fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2021. október 19., kedd

Oltatni vagy nem oltatni? – ez itt a kérdés, kismamák…

Tudtad?

dr. Tóth Barbara
Gyógynövénykutató gyógyszerész, egészségügyi szakfordító-tolmács. Főbb kutatási területe a gyógynövények hatásosságának, biztonságosságának és tartalomanyagainak vizsgálata. Évek óta részt vesz gyógyszerész- és orvostanhallgatók egyetemi oktatásában és egészségügyi szakemberek továbbképzésében. Több fórumon és módon is közreműködik a nagyközönség hiteles és szakszerű tájékoztatásában, az érdeklődők számára elérhetővé és megérthetővé téve a legfrissebb tudományos eredményeket.

védőoltás

Magyarországon is lehetőség van az úgynevezett mRNS-alapú koronavírus-elleni vakcinák beadására várandós és szoptató anyák számára. Bár hazánkban már hónapok óta tart ezen csoportok oltása, sokan inkább kivárnak. A harmadik hullám elvonultával reménykedtünk abban, hogy a járvány nem tér vissza. Most, a negyedik hullám beköszöntével bizakodunk, hogy nem éri a társadalmunkat olyan mértékű veszteség, mint az előző hullámban. A bizakodásnál azonban többet tehetünk azzal, ha minél szélesebb átoltottságot érünk el. Teljesen érthető a terhesek és szoptató anyák félelme az oltástól, hiszen ők nemcsak saját, de magzatuk és gyermekük egészségéért is aggódnak. Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a legfrissebb tudományos eredményeket, amelyek a mRNS-alapú oltóanyagokkal kapcsolatban rendelkezésre állnak.

A várandósság olyan időszak, amely során az immunrendszer működése megváltozik az egyébként megszokotthoz képest. Régóta ismert, hogy a terhesekre az influenzavírus is sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint a nem terhesekre. A koronavírusjárvány során végzett vizsgálatok pedig igazolták, hogy a várandós nőknél nagyobb eséllyel alakul ki súlyos lefolyású, intenzív ellátást, gépi lélegeztetést igénylő, vagy akár halállal végződő koronavírusfertőzés, mint az azonos életkorú, de nem terhes nők esetében. A terhesség mellett meglévő krónikus betegségek (pl. terhességi cukorbetegség, elhízás) még inkább növelik a súlyos kórlefolyás valószínűségét. A koronavírusfertőzés a magzatra is veszélyes, bár a vírus közvetlenül ritkán jut át a méhlepényen, a fertőzés megnöveli a koraszülés és a halvaszületés kockázatát. A fertőzés hatására a vírus ellen termelt ellenanyagok, úgynevezett antitestek képesek átjutni a méhlepényen keresztül és az anyatejbe is kiválasztódnak, így az anyai fertőzés később védelmet nyújthat a csecsemő számára. Mára már vizsgálatokkal is alátámasztották, hogy a védettséget kevésbé veszélyes módon is meg lehet szerezni. Több tanulmány is foglalkozik a terhesség és szoptatás alatti oltás hatásosságával, biztonságosságával, valamint magzatra és csecsemőre gyakorolt hatásaival.

Egy, júniusban megjelent közleményben arról számolnak be, hogy a terhesség és szoptatás alatt kapott mRNS-típusú oltóanyagok (Pfizer/BioNTech, Moderna) hatására termelődött antitestek átjutnak mind a méhlepénybe, mind pedig az anyatejbe. Az oltóanyagok alkalmazását követően széleskörű (sejthez kötött és nem sejthez kötött) immunválasz alakult ki mind a terhes, mind a szoptató anyákban. A vizsgálat során megerősítést nyert az a korábban is megfigyelt jelenség, hogy az oltást követően magasabb ellenanyagszint alakult ki, mint ami a fertőzésen átesetteknél volt mérhető.

