[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A keserű, vagy sevillai narancs (Citrus aurantium) egy citrusféle, mely valószínűleg Délkelet-Ázsiából származik, de mára már megtalálható Európában, Afrikában és Dél-Amerikában is. Ovális alakú gyümölcsének érett állapotban kifejezetten vastag, rücskös héja van, mely a nevéhez hűen igen keserű.
Bár nálunk nem nevezhető elterjedtnek, a keserű narancsot a világ számos részén felhasználják bizonyos ételek elkészítéséhez. Mivel nagyon keserű, nyersen nem igazán fogyasztható, de magas pektintartalma miatt előszeretettel készítenek belőle lekvárt. Illóolaját felhasználják ízesítésre, többek között a híres Grand Marnier narancslikőrben is, levét pedig halak, vagy húsok pácolásához. Bizonyos régiókban a gyümölcs levét az ecethez hasonlóan alkalmazzák, például salátaöntet részeként.
A keserű narancs héja fontos ipari alapanyag: ebben számos, biológiai hatásokkal bíró vegyület található. A narancshéj kivonatát leggyakrabban fogyást ígérő készítmények előállítására használnak.
Mi van a héjban?
A keserű narancs egyes hatóanyagait már több évtizede ajánlják a testsúlysúly csökkentésére, teljesítményfokozásra, bőrápolásra, étvágycsökkentésre és a kognitív funkciók javítására. A még éretlen narancshéjból nyert kivonat fő összetevője a p-szinefrin, mely szerkezetileg nagyon közel áll az évtizedeken át széles körben legálisan, ma pedig jellemzően illegálisan alkalmazott, anyagcserét fokozó hatású efedrinhez. Az efedrin alkalmazását vérnyomás- és szívfrekvencia-emelő hatása miatt korlátozták (ma már csak néhány vényköteles gyógyszer összetevője), mivel fokozta a szívinfarktus és agyvérzés kialakulásának kockázatát.
Mivel a p-szinefrin az efedrin mellett szerkezetileg nagyon hasonlít a szervezetben termelődő stresszhormonokhoz (adrenalin, noradrenalin), így ennek a vegyületnek, illetve a vegyületet nagy koncentrációban tartalmazó keserűnarancs-kivonatnak a biztonságossága is megkérdőjeleződött az utóbbi időben. Ennek ellentmondanak azok a vizsgálatok, melyekben különböző mennyiségű p-szinefrint (10-80 mg/nap) tartalmazó keserűnarancs-kivonatokat adagolva egészséges önkénteseknél nem figyeltek meg vérnyomás- és szívritmusváltozást.
A p-szinefrin, bár kisebb mennyiségben megtalálható más citrusfélék, például a mandarin és a klementin gyümölcsében és levében is. Bizonyos esetekben a citrusfélék gyümölcsének présleve akár 100-160 mg szinefrint is tartalmazhat literenként.
Tényleg fogyaszt?
A narancshéj és egyéb citrusfélék héja esetében felmerült a kérdés, hogy vajon valóban elősegíthetik-e a fogyást? Számos állatkísérletes és humán vizsgálatot folytattak a kivonattal, illetve a kivonatot egyedüliként, vagy más összetevőkkel kombinálva tartalmazó étrend-kiegészítőkkel, azonban a fogyás elősegítésére kifejtett hatásosságukat nem sikerült minden kétség nélkül bizonyítani, illetve az esetleges hatásért felelős vegyületeket azonosítani. A p-szinefrinnel vagy a keserű narancs kivonattal egyébként eddig végzett vizsgálatok során megállapították, hogy enyhe mértékben fokozódik a zsírok lebontása, az energiafelhasználás és némileg csökken az étvágy – ezek mind hozzájárulhatnak a fogyáshoz. Ezek a vizsgálatok azonban tudományos szemmel nézve nem tekinthetőek bizonyító erejűnek, mivel sem a kialakításuk, sem pedig a bevont önkéntesek alacsony száma nem felel meg a téma komolysága miatt elvárható szintnek. Emellett, az említett enyhe hatásokat csak kifejezetten magas dózisnál figyelték meg, melyek használata a mellékhatások veszélye miatt nem ajánlott.
A narancshéjban található p-szinefrinnel végzett további, szintén kis létszámú vizsgálat szerint a vegyület enyhén fokozta a sportteljesítményt és az állóképességet. Ezen kívül a keserű narancsnak tulajdonított számos gyógyhatás egyike sincs alátámasztva.
Milyen dózisban biztonságos a fogyasztása?
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el. Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.
