[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Akik “nem hisznek” a Covidban, azok azért nem oltatják be magukat, mert úgy vélik: nincs mi ellen. Vannak olyanok is, nem is kevesen, akik a betegség létében nem kételkednek, de viszolyognak az oltástól. Közülük sokak szeretnének enyhe tünetekkel átesni a betegségen, majd a lezajlott fertőzés által biztosított immunitás előnyeit élvezni.
A címben feltett kérdésre több kutatás is próbált választ adni. Egy viszonylag régi (2021 februárjában közölt) metaanalízis, amely három vakcina (Pfizer, Moderna, Janssen) Egyesült Államokban, Izraelben és az Egyesült Királyságban végzett hatékonysági vizsgálatait vette elemzés alá, nem talált jelentős különbséget a fertőzés által és a vakcináció által nyújtott védelemhez képest. Ebben az elemzésben a delta variáns megjelenését megelőző és a delta változat által dominál időszak vizsgálatait összegezték. Ha a randomizált, kontrollos vizsgálatok adatait külön elemezték, akkor az mRNS-vakcinák nagyobb hatásosságát tudták kimutatni, ha pedig csak a megfigyeléses (kevésbé megbízható) tanulmányok adatait, akkor a fertőzést követően magasabb védelmet mutattak ki.
Az Egyesült Államok 187 kórházából származó adatatok elemzése szerint ha a korábbi fertőzés 90-179 nappal korábban történt (vagy a második védőoltást ugyanennyi idővel korábban adták be), a korábban fertőzött betegek 5,5-szer nagyobb eséllyel kapták el a Covidot. Ezek az adatok csak mRNS-vakcinával oltottaktól származnak, és az eredmények arra utalnak, hogy az oltás sokal nagyobb eséllyel véd, mint a korábbi fertőzés.
Az Egyesült Királyságban a Nemzeti Statisztikai Hivatal egy nagyszabású felméréséből származó adatokat használt fel a teljesen beoltott, a részben beoltott, a be nem oltott/korábban fertőzött és a be nem oltott/korábban nem fertőzött személyek fertőzési kockázatának összehasonlítására. Az elemzést két különböző időszakban végezték: 1) amikor az alfa változat volt az uralkodó (2020 decembere-2021 májusa) és 2) amikor a delta volt a predomináns (2021 májusa-augusztus). A több mint 26 000 eset elemzése alapján azt találták, hogy a teljes vakcináció nyújtotta a legnagyobb védelmet az alfa-domináns időszakban (79%-os vs. 65%-os kockázatcsökkenés), a delta-domináns időszakban pedig a teljes vakcináció és a korábbi fertőzés egyenértékű védelmet nyújtott (67%-os vs. 71%-os kockázatcsökkenés). Utóbbi időszakban vizsgálták a részleges és teljes vakcináció hatását is, és azt találták, hogy a részleges vakcináció véd a legkevésbé: oltástól függően csak 30-50%-os kockázatcsökkentéssel jár. A lenti ábrán látható függőleges 1-es tengely jelenti a hatástalanságot – ehhez viszonítva érzékelhető, hogy a védelem mértéke jelentősen eltérő lehet.
Elméletileg egy lezajlott fertőzés is védhet egy következő megbetegedéstől, mégis több minden szól ez ellen a stratégia ellen. Ami a legfontosabb: egyáltalán nem lehetünk biztosak benne, hogy a majdani védelmet adó fertőzés enyhe módon zajlik le – a súlyos kimenetel kockázatának mértéke ismeretlen, de reális. Másrészt pedig nem tudhatjuk, hogy a megbetegedés milyen mértékben “aktiválja” az immunrendszerüket. Míg a védőoltások ismert mennyiségben tartalmazzák az immunválaszt kiváltó anyagokat, a spontán elkapott fertőzésnél a megfertőződés és a kialakuló immunitás mértéke igen eltérő lehet. És míg az oltásoknál vannak adatok arra, hogy nagyjából hány hónapig számíthatunk védeléemre, egy korábbi Covid-fertőzés által biztosított védelem hossza teljesen ismeretlen.
A korábban megfertőzöttek közül többen rendszeresen méretik ellenanyagszintjüket, ezzel ellenőrizve a védettség meglétét. Túl azon, hogy ez a stratégia pénzbe kerül (a tesztelés nincs ingyen), ők valójában csak elodázzák a védőoltás felvételének időpontját, ugyanis a korábbi fertőzés nem ad életre szóló immunitást.
A most terjedőben lévő omikron vírusváltozattal szemben a védőoltások hatásossága alacsonyabb, mint a korábbi változatokkal szemben. Dél-Afrikában a Pfizer vakcinával végzett kutatások ugyanakkor rámutattak: bár a fertőzés elleni védő hatás jelentősen csökken (mintegy 30%-ra), a súlyos betegségek kialakulásának kockázatát az oltás jelentősen mérsékli.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
