fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2021. december 8., szerda

Nem muszáj maszkot viselni, ha vállaljuk a következményeket

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetemen gyógyszerész- és orvostanhallgatókat oktat, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

A maszkviselés a koronavírus-járvány kellemetlen velejárója. Teljesen természetes, hogy senki sem szeret maszkot hordani – de ettől még érdemes lehet. Ma már nincs komolyan vehető hatóság, szervezet, aki ne támogatná a maszkviselést, mint a megelőzés fontos eszközét, de a járvány kezdetén ez másként volt. Még az Egészségügyi Világszervezet sem ajánlotta a maszk használatát a járvány kezdetén – ennek a következményei ma is nyögjük. Sokan ugyanis nem értették meg, hogy az állásfoglalás valószínűleg azért született, hogy a kezdeti maszkínséges időkben legalább az egészségügyi dolgozóknak biztosan jusson védőeszköz. Nem értették meg, mert a WHO nem magyarázta el – azóta sem. Ez viszont máig tartó bizonytalanságot, bizalmatlanságot szült.

Ami tény: a maszk csökkeni a fertőzés és fertőződés kockázatát. 100%-os védelmet nem ad, “csak” jelentős kockázatcsökkentést. Mivel 100%-os védelem egyébként sincs, minden eszközt meg kell ragadni, ami a vírus terjedését korlátozza.

Magyarországon a védekezés elsődleges eszköze a védőoltás – hallhatjuk a hivatalos kommunikációból. Ez nagyon helyes, mert valóban a védőoltások hozhatják el a világjárvány végét. Csakhogy van itt egy kis gond: nem elég nagy az oltakozási kedv (gyönyörű kifejezés!). 2021 tavaszán Magyarország élen járt az oltakozásban, mivel a kormány mindent megtett azért, hogy bőséggel álljon rendelkezésre oltóanyag. Aztán amikor a globális oltóanyaghiány megoldódott, kiderült: a lakosság viszont nem jár élen az oltakozásban. Van valamiféle üvegplafon, amit valószínűleg nem lépünk át, legalábbis ha nem történik csoda. Úgy tűnik, a beoltottak aránya nem nagyon megy 60% fölé. Az utóbbi időben az első vagy második oltásban részesülők száma alig változik, az oltóanyag javarészt csak a harmadik oltások miatt fogy. A lenti ábrán jól látható: oltás van bőven…

Nagyon messzire vezetne, ha a jelentős oltásellenesség okait próbálnánk megfejteni. Az tudáshiány és a bizalmatlanság a vezető okok közé tartoznak, az azonban biztos: senkit nem akadályoz meg semmilyen erő, törvény, hatóság, hogy ismereteit tágítsa, megfelelő forrásból tájékozódjon. Szomorú kimondani: a megtorpanó oltakozási kedv oka leginkább bennünk, a lakosságban keresendő.

Ez már veszett fejsze nyele, hacsak nem fanyalodnak olyan kétes eszközök alkalmazására, mint a Covid-lottó, vagy a kvázi-kötelező oltás bevezetése. Jobb lenne, ha a józan ész segítene az arányok javulásában. Vannak országok, ahol ez sikerül: példát vehetnénk Portugáliáról, ahol az átoltottsági arány a 90%-ot közelíti. A most alkalmazott kommunikációs stratégiával nem lehet tovább növelni az oltakozási kedvet, ha javulást szeretnénk, változtatni kellene.

De amíg ez nem következik be, oltottak és nem oltottak is sokat tehetnek azért, hogy ne ismétlődjenek meg a tavaly őszi események. Talán még emlékszünk (bár az emberi emlékezet híresen rövid): lezárások, bezárások, távgyógyítás, online oktatás, kijárási tilalom, ésatöbbi. És ami sokak számára nem felfogható (egész addig, amíg a környezetüket érinti): minél kevésbé tartjuk be a józan ész által diktált elővigyázatossági intézkedéseket, például a maszkviselést, annál többen halnak meg.

Kinek kell ez? Ha nem teszünk semmit, fennáll a veszélye, hogy ha nem is a tavaly tapasztalt mértékben, de kellemetlenebbé válnak a hétköznapok. Nem lenne célszerű egy kisebbik rosszal elkerülni a nagyobbik rosszat? Felvenni a maszkot azért, hogy lassuljon a vírus terjedése és ne következzen be az, amit tavalyról már ismerünk?

A maszkviselés elleni érvek között nincs olyan, amit komolyan lehetne venni. Bár korábban voltak, akik arról posztoltak hogy a maszk miatt csökken a vér oxigéntartalma, többszörösen igazolták, hogy ez nem igaz. Ettől még persze kényelmetlen maszkot viselni, ez nem vitás.

És mivel kényelmetlen, és a lakosság egy része nem szereti, nem lenne túl népszerű elrendelni a kötelező maszkviselést – erre mindeddig nem is került sor. Bizonyos helyeken (egészségügyi intézmények, egyes egyetemek) kötelező a maszk, az általános beltéri kötelezettség visszaállításáról még nincs szó. Ugyanakkor semmi nem tiltja, hogy felvegyük a maszkot, és ha igyekszünk tanulni a múltból, érdemes is felvenni, ha beltérben tömegben tartózkodunk.

A tavalyi és idei esetszámokból ugyanis az látható, hogy szeptembertől október közepéig hasonlóan alakult az új fertőzöttek száma. Bár a fertőzöttek zöme az oltatlanok közül kerül ki, a mintegy 4 000 000 oltatlan elég nagy tömeget képvisel ahhoz, hogy “szépen” terjedni tudjon a vírus. Ezért ha semmi nem történik, várható, hogy november közepére újra elérjük azt a kritikus helyzetet, hogy a kórházak túlterheltsége és a növekvő betegszámból adódó egyéb problémák miatt előbb-utóbb bevezetik a kötelező maszkviselést (és még ki tudja, milyen szigorításokat).

Egyelőre nem lehetünk optimisták, ugyanis az önkéntes maszkviselők elenyésző kisebbséget képviselnek. Ha egy zsúfolt piacon, bevásárlóközpontban van néhány “csodabogár”, aki maszkot visel, az legfeljebb az ő egészségüket védi, de a járványügyi folyamatokat nem befolyásolja érdemben.

Az összefüggések megértése, a következtetések levonása mindenki számára nyitott lehetőség. A szabad döntés alapja lehet a józan ész is, nemcsak a vélt vagy valós szabadságjogok védelme.

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz - most ingyenes kiszállítással!

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!

error: A tartalmat szerzői jog védi, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha szeretnéd átvenni írásunkat.