[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A tápcsatorna egyike a test lenyűgözően összetett rendszereinek. Azon túl, hogy itt történik az élethez szükséges tápanyagok felvétele, a gyomor-bél rendszerről elmondható, hogy maga is élettel van tele. Több milliárd vírus, gomba és baktérium alkotja az úgynevezett bélflórát, amely egyre inkább a tudományos érdeklődés középpontjába kerül. Napjainkban számos betegségről úgy gondolják, hogy összefüggésben áll a bélflóra egyensúlyának zavarával – többek között a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában is lehetséges tényezőként azonosították.
A 2-es típusú cukorbetegség egyre gyakoribb egészségügyi problémává válik világszerte – olyannyira, hogy lassan népbetegségként beszélhetünk róla. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint a kialakulásában jelentős szerepe van az életmódnak: a csökkent fizikai aktivitás és a helytelen táplálkozás elhízáshoz vezethet, melyet a betegség egyik fő okaként tartanak számon. Nem meglepő tehát, hogy a 2-es típusú cukorbetegség megelőzését és kezelését vizsgáló kutatások egy része a megfelelő étkezés szerepét veszi górcső alá. Mivel leginkább az étrend van hatással a bélflóra összetételére is, egyre több vizsgálat irányul az emésztőrendszerben található mikroorganizmusok szerepére. A bélflórát célzó terápiákkal értek már el ígéretes eredményeket a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében, ami természetesen még inkább ösztönzőleg hat ezekre a kutatásokra.
Egy nemrég közölt tanulmány szerint a kakaó fogyasztása pozitívan befolyásolja a jótékony és a káros bélbaktériumok arányát az emésztőrendszerben, és jó hatással van a cukoranyagcserére is.
Habár a kakaóbabot leginkább a belőle készült finomságok miatt ismerjük, már a 17. században is készültek feljegyzések gyógyászati alkalmazásáról. A kakaóbab közel 400 ismert vegyületet tartalmaz: fehérjéket, szénhidrátokat, rostokat, zsírokat, vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket. Nyers formában szinte fogyaszthatatlan, hiszen rendkívül magas polifenoltartalma miatt igen keserű az íze. A tanulmány szerint azonban éppen ezek az anyagok felelősek a cukorbeteg patkányokban tapasztalt pozitív hatásokért.
A polifenolok (epikatekin, procianidin) több úton fejtik ki hatásukat: antioxidánsok, gyulladáscsökkentők, valamint fokozzák az inzulinszekréciót és az inzulin hatását is. Prebiotikus hatással is rendelkeznek, vagyis táplálékul szolgálnak a hasznos bélflóra számára. Ezen kívül csökkentik a káros bélbaktériumok számát, ezáltal is hozzájárulva az egészséges egyensúly kialakulásához és fenntartásához. A tanulmányban vizsgált cukorbeteg patkányok testsúlya és vércukorszintje 10 hét kakaófogyasztás után csökkent, ezen kívül az inzulinrezisztencia mérséklődését feljegyezték is a kutatók.
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
