[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

A kisgyermekeket sokszor örökmozgónak látjuk, kifogyhatatlan energiával. És valóban: a rendszeres testmozgásnak csupa kedvező hatása van már gyermekkorban is.

Skóciai iskolákban 2012-ben vezették be a „Napi 1 mérföld” programot, amelynek részeként a programban résztvevő iskolák tanulói naponta kb. 15 percet töltenek sétálással, kocogással vagy futással, mialatt kb. 1 mérföldet (ami nagyjából 1600 méter) tesznek meg az iskola udvarán vagy futópályáján. A program előnye, hogy könnyen kivitelezhető és nem kell hozzá külön átöltözni, mint a testnevelésórához, ezért könnyen beépíthető a napi iskolai rutinba. A rendszeres mozgás nemcsak az egész napos ülés monotóniáját töri meg, de a diákok egészségére is nagyon kedvező hatással van.

A gyermekeknek sok mozgásra van szükségük és a mozgásszegény életmód különösen káros lehet számukra. A testmozgás egészségre gyakorolt kedvező hatásait azonban viszonylag kevés vizsgálat tanulmányozta körükben. A „Napi 1 mérföld” program jó lehetőséget biztosított a kutatóknak, hogy a rendszeres testmozgás kedvező hatásait felmérje. Egy vizsgált során két olyan általános iskola tanulóinak az egészségét hasonlították össze, amelyek közül az egyik iskola részt vett a „Napi 1 mérföld” kezdeményezésben, a másik nem. Az eredmények alapján a programban részt vevő diákok több időt töltöttek mozgással, és kevesebbet ültek, mint azok a tanulók, akiknek az iskolája nem csatlakozott a kezdeményezéshez. Emellett a fittségüket felmérő fizikai teszteken is jobban teljesítettek és a testzsírszázalékuk is csökkent. A változások 3 hónap után nem voltak hatalmas mértékűek, de már egészen kis lépésekkel is sokat lehet tenni az egészség megőrzéséért. Az elhízás sem egyik napról a másikra alakul ki, hanem egyik kilóról a másikra kezdenek szaporodni a felesleges zsírpárnák. A skóciai eredmények sikerén felbuzdulva a programot más országokban is átvették.

A rendszeres testmozgásnak nemcsak a testi, hanem a mentális egészségre is kiemelkedő hatása van. A folyamatos ülés, akár a képernyő előtt, akár az iskolapadban, a hangulatra is kedvezőtlen hatással van. Az inaktivitás következtében leült hangulat azonban már egészen kis mozgással is visszafordítható. A gyermekeket nem nyugton ülésre, hanem a több mozgásra kellene sarkallnunk. Kutatások alapján ugyanis különösen kedvezőtlen, hogy a gyermekek az életkor előrehaladtával mind több időt töltenek egyhelyben ülve. Ülnek az iskolában, a számítógépes játékok előtt és a telefonjukat nyomkodva. De nemcsak az inaktív életmód miatt kialakuló túlsúly és az abból fakadó betegségek fenyegetik a gyermekek egészségét, hanem a mentális egyensúlyuk is könnyebben felborul azoknak, akik túl sokat ülnek és csak nagyon keveset vagy egyáltalán nem mozognak. A kevés fizikai aktivitást végző gyermekeknél sokkal nagyobb eséllyel fordul elő a depresszió valamely tünete, mint aktívabb társaiknál. Kutatások alapján a fiatal tinédzserkorban végzett napi 60 perces testmozgás 10%-kal csökkenti a fiatal felnőttkori depresszió kialakulását.

Bár a gyermekkori mozgásszegény életmód egyre gyakoribb probléma, meglehetősen kevés vizsgálat foglalkozik a testmozgás mentális egészségre gyakorolt hatásával. A körükben végzett kutatások is megerősítik azt, hogy a gyermekkori depresszió növekvő előfordulása összefügghet az egyre csökkenő fizikai aktivitással.

Egy 4257 tinédzser bevonásával végzett vizsgálat során a bevont gyermekek fizikai aktivitását és mentális egészségét is folyamatosan nyomon követték 6 éven keresztül. A vizsgálatba 12, 14 és 16 éves korú fiatalokat vontak be. A mozgás felméréséhez a tinédzserek aktivitásmérőt viseltek, amely megbízhatóbb adatokkal szolgáltatott, mint az önbevallás. A vizsgálat során a fizikai aktivitás korcsoportról korcsoportra egyre csökkent és a serdülők az életkor előrehaladtával egyre több időt töltöttek üléssel. Az eredmények alapján minden újabb üléssel töltött óra 10%-kal növelte a depresszió mértékét. A depresszió tüneteinek értékeléséhez a klinikai gyakorlatban is használt kérdőíveket használtak, ezeken az egyre növekvő pontszám, egyre nagyobb mértékű lehangoltságot jelentett. Azok a gyermekek, aki mindhárom életszakaszban inaktívok voltak, 28%-kal magasabb értéket értek el a depresszióskálán, mint azok, akik rendszeresen mozogtak.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]