[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Agykárosító homlokhőmérők?

Mindig is gyanúsak voltak a mérlegek: több ismerősöm panaszkodik arról, hogy hiába diétázik, nem sikerül lefogynia. Szerintem a mérleg a hibás: az állandó súlyellenőrzés hatására hízunk el!

Tudom, eléggé megmosolyogtató ez az elmélet, de egy ehhez hasonló terjed manapság, s mivel kapcsolódik a koronavírus-járványhoz, boldog-boldogtalan megosztja az interneten:

Szeretett és Tisztelt Pedagógusok (Óvoda pedagógusok és Tanárok)!
…akiket ma/holnap/tegnap KÖTelességből kiállítanak az iskola/óvoda bejárati ajtajába egy érintésmentes lázmérővel testhőmérsékletet ellenőrizni…
Kérek MINDEN jóhiszemű PEDAGÓGUST (és azokat is, akik már baromira utálják ezt az egészet, és már fogalmuk sincs, miért pont arra a főiskolára/egyetemre esett annó a választásuk és mást szeretnének csinálni), hogy:

N E  A  G Y E R E K E K  H O M L O K Á N A K  A  K Ö Z E P É N   É R J É K  M E G  A  H Ő M É R S É K L E T Ü K E T !

Hogy miért? Mert az a limbikus rendszer (köztiagy) “kijárata”. (Kineziológiában homlok-tarkó fogásként ismert, avagy “harmadik szem”)

A homlok szerencsére agyunk egyik részének sem kijárata. Ha mégis, az már az élettel össze nem egyeztethető állapot. A kineziológusok szerint egyébként tényleg van egy ún. homlok-tarkó tartás, amit stresszoldásra használnak- Egyik kezet a tarkóra, másikat a homlokra helyezik, és ettől a vérkeringés befolyásolásával várják a hatást. A módszer hatásosságát tudományosan nem vizsgálták, azonban az tény, hogy a kezek homlokra-tarkóra helyezése mellé adott tanács (hunyjuk be a szemünket és lélegezzünk mélyeket) önmagában is nyugtató lehet.

A „harmadik szem” a kineziológia szerint a homlokcsakrával azonos. A csakrák az indiai ezoterikus hagyományok szerint a test energiaközpontjai, a kineziológia ezt a fogalmat átvéve a „harmadik szemet” az intuíció, az akarat, a megértés és megvilágosodás központjának tartja. Érthető, hogy kineziológiai szempontból a homlok érzékeny terület – a baj csak az, hogy ezt a sokak számára hihető elméletet nem támasztják alá bizonyítékok (de ugyanez általánosságban a kineziológia nevű alternatív gyógyászati módszerre is érvényes). Arra meg különösen nincsen utalás az indiai szent könyvekben, hogy tilos lenne hőmérsékletet mérni a harmadik szem környékén.

Agyunk 3 fő része: neokortex, limbikus és kisagy.

Neokortex- a Pedagógus minden nap ide tölti a tudást a gyerekekbe, a hardverbe és akkor boldog, ha amit “betöltött” átmegy a második agyba, azaz a LIMBIKUS RENDSZERBE. A LIMBIKUS RENDSZER az, ahol a tudás ösztönné válik. Ami úgy elegyít mindenféle kémiai anyagot, hogy már nem csak elméletben értjük a dolgokat, hanem elkezdjük ösztönösen is érezni. A limbikus rendszer hozza létre az ÉRZÉSEKET ÉS ÉRZELMEKET. Érzelmi szinten tanítja a TESTÜNKET.

Biológiatanároknak különösen érdekes lehet ez az ismertetés. A szakkifejezések léteznek, azonban az agy ennél több részből áll… A neokortex az agykéreg része, a tanulásban valóban fontos szerepet tölt be, csakúgy, mint a limbikus rendszer, amely a hosszú távú memória szempontjából jelentős, és érzelmeink kialakulásában is szerepet játszik. Az viszont, hogy mindebből mi következik, még csak ezután jön:

Mi történik, ha minden reggel ennek a kimenetébe “belehőmérőzöl egy érintésmentes lázmérővel”? Egy olyan rezgést, frekvenciát juttatsz a gyerek/felnőtt agyába MINDEN REGGEL (gyerekeknél, kicsiknél gyakorlatilag egy tárva nyitott ajtón át) ami azzal nem kompatibilis, nem természetes, NEM EGÉSZSÉGES!

