[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A vakcinák megérkezése óta terjednek azok a nézetek, miszerint néhány hosszú Covid szindrómában szenvedő beteg esetében az oltás hatásosan csökkentheti a fennálló tüneteket. Számos olyan egyedi esetleírás jelent meg a nemzetközi sajtóban, amely a hosszú hónapok óta jelen levő tünetek megszűnését adta hírül az oltások hatására. Ezzel ellentétben olyan hangok is napvilágot láttak, miszerint egy Covid-19 betegségen átesett személy esetében az oltás csak olaj a tűzre, mely visszaesést, esetleg a tünetek rosszabbodását idézheti elő. Egy megjelenésre váró publikáció szerint 44 kórházi ápolást igénylő Covidos beteg esetében az AstraZeneca vakcinával való oltás a tünetek enyhe javulását okozta. De vajon az esetek nagy részében inkább használ, vagy inkább ront a helyzeten a vakcina?
Jelenleg nem áll rendelkezésünkre gyógymód a hosszú Covid kezelésére. Statisztikai adatok szerint a pozitív Covid-teszt után 4 hónappal a betegek mintegy 12%-ánál áll fent még valamilyen tünet. Ez az Egyesült Királyságban 2021 márciusában 1.1 millió embert jelentett, melyből 70 000 esetében a tünetek még 1 év elteltével is jelen voltak. Ismert, hogy a hosszú Covid szindróma létezését sokáig nem ismerték el önálló betegségként a világ különböző országaiban működő egészségügyi hatóságok, ezért Angliában a LongCovidSoS nevű kezdeményezés még a világjárvány első hullámában kampányt indított annak érdekében, hogy az egészségügyben kezdjék el érdemben kezelni ezeket a betegeket. Hogy jobban megvizsgálják a vakcinák esetleges pozitív, vagy negatív hatásait, 2021-ben a kampányszervezők két egyesült királyságbeli egyetem közreműködésével a hosszú Covid 14 leggyakrabban előforduló tünetére gyakorolt hatását szerették volna megvizsgálni egy kérdőíves vizsgálatban a különböző oltásoknak. A kutatók kíváncsiak voltak a kapott vakcina típusára, az oltás időpontjára, az eredeti betegség súlyosságára, egyéb krónikus betegségek meglétére, és egyéb általános demográfiai adatokra. A vakcina hatására 14 kiválasztott tünetben bekövetkezett változásokat egy skálán 1-10-ig kellett értékelniük.
A kérdőívet 900 beteg töltötte ki. Közülük mindegyik kapott már legalább egy oltást (AstraZeneca, Pfizer-BioNTec, Moderna, vagy Janssen) legkevesebb 1 héttel a kérdőív kitöltése előtt. Az elemzés során a vakcinákat típus alapján is elkülönítették vektorvírus (AstraZeneca, Janssen) és mRNS alapúakra (Pfizer-BioNTec, Moderna). A kutatásban résztvevők az oltást átlagosan 30 nappal korábban kapták meg. A betegeknél az oltás előtt tapasztalt leggyakoribb tünetek előfordulási gyakoriságuk szerint a következők voltak: fáradtság, kognitív zavarok, légszomj, izomfájdalom, mellkasi fájdalom, álmatlanság, gyomor- bélrendszeri tünetek, köhögés, szaglásvesztés, kiütések, láz, felkelés után a szívfrekvencia jelentős megemelkedése, vegetatív idegrendszeri zavarok, érbetegségek. A vakcinák beadása előtti és utáni összesített pontszámok összehasonlítása alapján kiderült, hogy a válaszadók 56,7%-a szerint javulás állt be az állapotukban, 18,7%-uk összességében állapotromlást jelentett, míg az esetek 24,6%-a szerint nem történt változás. A vakcinák szerinti elemzés alapján a Moderna vakcinájával oltottak számoltak be leginkább a tüneteik javulásáról.
Ha az egyes tünetekben tapasztalt változásokat vizsgálták meg közelebbről, tulajdonképpen kijelenthető, hogy átlagosan minden tünet határozott javulást mutatott vakcinatípustól függetlenül (vektorvakcinák: 22,6% javulás, Pfizer – BioNTec: 24,4% javulás, Moderna: 31% javulás).A válaszadók értékelése szerint a pozitív változások állandónak bizonyultak és folyamatosan érzékelhetőek voltak a vakcinák beadása utáni időszakban.
Csak a betegek 6,7% számolt be arról, hogy az oltás hatására a tünetei romlottak, vagy néhány közülük romlott, míg a többi nem változott. A különböző vakcinákat összehasonlítva elmondható, hogy az mRNS vakcinák esetében a javulás mértéke meghaladta a vektorvírus alapú vakcinák esetén tapasztaltakat. Bár a vizsgálatban nem alkalmaztak kontrollcsoportot, nem zárható ki, hogy a betegeknél spontán javulás is közrejátszott a tünetek enyhülését illetően, de ismerve a hosszú Covid lefutását, ilyen rövid idő alatt nem várható számottevő, és érzékelhető változás.
A hosszú Covid tüneteire egyelőre nincs magyarázat. Immunológusok szerint előfordulhat, hogy a maradványtünetekkel élő, Covid-on átesett betegek szervezetében továbbra is jelen van a vírus, ami a kisebb mértékű, de folyamatosan fennálló tüneteket okozza. Az oltással kiváltható erős immunválasz viszont képes lehet arra, hogy ezeket a „bujkáló” vírusokat is megsemmisítse. Egy másik elmélet szerint a SARS-CoV2 vírus bizonyos betegekben autoimmun folyamatokat indít be, vagyis az immunrendszer a saját, a szervezetünkben megtalálható fehérjéket a vírus fehérjéivel összekeverve, a saját szerveinket, szöveteinket támadja meg, ezzel okozva gyulladást, fájdalmat, és a szervi működés problémáit. Ebben az esetben az oltás képes lehet a tünetek egy ideiglenes enyhülését okozni az immunrendszer „figyelmének elterelésével”.
A vizsgálatból leszűrhető tapasztalatok arra utalnak, hogy a hosszú Covid-ban szenvedőknek a vakcinációt követően számottevő esélyük van arra, hogy a tüneteik inkább javulnak, emellett az újrafertőződéssel szembeni védettséget is megszerezhetik.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.
