fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2024. június 13., csütörtök

Depresszió és édesítőszerek: mi az összefüggés?

Tudtad?

Kacz Kornélia Réka
Kacz Kornélia Réka
Kacz Nelli vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának végzős hallgatója. Már általános iskolás korom óta érdekelnek a természettudományok, valamint mindig olyan foglalkozást szerettem volna, amellyel az embereknek tudok segíteni, ezért is döntöttem a gyógyszerész kar mellett. Kiskorom óta érdekel az újságírás is, szeretem papírra vetni a gondolataimat. Szívesen próbálok ki új dolgokat, és rengeteg hobbim is van, melyeknek köszönhetően igyekszem nyitott szemmel járni a világ. Bízom abban, hogy a hivatásom és az írás iránti szenvedélyem ötvözésével még több embernek tudok segíteni eligazodni az információk tengerében, és tájékoztatni őket a legfrissebb kutatások eredményeiről, ezáltal pedig hozzájárulni a biztonságos gyógyszeralkalmazáshoz és az egészséges életmód hosszú távú fenntartásához.

édesítőszer

A depresszió gyakori betegség, amely 10 felnőttből körülbelül egyet érint. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy öröm hiánya.

Mi okozhat depressziót?

A depresszió tünetei és kialakulásának okai változatosak és összetettek. Az agyi jelátvitel változása, genetikai hajlam, a személyiség, környezeti tényezők, vagy akár a B1, B2, B6-, B12- vagy a D-vitamin hiánya is hozzájárulhat a depresszió kialakulásához.

Mindemellett számos más tényező is befolyással lehet a súlyosságára:

  • az életkor,
  • a teljes kalóriabevitel,
  • az elhízás,
  • a fizikai aktivitás,
  • a dohányzás,
  • bizonyos gyógyszerek és
  • a szociális helyzet.

Napjainkban egyre több bizonyíték utal arra, hogy az étrend is hatással lehet a betegség kialakulására.

Az UPF-ek, vagyis az ultrafeldolgozott élelmiszerek

Több vizsgálat arra utal, hogy az úgynevezett ultrafeldolgozott, fogyasztásra kész élelmiszerek (UPF, ultraprocessed foods) fogyasztása és egyes betegségek, például a depresszió kockázata között összefüggés van. Az UPF-ek az úgynevezett NOVA-osztályozás szerinti 4. csoportba sorolhatóak:

1. csoport – feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek
2. csoport – feldolgozott összetevők
3. csoport – feldolgozott élelmiszerek
4. csoport – többszörösen feldolgozott élelmiszerek (ultrafeldolgozott élelmiszerek)

Az 1. csoport igényli a legkevesebb magyarázatot. Ide tartoznak a feldolgozatlan élelmiszernövények, húsok, amelyek elkészítése során legfeljebb az ehetetlen vagy nem kívánt részeket távolítják el, vagy ezeket csak szárítják, aprítják. A 2. csoportba azok az összetevők tartoznak, amelyeket az 1. csoportba tartozó élelmiszerekből préseléssel, finomítással, őrléssel, és szárítással állítanak elő (pl. olaj, vaj, cukor). Ezeket az összetevőket önmagukban nem, hanem az 1. csoportba tartozó élelmiszerekkel kombinálva fogyasztják. A 3. csoportba tartozó feldolgozott élelmiszerek (pl. konzervek, sajtok, kenyér) úgy készülnek, hogy az 1. csoportba tartozó élelmiszerekhez a 2. csoportba tartozó anyagokat adnak, majd ezeket különböző módszerekkel (pl. főzés, fermentálás, konzerválás) feldolgozzák a tartósság növelésének, illetve az érzékszervi tulajdonságok javításának céljával. A 4. csoportba tartozó ultrafeldolgozott élelmiszerek (pl. üdítőitalok, édes vagy sós csomagolt rágcsálnivalók, felvágottak) alig vagy egyáltalán nem tartalmaznak az 1. csoportba tartozó összetevőt és általában többszörös feldolgozási lépéseken esnek át. Az ultrafeldolgozott termékek a konyhai készítményekben általában nem használt alapanyagokat (pl. kazein, laktóz, glutén, invertcukor, hidrogénezett olajok, tartósítószerek) is tartalmaznak. A kizárólag ultrafeldolgozott termékekben található adalékanyagok közé tartoznak azok, amelyeket az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságainak megváltoztatására használnak (pl. színezékek, aromák, ízfokozók, csomósodásgátlók, édesítőszerek). A feldolgozás során olyan módszereket is alkalmaznak (pl. hidrogénezés, hidrolízis), amelyeket otthon, konyhai körülmények között nem szoktak.

Az UPF-ek túlzott fogyasztása és bizonyos krónikus betegségek (cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás) fokozott kockázata közötti öszefüggést egyre több bizonyíték támasztja alá. Talán meglepő, de ezt a kapcsolatot a depresszió esetén is kimutatták. A korábbi tanulmányokban nem tudták teljes bizonyossággal megállapítani, hogy konkrétan mely ételek, és/vagy mely összetevőik fokozhatják a depresszió kialakulásának kockázatát. Az sem volt tisztázott, hogy a kockázat növekedése milyen összefüggésben áll az UPF-fogyasztás időtartamával.

Újabb vizsgálatok

Egy újabb vizsgálatba 31 712 fő középkorú hölgyet vontak be, akik alapvetően nem szenvedtek depresszióban. A résztvevők étrendjét 4 évente vizsgálták.

Az eredményekből az állapítható meg, hogy akik több UPF-et fogyasztottak, magasabb BMI-vel rendelkeztek, gyakrabban fordultak elő náluk krónikus betegségek (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás), továbbá nagyobb eséllyel dohányoztak és kevesebb fizikai aktivitást végeztek.

A vizsgálat során összesen 4840 főnél tapasztalták a depresszió tüneteit, s a betegség előfordulásának aránya szignifikánsan magasabb volt azok között, akik több UPF-et fogyasztottak.

Az édesítőszer a mumus?

A tanulmányban az UPF-ek egyes összetevői és a depresszió emelkedett kockázata közötti összefüggéseket is megvizsgálták. Ennek során csupán a mesterségesen édesített italok és a mesterséges édesítőszerek (szacharin, ciklamát, aszpartám, aceszulfám-K, szukralóz, alitám, neotám stb.) voltak összefüggésbe hozhatók a depresszió megnövekedett kockázatával.

Ugyan a pontos hatásmechanizmus még nem tisztázott, az újabb adatok azt sugallják, hogy ezek az édesítőszerek az úgynevezett purinerg jelátvitelre hatnak az agyban, amely kapcsolatban lehet a depresszió kialakulásával.

Sajnos egyelőre nem állnak rendelkezésre bővebb bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy milyen gyakorisággal, milyen valószínűséggel, és milyen mértékű édesítőszer-fogyasztás fokozza a depresszió kialakulásának kockázatát – ennek a megállapítása a jövő feladata. Addig is célszerű mértékletesen és körültekintően fogyasztani az édesítőszereket, és összességében az ultrafeldolgozott élelmiszereket.

Kép forrása: tengr.ai

A cikket szakmailag lektorálta Csupor Dezső

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!