fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2024. június 24., hétfő

A kemény víz, mint egészségvédő tényező – a vízlágyítás- és szűrés viszont rizikófaktor lehet

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

víz

Világszerte évente közel 20 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségekben. A kockázati tényezők zöme közismert: az egészségtelen táplálkozás, a fizikai aktivitás hiánya, a dohányzás és az alkoholfogyasztás bizonyítottan növeli a rizikót A szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata csökkenthető a káros szenvedélyek elhagyásával, egészséges életmóddal, az étrend cukor- és sótartalmának csökkentésével, valamint a rostban gazdag élelmiszerek fogyasztásának növelésével – a kockázatcsökkentés ennek ellenére sokak számára megoldhatatlan kihívás…

Vízkeménység – egy kevéssé ismert kockázati tényező

Vannak olyan rizikótényezők is, amelyekről kevesen tudnak. Ezek egyike az ivóvíz keménysége (pontosabban lágysága). Egy friss elemzés szerint ugyanis az ivóvíz keménysége csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozással kockázatát.

Mitől kemény a víz?

A víz keménysége döntően a vízben oldott kalcium és magnézium sóinak mennyiségétől függ, de kisebb mértékben más kétértékű kationok (pl. vas, mangán) is hozzájárulhatnak a víz keménységéhez. A vízkeménység bonyolult műszerekkel (és kevésbé precízen) olcsó mérőcsíkokkal is mérhető, de a víz keménységére utal az is, ha kézmosás után száraznak érezzük a bőrünket.

Változó és állandó keménység

Hogy ne legyen ennyire egyszerű: a víznek kétféle, változó és állandó keménysége van. A változó keménység forralással csökkenthető, mert az ezt okozó sók (kalcium-hidrogén-karbonát és magnézium-hidrogén-karbonát) forralás hatására vízkőként (kémiailag karbonátként) kiválnak. Az állandó keménységet okozó sók (szulfátok, kloridok) hő hatására nem válnak ki.

Mi a lágy és mi a kemény?

A vízkeménységet gyakran úgy határozzák meg, hogy az oldott ásványi anyagok literenként hány mg kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékűek. Legtöbbször – például a mosószerek csomagolásán – a víz keménységét úgynevezett német keménységi fokban (nk)* adják meg:

  • Nagyon lágy víz: 40 mg/liter CaO alatt (4 nk)
  • Lágy víz: 40-80 mg/liter között CaO (4-8 nk)
  • Közepesen kemény víz: 80-180 mg/liter CaO között (8-18 nk)
  • Kemény víz: 180-300 mg/liter CaO között (18-30 nk)
  • Nagyon kemény víz: 300 mg/liter CaO felett (30 nk)

Magyarország nagy részén (Csongrád-Csanád és Békés kivételével) kemény vagy nagyon kemény csapvíz jellemző.

A lágy víz előnyei

A kemény csapvizet (bár az íze jobb, mint a lágy vízé) sokak nem kedvelik. Nemcsak vízkövességet okoz, hanem tea- és kávéfőzéshez sem ideális, mivel a kationok és a tea- illetve kávé tartalomanyagai közötti interakció rontja az ízt. Ezen kívül a mosás és mosogatás hatékonyságát is rontja a vízkeménység. Ezért vásárolnak az ínyenc kávé- és teafogyasztók alacsony ásványianyag-tartalmú palackozott vizet (általában olasz „ásványvizet”), s ezért szereltetetnek sokan méregdrága vízlágyító berendezést a vízhálózatukra.

A vízkeménység hátrányai és előnyei

A vízkeménység elsősorban kockázati tényezőként ismert: tudományosan igazolt, hogy fokozza a vesekő kockázatát és az ekcémások állapotát is ronthatja. Egyre több bizonyíték utal azonban arra, hogy a vízkeménységért is felelős egyes ásványi anyagok, köztük a kalcium és a magnézium, csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A magnézium létfontosságú a szívizomműködés, valamint az az érrendszeri simaizmok szabályozásában. Hasonlóképpen, a kalciumról ismert, hogy befolyással van a vérnyomás szabályozására. Fontos megjegyezni, hogy ez esetben (sem) érvényes a „minél több, annál jobb” szabály, ugyanis egyik anyag túlzott bevitele sem jár előnyökkel. A megfelelő kalcium- ás magnéziumbevitel azonban szükséges a szív-érrendszer normál működéséhez. Kiegyensúlyozatlan táplálkozás esetén ez nem mindig teljesül.

Előnyös-e kemény vizet inni?

Egy nemrég megjelent metaanalízisben 25 vizsgálat adatai alapján vizsgálták az ivóvíz keménysége és a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos halálozási arány közötti összefüggést.

Az elemzés alá vont 25 tanulmány közül 17 számolt be az ivóvízkeménység a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos halálozást csökkentő hatásáról (8 tanulmány nem mutatott ki védőhatást). A statisztikai elemzésbe három cikk adatait lehetett bevonni – köztük egy Magyarországi kutatást is, amelyben több mint 200 000 ember adatait összegezték. A három vizsgálat összevont elemzése szerint a magas ivóvízkeménységű területen élők körében jelentősen alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegség okozta halálozás kockázata, mint a lágy vizet ivók körében. A vizsgálat alá vont cikkek egy része arra is rámutatott, hogy a magas magnézium- és kalciumtartalom egyaránt fordítottan arányos a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával, és arra utaló adatok is vannak, hogy a kemény víz fogyasztása csökkentheti a magas vérnyomás kockázatát.

Mi ebből a tanulság?

Az egyik nagy tanulság az, hogy egyáltalán nem jó ötlet az egészség védelmének jelszavával ásványi anyagokban szegény („szűrt”) vizet inni.

A cikk itt még nem ért véget!

Erről olvashatsz még:

Jó ötlet-e desztillált vizet inni?
Mi a kockázata a víztisztító készülékek használatának? 

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el.

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

Illusztráció: tengr.ai

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!