Ecet és koleszterin – mi az összefüggés?

Az almaecet hazánkban is a népszerű fogyasztószerek közé tartozik. Bár hatásossága nem igazolt, sokak szerint hatásos – igaz, a saját tapasztalaton alapuló megfigyeléseket ebben az esetben különös óvatossággal kell kezelni, hiszen aki fogyni akar, az feltehetőleg az ecet mellett az étrendjére is figyel, vagy éppenséggel többet is mozog. Ilyen esetben nehéz felmérni, mi az, ami valójában az ecetnek köszönhető.

Ráadásul az ecetfogyasztásnak a feltételezett kedvező hatáson túl kellemetlen következményei is lehetnek. A rendszeres ecetivás károsíthatja a fogzománcot, a túlzott savbevitel irritálhatja a gyomornyálkahártyát, valamint a csontritkulást is gyorsíthatja. Merthogy az ecet (legyen almaecet vagy borecet) a víz mellett legnagyobb mennyiségben (5-10%-ban) ecetsavat tartalmaz. A vízen és az ecetsavon kívül egyéb növényi savakat és számos különféle növényi vegyületet tartalmaz. A legnagyobb figyelem az ecetsavra irányul, ugyanis az említett kellemetlen hatások ehhez kapcsolódnak (a 20%-os ecetesszencia fogyasztása épp a magas savtartalom miatt kifejezetten veszélyes és tilos).

De korántsem biztos, hogy az ecet fogyasztó hatása (ha létezik), az ecetsavtartalommal függ össze – legalábbis erre utalnak egy nemrég közzétett vizsgálat eredményei, amelyben a modenai balzsamecet, a Shanxi ecet és vízzel hígított ecetsav hatásait vizsgálták állatokon.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.