Egy közleményben szoptató édesanyák oltásra adott válaszreakcióját tették közzé. Az Izraelben végzett vizsgálatba 84 anyát vontak be, akik a Pfizer/BioNTech oltás mindkét dózisát – az egyes oltások között 21 nap eltéréssel – megkapták. Az első oltást követően a vírus ellen termelt IgA antitestek szintje gyorsan emelkedett; a 2. héten az anyatej minták 61,8%-a volt pozitív, majd ez az arány a 4. héten (egy héttel a 2. oltás után) 86,1%-ra nőtt. A 6. héten még a tejminták 65,7%-a mutatott IgA pozitivitást. Az IgG ellenanyag szintek csak az első oltás után 4 héttel, a második oltás után 1 héttel kezdtek növekedni. Az első oltást követő 4. héten a minták 91,7%-a volt pozitív, ami az 5.-6. hétre 97%-ra emelkedett. Mindkét típusú (IgA és IgG) antitest erős vírussemlegesítő hatást mutatott. Az oltást követő mellékhatások (pl. helyi fájdalom, fáradtság, láz) az első oltást követően 47 fő (55,9%), a második után 52 fő (61,9%) esetében jelentkeztek. Súlyos mellékhatás egy anyánál vagy csecsemőnél sem alakult ki. Négy csecsemőnél jelentkezett láz, az anyai oltást követő 7., 12., 15. és 20. napon. A csecsemőknek a láz mellett egyéb felsőlégúti tüneteik (pl. köhögés) is voltak, amelyek egy esetet kivéve nem igényeltek gyógyszeres kezelést. A vizsgálat megerősíti azokat a korábbi kutatási eredményeket, amelyek során az anyai koronavírusfertőzés után szintén antitestek jelentek meg az anyatejben. Az mRNS vakcinák alkalmazása tehát nemcsak az anyát, hanem vélhetően az anyatejjel táplált csecsemőt is védheti a koronavírus-fertőzéstől.

Más vizsgálatok során megfigyelték, hogy az IgA ellenanyagszint azon anyák anyatejében is magas volt, akik még terhesen kapták meg az oltást. Ez a fenti eredményekkel egybecseng, hiszen ebben a vizsgálatban is nagyjából 3-4 hét után érte el a maximumát az IgA anitestszintje.

A rendelkezésre álló adatok alapján, több mint 35 000 várandós adatainak elemzése alapján elmondható, hogy az mRNS-alapú koronavíruselleni oltás (Pfizer/BioNTech, Moderna) nem okoz gyakrabban mellékhatásokat várandósok körében, mint nem terhesek esetén.

Az oltóanyagok biztonságosságát folyamatosan vizsgálják és értékelik, mind a gyártó, mind a tudományos közösség, mind pedig a hatóság. A jelenlegi ismereteink alapján a koronavírus-fertőzés jelentős kockázatot jelent az egyébként egészséges várandósokra, és a súlyos, életveszélyes szövődmények megelőzhetők, ha a várandósok számára is alkalmazható vakcinákkal őket is beoltják. Az oltóanyagok nemcsak az anyát, de a magzatot és valószínűleg a szoptatott csecsemőt is védik.

Bár a hazai adatok alapján a lakosság több mint 60%-a már két oltást is kapott, ez nem elegendő a nyájimmunitás kialakításához. A jelenleg folyó kutatások alapján elmondható az is, hogy a Pfizer/BioNTech oltóanyaga az első oltást követően körülbelül 50%-al csökkentette fertőzés relatív kockázatát és a csökkenés az oltást követő 18. naptól vált megfigyelhetővé. Az Egyesült-Királyságban dominánssá vált és hazánkban is megjelent delta variáns (indiai mutáns, B.1.617.2) ellen az angliai tapasztalatok alapján a Pfizer/BioNTech oltás egyetlen adagja két héttel az oltás után csak 33%-os hatásosságot mutatott. A második oltás után két héttel azonban ez az arány jelentősen 88%-ra nőtt. Jelenleg a 12. és a 36. terhességi hét között vehető fel hazánkban az oltás Pfizer/BioNTech vagy a Moderna oltóanyaga, és a fenti adatok alapján, a lehetőségeknek megfelelően érdemes mindkét oltást felvenni.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz - most ingyenes kiszállítással!

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!

error: A tartalmat szerzői jog védi, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha szeretnéd átvenni írásunkat.