fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2021. július 24., szombat

D-vitamin-túladagolás: reális kockázat?

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetemen gyógyszerész- és orvostanhallgatókat oktat, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

D-vitamin-tartralmú halolaj kapszulák.

A vitaminok alkalmazásával kapcsolatos ajánlások évtizedek óta nagyjából változatlanok. Egyetlen kivétel van: a D-vitamin. Ennek napi beviteli referenciaértéke 5 mikrogramm, ami 200 nemzetközi egységnek felel meg (NE, angolul IU, ami az International Unit rövidítése). A tolerálható felső beviteli szint (UL- Upper Level), azaz az a mennyiség, amely napi rendszeres bevitel esetén sem fejt ki az egészségre kedvezőtlen vagy ártalmas hatást, 4000 NE (100 mikrogramm). Ezeket az ajánlásokat a D-vitamin csontvédő hatására alapozva, az ahhoz szükséges mennyiséggel kalkulálva számították ki. Az étrend-kiegészítőkben alkalmazandó dózisoknál máig ezek a hivatkozási értékek.

Időközben azonban kiderült, hogy a D-vitamin sok minden másra is jó lehet. Ez a vegyület ugyanis nem csak vitaminként, hanem hormonszerű anyagként is hat a szervezetünkben, és elsődleges vitaminfeladatán, azaz a kalciumanyagcsere szabályozásán kívül sok minden másra is hat. A túlzottan alacsony D-vitaminszint és egyes betegségek (az autoimmun betegségektől a daganatos betegségeken át az influenzáig) növekedett kockázata között összefüggést feltételeznek, de ez nem minden esetben bizonyított meggyőzően. Sőt, helyesebb azt mondani: az esetek zömében nem támasztják alá sziklaszilárd bizonyítékok a teóriákat, azaz a D-vitamin nem egy mindentgyógyító-mindentmegelőző csodaszer. Mindenesetre a D-vitamin felnőtteknek ajánlott napi dózisa a legújabb orvosi ajánlásokban 1500-2000 NE, azaz jóval több, mint amit táplálkozástudományi alapon korábban megállapítottak.

A D-vitamint sokan az egészséges élet zálogának tekintik. Tény, hogy a magyar lakosság zöme vitaminhiányos, így indokoltnak tűnik a napi 1000-2000 NE elfogyasztása, különösen ősztől tavaszig, amikor a szervezet, napfény híján, alig termel D-vitamint. A minél több, annál jobb elve alapján sokan nem elégszenek meg ezzel: van, aki napi 10 000 NE-nyi vitamint fogyaszt rendszeresen, abban bízva, hogy így még egészségesebb lesz. És természetesen vannak gyártók, akik ezt az igényt kiszolgálják, sőt, gerjesztik.

De mi történik, ha valaki az ajánlottnál (2000 NE) több vitamint fogyaszt? És mi van akkor, ha a maximális biztonságos szintet (UL, 4000 NE) is túllépi? Mennyire reális veszély a túladagolás?

Elméletben a D-vitamintúladagolás könnyen kialakulhat, mivel ez az anyag, zsíroldékony lévén, viszonylag lassan ürül ki a szervezetből. A gyakorlatban azonban nem túl könnyű megmérgeződni. Akut mérgezést akkor lehet előidézni felnőtteknél, ha tartósan napi 10 000 NE-nél nagyobb dózist fogyasztanak. Krónikus mérgezéshez “elegendő” meghaladni a 4000 NE-t (igaz, éveken át). És hogy mindez nem csak fikció, jól tükrözik azok az USA-beli adatok, amelyek szerint a vitamin népszerűségének növekedése hatására az évi mintegy 200 mérgezési eset 16-szorosára nőtt.

Aki betartja az ajánlásokat, nincs félnivalója a D-vitaminmérgezéstől. De mi történik azzal, aki túllépi? A D-vitaminmérgezés legtöbb tünete azzal függ össze, hogy a vérben jelentősen nő a kalciumszint. A D-vitamin-túladagolás tünetei a következők:

  • emésztési panaszok (hányinger, hányás)
  • hasfájás, székrekedés vagy hasmenés
  • fáradtság, zavartság
  • csillapíthatatlan szomjúság
  • gyakori vizelés.

Ezek nem túl specifikus tünetek, ezért laborvizsgálattal (kalciumszint és D-vitaminszint mérése) dönthető el egyértelműen, hogy valóban a vitamin túladagolása-e az ok.

Vannak olyan következmények, amelyek rövid távon nem okoznak panaszokat, viszont hosszú távon veszélyesebbek. Paradox módon a D-vitamin-túladagolás csontritkulást okozhat, mert bár maga a vitamin csontvédő, nagyon nagy dózisban csökkenti a K2-vitamin szintjét, és ennek következtében gyorsul a csontvesztés. Előfordulhat vesekárosodás is, bár ilyent elsősorban  azoknál írtak le, akik injekcióban kapták a vitamint.

Hazai vonatkozó adatok nincsenek, de az amerikai tapasztalatok alapján úgy tűnik, a túladagolás ritkán jár komoly következményekkel. 15 év (és 25 000 D-vitaminmérgezett) adatai szerint a súlyos kimenetel nagyon ritka (0,02%), halál egyetlenegyszer sem következett be, még a több mint 100 öngyilkossági kísérlet esetén sem.

Mi ebből a tanulság? Egyrészt az, hogy a D-vitaminhiány hazánkban nagyobb probléma, mint a túladagolás. Másrészt viszont az is tény, hogy az orvosi ajánlásokban szereplő 2000 NE-nél nagyobb dózis fogyasztása átlagos testsúlyú, átlagos életmódot élő emberek számára egyszerűen fölösleges. Nincs bizonyíték arra, hogy a nagyobb dózis hatására még egészségesebbé válhatunk. A vitaminoknak optimális adagja van – ettől fölfelé és lefelé sem célszerű jelentősen eltérni. Ha ezt mégis megtesszük és elég kitartóak vagyunk, akár még meg is mérgezhetjük magunkat – bár, mint láthattuk, ehhez tényleg nagy állhatatosság és sok kidobott pénz szükséges.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz - most ingyenes kiszállítással!

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!

error: A tartalmat szerzői jog védi, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha szeretnéd átvenni írásunkat.