[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Mekkora a veszélye a koronavírussal való újrafertőződésnek?

Több esetleírás szól arról, hogy korábban COVID-on átesett és felgyógyult betegek újrafertőződtek a vírussal. Kérdéses, hogy ezekben az esetekben valóban újrafertőződésről van-e szó, de legalább ilyen fontos az is, hogy ha újra elkaphatjuk a betegséget, ez mennyire gyakori?

Az “újrafertőződés” az esetek egy részében nem valódi reinfekció, hanem valójában egy tartósan fennálló fertőzés. Ma már ismert, hogy a betegek egy része akár hónapokon át is hordozhatja a vírust a felgyógyulás után. A vírus kimutatására használt PCR-tesztek néha hamis negatív eredményt adnak (bár a vírus ott van a beteg szervezetében, a tesz nem mutatja ki), így előfordulhat hogy a tartós vírushordozót tévesen minősítik vírusmentesnek. Ha az állapota később romlik (vagy más okból újra tesztelik), és egy következő vizsgálatnál a PCR-teszt ismét pozitív lesz, az illetőt (tévesen) újrafertőzöttnek tekinthetik.

Ma még nem teljesen világos, hogy miért és hogyan marad hosszasan vírushordozó a betegek egy része, és az sem tudott, hogy ők milyen arányt képviselnek a betegek között. Konkrét adatok híján, a szakirodalmi jelentések alapján csak feltételezhető, hogy ez egy ritka jelenség. Az viszont ismert, hogy a székletből a vírus általában hosszabb ideig kimutatható, mint a légúti váladékból, erre alapozva feltételezik, hogy az emésztőrendszerben lehet az a “raktár”, amelyben a vírus a tünetek megszűnése után is tárolódik. Elméletileg az is előfordulhat, hogy a fertőzés azért lángol fel, mert a vírusellenes kezelést túlságosan korán fejezik be.

Az is előfordulhat, hogy az “újrafertőződés” valójában nem a vírus újbóli megjelenése, hanem a (szaporodásképtelen) vírus örökítőanyagdarabjai kimutatásának eredménye. Ezek az ún. hamis pozitív eredmények, amelyek szintén előfordulhatnak a PCR-teszteknél.

Valódi újrafertőződés is bekövetkezhet. Erről azonban csak akkor beszélhetünk, ha a vírus genetikai vizsgálatával igazolható, hogy az első és második fertőzést okozó vírus örökítőanyag némileg eltér. Az ilyen esetekről beszámoló híreknek a súlya a sajtóban többszörösére nő, ugyanakkor az újrafertőződés valós gyakoriságáról nincsenek megbízható adatok. A tényeknél maradva: ilyen esetek előfordultak, de világszerte mindössze néhány (Európában egyetlen) esetről tudunk.

Forrás:
Falahi S. és mtsai: COVID-19 re-infection: prolonged shedding or true reinfection

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]