fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2024. június 24., hétfő

Miért ne legyen vegán a gyerek?

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

A zöldségek, gyümölcsök egészségesek – ezt már az óvodások is tudják. De vajon ebben az esetben is érvényes az, hogy jóból is megárt a sok? Ennek igazolására több példa említhető: a hüvelyesek (pl. bab, szója, csicseriborsó, lencse) nagyobb mennyiségben puffadást okoznak, ugyanis gátolják bizonyos emésztőenzimek működését. Cukorbetegeknek vigyázni kell a nagyobb cukortartalmú gyümölcsök fogyasztásával, mivel ezek túlzott fogyasztása emelheti a vércukorszintet (pl. banán, szilva, füge, szőlő). A nagy rosttartalmú növények fogyasztása pedig akár hasmenéshez is vezet – ha viszont nem fogyasztunk elég vizet, ugyanezek székrekedést okozhatnak.

Más a helyzet, ha az étrendből teljesen kizárjuk a nem növényi eredetű összetevőket. A szigorú vegán étrendet folytatók az állati eredetű táplálékokat teljesen mellőzik, kizárólag növényi eredetű élelmiszereket, ételeket fogyasztanak. Egy fokkal megengedőbbek a laktovegetáriánusok, akik húst nem, tejet és tejtermékeket viszont fogyasztanak. Az ovovegetáriánusok tojással egészítik ki a növényi étrendet. Az ovolakto-vegetáriánusok tejet és tojást is fogyasztanak. Még megengedőbbek a szemivegetáriánusok, akik a növényi étrend mellett tejterméket, tojást, valamint halat (vagy csirkehúst) is fogyasztanak.

A vegetáriánizmusnak számos oka lehet: az állatok védelmétől, a klímaváltozáson át egészen olyan prózai okokig, hogy valaki nem szereti a húst. Bár az emberi szervezet működése, beleértve a fogazatunkat, mindenevésre van optimalizálva, felnőttek esetén a szigorú vegán étrend is biztonsággal folytatható megfelelő odafigyeléssel. De mi a helyzet a gyerekeknél? Jó ötlet-e, ha a szülő, saját meggyőződése miatt egyoldalúan növényi étrendet „ír elő” a gyereknek?

Ami tény: minél inkább korlátozott a táplálkozás, annál nagyobb annak az esélye, hogy a gyermek szervezet nem kap meg minden szükséges tápanyagot az egészséges fejlődéshez. A tápanyagok egy része ugyanis a húsban, halban, tojásban, tejben és tejtermékekben található meg nagyobb mennyiségben vagy kizárólagosan (utóbbira példa a B12-vitamin), így ezeket minél nagyobb mértékben iktatjuk ki az étrendből, annál nagyobb az esélye a hiányállapot kialakulásának.

Szemivegetáriánus táplálkozás esetén a kockázat alacsony, de minél kizárólagosabb a növényi alapanyagok felhasználása, annál nagyobb eséllyel alakulnak ki a nemkívánatos következmények:

  • elégtelen energiafelvétel
  • elégtelen fehérjefelvétel
  • esszenciális zsírsavak hiánya
  • vas-, cink- és kalciumhiány
  • B6-, B12– és D-vitamin-hiány.

Az alacsony energiafelvétel csökkenő fizikai teljesítménnyel járhat, de mivel az agy energiaellátása is romlik, a tanulmányi eredmények is romolhatnak. A kalciumhiány szintén kedvezőtlen hatással van az izommunkára és a csontok fejlődésére. Az alacsony fehérjefelvétel az izmok fejlődésére lehet kedvezőtlen hatással. Az esszenciális zsírsavak hiánya számos élettani működést ront, még ha a következmények rövid távon nem is látványosak. A B-vitaminok és a cink hiánya az immunműködést rontja, a vashiány a vérszegénység révén a fizikai és szellemi teljesítményt.

Mindez felnőtteknél is érvényes, de a fejlődő szervezet számára fokozott károkkal járhat, ha az „építkezéshez” szükséges anyagok egy része nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben. A vegán táplálkozás „nem fáj”, de az optimális fejlődést hátráltathatja és bizonyos betegségek (pl. megfázás) gyakoriságát fokozhatja. Gyerekeknél ugyan nincsenek ilyen vizsgálati adatok, de felnőtteknél kimutatták: a vegánok többet hiányoznak a munkából betegség miatt, mint a húst is fogyasztók. A növényi alapanyagok előnyben részesítésével éppen egy olyan időszakban mérséklődik a fehérjefelvétel, amikor a test és izomtömeg növekedéséhez erre nagy szükség lenne. Lányoknál pedig a menstruációval elvesztett vas pótlásának forrásai apadnak el a vegánizmussal. Bizonyított, hogy a vegán étrend negatívan befolyásolhatja pszichomotoros fejlődést. Ez a B12-vitamin-hiánnyal függhet össze, amely szükséges az idegrendszer normális fejlődéséhez. A kétéves kor alatti vashiány negatív hatásai – például a mentális képességekre – az utólagos, külsőleges vaspótlással sem hozhatók helyre.

Természetesen a növények is tartalmaznak fehérjét és vasat. Az állati étrend fehérjetartalma viszont nagyobb, így a vegyes étrend esetén nagyobb eséllyel optimális a fehérjefelvétel, mint vegán étrendet folytatóknál, ráadásul az állati fehérjék nagyobb arányban tartalmaznak esszenciális (létfontosságú, a szervezetünk által elő nem állítható) aminosavakat. S bár vannak nagy vastartalmú növények, a húsban található vas (ún. hem-vas) jóval nagyobb arányban hasznosul. A vegetáriánusoknak mintegy kétszer annyi vasat kell elfogyasztaniuk, mint a mindenevőknek, hogy a felszívódott vas mennyisége azonos legyen. Ennek nemcsak az az oka, hogy a hem-vas jobban szívódik fel, hanem az is, hogy a növényekben vannak olyan vegyületek, amelyek tovább gátolják az amúgy sem nagyon jól felszívódó nem hem-vas felszívódását.

Gyermekeknél a növényi étrend kétségkívüli előnyei úgy érvényesíthetőek, ha törekszünk arra, hogy az étrendben jelentős(ebb) súlyt képviseljenek a zöldségek, gyümölcsök – például a gyorséttermi menük, péksütemények „rovására”. A túlságosan egyoldalúan növényi étrend ugyanakkor ebben az életkorban nem előnyös, a szigorú vegán étrend pedig egyenesen ellenjavallt. S bár a vegyes étrend egyes összetevői (vitaminok, vas stb.) étrend-kiegészítőkkel pótolhatóak, gyermekeknél az igazi megoldás a kiegyensúlyozott, vegyes étrend biztosítása. Ha ez bármilyen okból nem elérhető, feltétlenül dietetikus segítségét kell kérni az egészséges fejlődéshez szükséges étrend kialakításához.

Ez az írás a Gyermek az asztalnál című könyv alapján készült

Az írást lektorálta Antal Emese dietetikus és szociológus és
Schmidt Judit dietetikus

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!