[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A világ különböző részeit behálózó és összekötő repülőjáratok világában nem példa nélküli, hogy távoli földrészek betegségei órák alatt képesek továbbterjedni, akár világjárvánnyá válni – gondoljunk csak a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19-re. Ez nagy fertőzőképességű, emberről emberre terjedni képes kórokozók esetén kevésbé meglepő, de vannak olyan betegségek, amelyeknek már a szórványos megjelenése is váratlan egy idegen kontinensen.
Ilyen betegség a melioidózis, vagy más néven Whitmore-kór. Ez egy potenciálisan halálos trópusi fertőző betegség, amelyet a Burkholderia pseudomallei nevű baktérium okoz. A fertőzés embereket és állatokat is érinthet, de állatról emberre és emberről emberre nem terjed.
A melioidózis antibiotikumokkal általában gyógyítható, de a fertőzöttek mintegy 10%-a kezelés mellett is meghal. A halál oka jellemzően a tüdő vagy az agy károsodása, gyulladása. A kórokozó és a fertőzés folyamatosan jelen van Délkelet-Ázsiában, Európában csak behurcolt esetek fordulnak elő, mivel a kórokozó számára a mi klímánk nem kedvező. Ázsiában a betegség azoknál alakul ki, akik érintkeznek a B. pseudomallei baktériummal szennyezett talajjal vagy vízzel.
Ezért is volt meglepő az a négy, egymástól elszigetelt eset, amelyeket az USÁ-ban írtak le. A betegek egyike sem járt olyan területen, amely melioidózistól érintett. Ketten közülük meghaltak, ketten pedig maradandó károsodást szenvedtek.
A megbetegedéseket és halált okozó baktérium azonosítása után nyomozás indult a fertőzés módjának felderítésére. A betegek környezetéből vett számtalan minta vizsgálata meglepő eredménnyel járt: egyikük lakásában található, illóolaj-tartalmú “aromaterápiás sprayből” (Better Homes & Gardens Lavender & Chamomile Essential Oil Infused Aromatherapy Room Spray with Gemstones) mutatták ki a baktériumot. A légfrissítő ugyanazt a törzset tartalmazta, amely mind a négy beteg szervezetéből is kimutatható volt.
A légfrissítőt azonnal betiltották. Kiderült, hogy a terméket Indiában gyártották – ott honos a sprayből kimutatott kórokozótörzs is.
A történetnek több tanulsága van. Az egyik az, hogy nem minden 100%-ban biztonságos csak azért, mert természetes eredetű – egy rossz minőségű termék akkor is veszélyt okozhat, ha egyébként a legártalmatlanabb összetevőkből (ebben az esetben: kamilla, levendula) készül.
További tanulság, hogy bár a növényi illóolajoknak nincs köze a fertőzéshez, jelenlétük nem volt elegendő ahhoz, hogy elpusztítsák a kórokozót a sprayben. Az illóolajok általános és drasztikus fertőtlenítő hatása mítosz: minden attól függ, hogy milyen illóolaj, milyen koncentrációban van jelen.
A fő problémát az okozhatta, hogy a parasztvakítás fokozására a spray flakonjába „drágaköveket” (valójában: olcsó féldrágakövek keverékét) tették, ezek lehettek szennyezettek a baktériummal. Ugyanígy a szemfényvesztés része volt az is, hogy egy egyszerű légfrissítőt aromaterápiás eszköznek aposztrofáltak. Sajnos, kóros mértéket ölt, hogy lassan az összes kereskedelmi terméknek gyógyhatást is tulajdonítanak: a WC-papírtól az üdítőn át a légfrissítőig minden a jobbulásunkat szolgálja – többnyire csak virtuálisan…
Ennek az esetnek egyébként vajmi kevés köze van a valódi aromaterápiához. Az aromaterápia az illóolajos növények, a belőlük kinyert illóolajok vagy kivonatok használatán alapuló gyógymód. Az aromaterápiában az illóolajokat általában belégzéssel, bedörzsöléssel alkalmazzák, s bizonyos illóolajok hatásosságát modern módszerekkel is igazolták – ilyen például a levendulalolaj nyugtató hatása. Az aromaterápia névvel azonban sokan visszaélnek, s mint ez esetben is, pusztán marketing okokból használják. Ez nemcsak a fogyasztókat téveszti meg, hanem hosszú távon a valódi aromaterápia hírnevének is árt.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
