fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2021. július 24., szombat

Kinek van szüksége a harmadik Covid-oltásra?

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetemen gyógyszerész- és orvostanhallgatókat oktat, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

védőoltás

A SARS-CoV-2 koronavírussal szembeni küzdelem leghatékonyabb eszközei a védőoltások. Ha a beoltottak arányát nézzük, Magyarország Európában a leginkább védett országok között található: az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint felnőtt lakosság 68,2%-a kapott legalább 1 oltást, 63,7%-uknak pedig már két vakcinát adtak be.

A maximális védettséghez (a Janssen védőoltását leszámítva) a legtöbb gyártó és hatóság két vakcina beadását javasolja. Két oltás segít megelőzni a fertőzést, és azoknál, akik mégis megfertőződnek, csökkenti a súlyos betegség kialakulásának kockázatát és a vírus továbbadásának esélyét.

Egyre több ország (pl. az Egyesült Királyság, Izrael, és legújabban Magyarország) dönt úgy, hogy egy harmadik oltás beadására is lehetőséget adnak. A harmadik adag beadása mellett szóló két fő érv az, hogy az első két oltás hatékonysága idővel csökken, valamint a harmadik vakcina segíthet az új vírusváltozatok, például a delta-variáns terjedésének lassításában.

Számos tanulmányban vizsgálták, vizsgálják a COVID-19 elleni immunitás tartósságát, és eredmények összességében biztatóak. A vizsgálatokban a védettséget a sejtes immunitás és az antitestszint mérésével határozzák meg. Az immunitásban a fehérvérsejteknek (limfocitáknak) fontos szerepe van. A limfocitáknak két fő típusa van: a B-sejtek antitesteket termelnek, a T-sejtek pedig segíthetik a B-sejtes választ vagy közvetlenül elpusztíthatják a COVID-19 vírust.

Az antitestek fontos szerepet játszanak a vírusok szervezet sejtjeibe való bejutásának megakadályozásában. Oltást vagy lezajlott koronavírus-fertőzést követően a legtöbb embernél legalább hét hónapig kimutatható a magas antitestszint. Egyeseknél azonban az antitestek szintje meglehetősen alacsony, vagy a fertőzést/védőoltást követően gyorsan csökken. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ők teljesen védtelek, bár tény: a sejtes immunitás és az antitestszint között szoros összefüggés van.

Pontosabb képet kaphatunk a védettségről, ha a sejtes immunitást is megvizsgáljuk. Egy nemrégiben közzétett előzetes tanulmány szerint a Covid-19 elleni T-sejtes védettség hat hónappal a fertőzés után is kimutatható. Hasonlóképpen, a memória B-sejteket – ezek segítenek a gyors immunválasz kialakításában, ha újra kilakul a koronavírus-fertőzés – olyanoknál is kimutatták, akiknek antitestszintje már annyira lecsökkent, hogy nem volt kimutatható. Ez arra utal, hogy még ha az antitestek szintje idővel csökken is, a betegségen átesettek szervezet képes gyorsan mozgósítani az immunrendszert a fertőzés leküzdésére.

Időskorban a betegség vagy vakcina utáni védettség egyaránt mérsékeltebb lehet, vagy gyorsabban megszűnhet. Bár nincsenek pontos, nagy populáción nyert adatok arról, hogy melyik vakcina esetén melyik korcsoportban mennyivel gyorsabb a védettség „lecsengése” az időseknél, mint fiataloknál, az immunrendszer működését tekintve ez a jelenség nem lenne meglepő. Magyarországon mindez azért különösen érdekes, mert a tavaszi oltási kampány során az időskorúak körében gyakran alkalmaztak Sinopharm védőoltást, és a betegek által utólag elvégzett gyorstesztekkel gyakran nem volt kimutatható ellenanyag. A Semmelweis Egyetemen mindezt tudományos módszerekkel is vizsgálták: 1195 olyan embernél végeztek ismételt ellenanyag-tesztet, akinél korábban más vizsgálatokkal (jellemzően gyorstesztekkel) nem találtak antitesteket. A validált módszerekkel végzett mérés során 88 százalékban határérték feletti ellenanyagszintet mértek. A Szputnyik vakcina esetén 100%, AstraZeneca, a Pfizer oltóanyagnál 97%, a Modernánál 94%, a Sinopharmnál pedig 84% volt a határérték feletti antitestkoncentrációval rendelkezők aránya. A Sinopharmnál azoknak, akiknek korábban negatív tesztjük volt, 60 év alatt 93%-ban, míg az ennél idősebbel 82 százalékánál lett pozitív az ismételt antitestvizsgálat eredménye.

A racionalitás amellett szól, hogy ha elkezdődik a harmadik „emlékeztető” oltások beadása, ez az időskorúak esetén a legindokoltabb. És ezt mutatják a számok is: a Sinopharmnál az idősebb korosztálynál alacsonyabb a védettek aránya. A Sinopharm vakcinával oltott időskorúaknak különösen érdemes igényelni a harmadik oltást, mert bár mindegyik oltás jelentős védelmet ad, ennél a védőoltásnál a legnagyobb az esélye annak, hogy nem alakul ki megfelelő védettség. Arról nincs egyelőre nemzetközi ajánlás, hogy melyik oltás után milyen vakcina adható be harmadikként, viszont semmilyen tanulmány nem utal arra, hogy bármilyen kombináció veszélyes lenne a beoltottakra.

Egy biztos: az oltóanyaghiány nem veszélyezteti a harmadik oltási kampányt, mivel Európában Magyarország a vakcinával legjobban ellátott ország: 100 lakosra 220 oltás áll rendelkezésre, vár beadásra.

A járvány hosszú távú legyőzéséhez azonban nemcsak erre lenne szükség, hanem arra is, hogy a világ más részein is intenzívebb oltókampányok kezdődjenek. A fejlődő országok egy részében ugyanis nagyon alacsony az átoltottság, és ez hosszú távon segítheti a vírus „túlélését”, a járványok újbóli fellángolását.

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz - most ingyenes kiszállítással!

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!

error: A tartalmat szerzői jog védi, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha szeretnéd átvenni írásunkat.