Ez teljesen abszurd. Az érintésmentes homlokhőmérők az emberi test infravörös sugárzásának mérésével határozzák meg a testhőt. Az emberi testet felépítő molekulák, atomok „mozgásban vannak”, és ez a mozgás annál gyorsabb, minél melegebb a test. A mozgás során energiát sugároznak, infravörös, az emberi szem számára nem látható sugárzás formájában. (Zárójeles megjegyzés: ha egy tárgy, pl. egy fémdarab nagyon forró, képes látható fényt is sugározni, ezt bármely kovácsműhelyben vagy öntödében ellenőrizhetjük.)

Az infravörös sugárzás nem látható, viszont érezhető: ha a kezünket egy forró tárgyhoz közelítjük, érezzük a kiáramló hőt (nem csak a fogása más). Az érintésmentes homlokhőmérő sem „csinál mást”: összegyűjti a test kisugárzását, egy lencsével egy értékelőre (detektorra) fókuszálja, ami Celsius fokban kifejezhető értékké alakítja. A hőméréshez nincs szükség semmilyen sugárzásra: a belőlünk kiáramló hőt érzékeli a műszer, nem a ketyere sugároz felénk. Azazhogy mégis: a hőmérők egy részébe apró lézert építettek, aminek semmi más célja nincs, mint hogy segítse a „célzást”: a fényfolt mutatja, hogy melyik ponton méri a műszer a testhőmérsékletet. Ez a nagyon alacsony energiájú sugárzás bizonyítottan semmilyen hatással nincs az emberi szervezetre. Nem károsítja, nem programozza át, nem reseteli az agyat stb.

Egyébként nagyon egyszerű oka van annak, hogy újabban ezekkel az eszközökkel mérik az emberek testhőmérsékletét: a mérés gyors és nem igényel kontaktust. „cserébe” pontatlanabb annál mintha például egy hagyományos hőmérővel szájban mérnénk, de járványos időszakban, tömeges mérések esetén egyértelmű, hogy melyik módszer előnyösebb. A gyorsaság az egyik oka annak, hogy a mérés a homlokon történik; a másik ok, hogy ezeket a hőmérőket kifejezetten homlokon való mérésre optimalizálták, hitelesítették.

Ezt most nem érted, nem érzed?

Semmi gond, próbáld ki magadon!
Tapasztald meg! Csináld meg 1x, 5x 10x…meg fogod érezni, amikor telibetalálod…

Halvány segédfogalmam sincs, mire gondol, de elég vészjóslóan hangzik ahhoz, hogy némelyekben rettegést keltsen azok közül, akiknek eddig is gyanúsak voltak a hőmérők.

Kedves Pedagógusok, KÉRLEK BENNETEKET mérjetek bárhol máshol: csuklón, oldalt, fül mögött…DE NE A HOMLOK KÖZEPÉN (ÉS NE A TARKÓN)!

Gyerekek százai, ezrei mennek így most iskolába és TI álltok az ajtóban, RAJTATOK MÚLIK

Kedves pedagógusok, én pedig arra kérlek benneteket, hogy szerettessétek meg a természettudományokat a gyerekekkel, adjátok át nekik olyan módon a kémia, biológia és fizika alapjait, hogy ha felnőnek, ne higgyenek el és ne terjesszenek ilyen butaságokat.

Kedves SZÜLŐTÁRSAIM, álljatok ki a gyerekeitekért

Ha ezt most még nem értitek, nem érzitek, csak figyeljétek gyerekeitek viselkedését…

Bízom benne, hogy a gyorsan változó, bizonytalansággal teli világunkban nem a szülők lesznek azok, akik elültetik a gyermekeik fejében az irracionalitás magjait, hiszen épp az ő feladatuk lenne, hogy magyarázatokat adjanak, biztonságot nyújtsanak. Ahogy a fürdőszobamérlegtől kevesen félnek, remélhetőleg, az érintésmentes homlokhőmérők titkának megismerése után ezek az eszközök is kevésbé tűnnek félelmetesnek.

Ketut Subiyanto fotója a Pexels oldaláról

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]