Napjainkban a Föld lakosságának több mint 80%-a van kitéve éjszakai fényszennyezésnek, viszont az ebből eredő problémákra és azoknak az élő szervezetre, így az emberre is kifejtett negatív hatásaira csupán csak néhány éve fordítanak figyelmet.
A legtöbb élőlény, így az emlősök élettani folyamataira is jellemző egy 24 órás ún. cirkadián ritmus, amelyet egyrészt egy saját „belső időmérő” rendszer vezérel, de amelyre egyúttal számos külső tényező is hat. Az egyik legfontosabb külső stimulus az fény. Az éjszakai mesterséges fényforrásoknak való kitettség befolyásolhatja a tobozmirigy éjszakai melatoninszekrécióját, ezáltal közvetlenül hat a cirkadián ritmusra. Számos állatkísérletben kimutatták, hogy az éjszakai fényszennyezés felborítja a rovarok, madarak és az emlősök cirkadián ritmusát, amely korai egyedpusztuláshoz, hosszú távon pedig a biodiverzitás csökkenéséhez vezethet. A mesterséges éjszakai fény az anyagcsere-folyamatokra is hatással van. Mindez rámutat arra, hogy az állatvilág védelme nem merülhet ki a szilveszteri tűzijátékok elleni tiltakozásban – nehezen összemérhető, de például a lakóházak fölösleges éjszakai „díszkivilágításából” fakadó károk legalább ilyen súlyosak.
Az éjszakai műszakban dolgozók nagyobb mértékben vannak kitéve az éjszakai mesterséges fénynek, így náluk nagyobb a kockázata a cirkadián ritmusban bekövetkező zavar megjelenésének. Az elmúlt évtizedekben nagyban megváltoztak a lefekvési és az alvási szokások. A városi életmódot követők általában sokkal tovább maradnak fent, így sokkal nagyobb mértékben vannak kitéve a mesterséges fényforrásoknak és az ő esetükben ezért egyre jobban felborul az alvás-ébrenlét ritmus. Egyre a több bizonyíték arra, hogy összefüggés van az éjszakai fénynek való kitettség és a diabétesz kialakulása között.
Egy közel százezer személy bevonásával Kínában elvégzett széleskörű vizsgálat során azt találták, hogy a városi fényszennyezés zavart okozhat a szervezet vércukorszint-szabályozásában és növelheti a cukorbetegség kialakulásának a kockázatát. A leginkább fényszennyezett régiókban volt a legmagasabb a diabétesz kialakulásának a kockázata. A fényszennyezés összefüggésbe volt hozható megemelkedett vércukorszinttel, inzulinrezisztenciával és a diabétesz kialakulásának kockázatával.
Azoknál, akik a leginkább fényszennyezett helyeken élnek,
- a cukorbetegség kockázata 28%-kal,
- a magas éhomi vércukorszint rizikója 38%-kal,
- az étkezés utáni magas vércukorszint kockázata pedig 40%-kal volt magasabb azokhoz képest, akiknél minimális volt a fényszennyezés.
Bár az éjszakai mesterséges fénynek való kitettség és cukorbetegség kialakulása között nem mutatható ki annyira szoros összefüggés, mint más ismert hajlamosító tényező esetén (pl. elhízás, cukorfogyasztás), az egyre gyorsabb ütemű urbanizáció miatt ez a kockázat összességében egyre nagyobb. A Föld népességének 83%-a él mesterséges fénnyel szennyezett környezetben, pedig Európában pedig a lakosság 99%-a.
Mindebből az is következik, hogy tudatosan törekedni kell a hálószobai éjszakai fényszennyezés minimalizálására: nem elég, ha behúzzuk a függönyt, az is fontos, hogy a lakáson belüli fényforrások se zavarják álmunkat – és a normális cukoranyagcserét.
Ha nem szeretnénk, hogy a biológiai óránk összezavarodjon, kerüljük az éjszakai fényforrásokat! De mik is ezek?
- Elsősorban a TV-készülék. Aki megszokta, hogy tévézés közben alszik el, annak bizonyára nehéz lemondania erről, de megéri.
- Kütyük villódzó kék fényei – számítógép, klaviatúra, monitor, telefon, hangfal, töltők… A legjobb, ha nem hagyunk bekapcsolva semmit, amíg alszunk, de ha ez elkerülhetetlen, ne a hálószobánkban világítsanak. Ha ez sem lehetséges, jöhet a faék egyszerűségű megoldás: takarjuk le a villogó dobozokat, vagy ragasszuk le a lámpácskájukat!
A cikket lektorálta: dr. Csupor Dezső
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 2017-ben végeztem orvosi biológusként. Már hallgatóként a figyelmem a növények kémiája és hatóanyagaik vizsgálata fele irányult. Jelenleg doktorandusz hallgatóként a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetében folytatok gyógynövényekkel kapcsolatos kutatómunkát, ahol elsősorban ezek hatóanyagainak az izolációja és a vegyületek hatásainak a vizsgálata a fő feladatom. A kutatómunkában mindig is az új ismereteknek a megszerzése, az ismeretlen felfedezése az, amit motivált. Fontosnak tartom azt, hogy az emberek megfelelően legyenek tájékoztatva a legújabb tudományos eredményekről, naprakész és hiteles információkhoz jussanak hozzá gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban – hiszen ez is alapja annak, hogy akár betegségek megelőzésével, akár egészségünk megőrzésével kapcsolatban helyes döntéseket tudjunk hozni.
