménye kristályosodik ki a sokak által szidott, de valójában mindannyiunkra ható reklámokban. Megfelelnek-e ezek a rövidfilmek a jogszabályi előírásnak? Néhány ritka kivételtől igen: a reklámokban utalnak a gyógyszer indikációjára, és a végén mindig elhadarják a kötelező rövid tájékoztatót (akockázatokésmellékhatásoktekintetében…). Nem hangzik el egyetlen utalás sem a szakszerűtlen használatra, nem buzdítanak direkt, explicit módon a túladagolásra, nem beszél senki arról, hogy a gyógyszer biztos gyógyulást okoz, nem mutatják be a valóságtól eltérő módon a gyógyszer hatását. Vagy mégis? Lehet, hogy jogilag a reklámok kikezdhetetlenek, de hatásuk kétségtelenül túlmutat azon, amit a jogszabály korlátként megfogalmaz: az betegek egy részének az a benyomása, hogy a termék megvásárlása és fogyasztása egy csapásra megszünteti panaszát (mert ezt látja a képernyőn), szinte érzi, hogy a piros tabletta szétárad a testében (mert ezt látja a képernyőn), sőt, mintha az élete is boldogabbá, egyszerűbbé válna (mert ezt látja a képernyőn). Míg ugyanez a hatás egy jégkrém vagy autóreklám esetén nem jár veszéllyel, a gyógyszer egyszerű eladandó termékké degradálása veszélyes is lehet. Az obligát akockázatokról… szöveg ugyanis nem semlegesíti a reklám vásárlásra ösztönző hatását, és az indokolatlan gyógyszervásárlás és -szedés (szemben egy jégkrémmel) veszélyekkel is járhat.

Ez a veszély nem elméleti. Az USÁ-ban, amely (gyógyszerreklámozásban is) előttünk jár, egyes vény nélküli termékek komoly népegészségügyi problémát jelentenek. A leggyakrabban idézett példa a paracetamolé: ez a nagyon hatásos, megfelelően adagolva biztonságos fájdalom- és lázcsillapító az USÁ-ban évente több mint 50 000, jellemzően májkárosodással összefüggő gyógyszermérgezés (a betegek fele kórházban köt ki), és mintegy 500 haláleset közvetlen oka. Meglepő módon a jóval kisebb Egyesült Királyságban is hasonló a halálesetek száma, és ez annak hatására sem csökkent, hogy csökkentették az tabletták dobozonkénti számát (miért is csökkenne: bárki korlátlan számú dobozt vehet…). Ötletekből nincs hiány: „forradalmi újításként” az USÁ-ban a túladagolás veszélyeire felhívó figyelmeztetést tartalmazó gyógyszereskupakokkal próbálkoznak.

Pedig a túladagolást nem is olyan könnyű elérni: az ajánlott dózis sokszorosa esetén alakul ki a mérgezés. Ilyen adagban a paracetamol májkárosító hatású. Mivel túldozírozva a májban nem tud megfelelően lebomlani, mérgező vegyületté alakul, amely károsítja, elpusztítja a májsejteket. Ugyan van ellenszer a mérgezésre, de paracetamolmérgezésben a betegek sokszor tünetmentesek, vagy csak hányingerre panaszkodnak. Amikor már súlyosabb tünetek jelentkeznek, a beavatkozás elkésett: a májkárosodás akár visszafordíthatatlan is lehet.

Mi lehet az oka, hogy egyes országokban ilyen nagy mértékben túladagolnak egy (megfelelően szedve biztonságos) gyógyszerkészítményt? A válasz nem egyszerű, de a hazai adatokat szemlélve találhatunk (rész)magyarázatot. Bár Magyarországon a hatóanyag az 1960-as évek óta forgalomban van, felhasználása 1996, a médiában történő szabad reklámozás kezdetétől ugrott meg igazán. Az ezredfordulón évente 30-50 mérgezéses eset fordult elő, ez napjainkra évi 250-re nőtt – ami 10 millió potenciális fogyasztóra vetítve, a nyugati adatokkal összehasonlítva még nem is olyan vészes szám. A baj az, hogy ha a fogyasztói „tudatosság” (ez azt jelenti, hogy a beteg inkább saját döntés, mint a szakember tanácsa alapján választ) az USÁ-ban látható szintre fejlődik, akkor ebben a mutatóban akár be is érhetjük a  korlátlan lehetőségek hazáját. Ne legyenek illúzióink: látva azt, hogy már legalább 30 éve ugyanazokkal az ócska termékbemutatós trükkökkel verik át honfitársaink ezreit, irreális lenne azt feltételezni, hogy a gyógyszervásárlásban és -fogyasztásban tudatosabbak lennénk. Nem várható el a fogyasztótól (azaz elvárható lenne, elvileg), hogy megnézze a gyógyszerek tájékoztatóját, és biztos, ami biztos alapon ne vegyen be egyidejűleg 4 különböző nevű, de ugyanúgy paracetamolt tartalmazó szert.

Megoldás? Reálisan azonnali megoldás nincs, pontosabban ami lenne, az kivitelezhetetlen, ugyanis a vény nélküli szerekhez hozzászok(tat)ott lakosságot nem lehet megfosztani az egyre szabadabb hozzáférés lehetőségétől, és a gyógyszerreklámok betiltása körülbelül ugyanilyen utópiának számít (=gyógyszerlobbi, fogyasztói lobbi). A betegtől/vásárlótól némi, a gyógyszert kiadó szakembertől pedig a maximális odafigyelés mérsékelheti a nemkívánatos hatások, mérgezések kockázatát (persze csak akkor, ha a gyógyszert a beteg gyógyszertárban, és nem drogériában, benzinkúton, trafikban etc. vásárolja…).

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!